Hírek : Üzenetek a múltból |
Üzenetek a múltból
2008.01.03. 19:53
Kezdetnek egy Kossuth-mondás: szegény elárult hazánk minden szabadságából kivetkőztetett. Olyan volt, mint egy fejőstehén, amelyet a külföldi gonosz tanácsosok számára hitszegő magyarok vérig fejtenek. Szegény magyar hazánk ínség, nyomorúság, szolgaság tanyájává lett.
Mi sem utálatosabb Isten előtt, mint ha a semmirevaló ember hatalmaskodik embertársai felett – mondta Dózsa György Cegléden. És hozzátette: - Nincsen is nagyobb bűn, mint ha emberek, hatalmukkal visszaélve, szolgaságban tartják önnön nemzetük tagjait.
Szegény magyar nemzet, annyira jutott-e ügyed, hogy senki ne is kiáltson fel utolsó veszedelmeden, hogy senkinek ne keseredjék meg a szíve romlásodon, hogy senki utolsó, halállal való küszködéseden egy biztató szót ne mondjon? – kérdezte fölsóhajtva Zrínyi Miklós a Ne bántsd a magyart című írásában. Pár mondattal később indulatba jött: imé kiáltok, imé üvöltök, halj engem, élő magyar, ihon a veszedelem, ihon az emésztő tűz!
A költő és hadvezér bizakodást is igyekezett sugallni: Nincsen-e Istennek hatalmában Hunyadi győzelmeit, Mátyás király dicsőségeit kezünkben ismég újonnan megvirágoztatni? De úgy, hogy mindnyájan egy szívvel, egy lélekkel, segítségül híván Istennek szent nevét, körmösen nyúljunk a magunk dolgához, és fáradunk, vigyázunk, tusakodunk az mi életünkért.
Elég soká űzött már gúnyt belőlünk a nagyravágyó kormányzat kiterjesztett vitorlájú hajója, elég soká pompáztak a kárunkra, hogy végre az isteni bosszúállás igazságos örvénye végzetes árjával elnyelje őket – fogalmazta meg kiáltványában Rákóczi Ferenc. A későbbi vezérlő fejedelem tisztázta: Életünket, javainkat és utolsó csepp vérünket szabad akaratunkból édes hazánknak szenteljük.
Kossuth Lajos is szenvedélyesen szólt kiáltványában: a királyok idegen gonosz tanácsosai és a hazának háládatlan fiai sokszor elárulták e szegény nemzetet, de mióta Isten e világot megteremtette, soha még olyan ocsmány árulást nem hallott az embernek fia, mint aminővel most hazánkat meg akarják ölni a hitszegők.
A szabadságharcos világos képet rajzolt: Ha most a magyar nemzetnek minden fia, aki csak karját bírja, fel nem kél hazáját védeni, akkor kiirtanak saját hazádból, szegény magyar nép! Országodat, mit őseit vérrel szereztek, árulással szétdarabolják.
A kormányzó nem szépített: szegény elárult hazánk minden szabadságából kivetkőztetett. Olyan volt, mint egy fejőstehén, amelyet a külföldi gonosz tanácsosok számára hitszegő magyarok vérig fejtenek. Szegény magyar hazánk ínség, nyomorúság, szolgaság tanyájává lett.
Kossuth világosan beszélt: És tódul a sok rabló, a sok háládatlan áruló minden oldalról beljebb és beljebb a magyar népre, hogy őtet kipusztítsa a föld hátáról.
Gondola.hu - Kondorosi-Brown Róbert
A szerkesztő megjegyzése: Hogy Kondorosi-Brown Róbert miért nem használt idézőjeleket, azt nem értem. Ezzel az 'idézetek' hitelessége kérdésessé válik.
|