Kapcsolódó cikkek:

Fico pontosít: a schengeni rendszerrel nem szűntek meg a határok
  2007.12.29. 19:09

Egyelőre még Szlotánia ezután is csak Szlotánia marad		2007.12.29. 20:54
Szlotánia a schengeni rendszertől függetlenül ezután is csak  Szlotánia marad, a maga kirekesztő, magyerellenes törvényeivel és a tudatos asszimilációs politikájával,Benes-dekrétumaival és  a betonvirágágyásokkal elbarikádozott tótújhelyi határátkelőjével együtt !Egyelőre ! Addig, amíg ki nem követeljük a területi autonómiát, a magyar állampolgárság visszaadását és a Párizsi békepaktum újratárgyalását ! A szlotánizmus: tudatos, magyerellenes, uszító, állami szintre emelt ,kirekesztő gyűlöletpolitika,melynek alapja a történelemhamisítás, történelemlopás és szlovák kisebbrendűségi komplexus. Célja a felvidéki magyarság szülőföldjéről történő teljes eltüntetése, életterének kisajátítása, életének és magyarként való érvényesülésének ellehetetlenítése az asszimilációs politika széles eszköztárának bevetésével, többnyire magyarellenes kirekesztő törvények meghozatalával és annak végrehajtásával valamint a szlovák lakosság közhangulatának magyarellenessé hangolásával. Az elsődleges cél a nemzet nyelvhasználatának közéletből való teljes körű kirekesztése és a magyarként való érvényesülés ellehetetlenítése révén a magyarság teljes asszimilációjának elérése. nemzetidal.gportal.hu szerkesztő

 

 

Beton virágtartókkal zárták le az autóforgalom elől a hidat a Tótújhelyen   2007.12.28. 15:45 Tótújhely/Sátoraljaújhely. Alig néhány órával azután, hogy Szlovákia és Magyarország csatlakozott a schengeni övezethez, Tótújhelyen már beton virágtartókkal torlaszolták el a Ronyva patak felett átívelő hídra vezető utat, hogy lezárják a gépkocsiforgalom elől.

A behajtást tiltó táblákat az elégedetlen polgárok már a schengeni csatlakozás alkalmából rendezett ünnepségen megpróbálták eltávolítani a hídró

Szabó Bernadett felvétele

A helyi önkormányzat azért folyamodott ehhez a radikális, egyesek szerint a schengeni csatlakozás szellemével összeegyeztethetetlen lépéshez, mert az autósok egy része, a határnyitást követően ügyet sem vetett a behajtást tiltó közlekedési táblákra. Ezeket a jelzéseket egyébként néhányan már a pénteki ünnepségek idején megpróbálták leszerelni, a táblákat aztán ismeretlenek szombatra virradóra el is lopták. A határ menti két település közti konfliktus legfőbb oka, hogy az újhelyi önkormányzat – a sátoraljaújhelyi polgárok többségének kifejezett óhaja ellenére – néhány hete úgy határozott, a hidat nem nyitja meg a gépkocsiforgalom előtt, azt továbbra is csak a gyalogosok vagy a kerékpárral közlekedők használhatják. Ezt a döntést sokan elfogadhatatlannak tartják. Információink szerint tiltakozásul az ügyben nemrégiben aláírásgyűjtés indult, az íveket eddig több ezren (szlovák és magyar állampolgárok) látták el kézjegyükkel. Ján Kalinič újhelyi polgármester lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy a testület határozatának több indítéka van. A helyiek attól tartanak, ha a gépkocsival közlekedők előtt megnyílna itt a határ, a község központjában jelentősen megnövekedne a forgalom. Mivel az utat sínek keresztezik, várhatóan a sorompónál hosszú sorok képződnének, és gondok lennének a parkolással is. A községtől 2–2,5 kilométerre van olyan átkelő, ahol gépjárművek közlekedhetnek, Kalinič szerint ennek használata az autósok számára csak jelentéktelen időveszteséget okoz. Az önkormányzat a Ronyva patak mentén pihenőövezetet és sétányt kíván létrehozni, ezek a hosszú távú tervek összeegyeztethetetlenek azzal, hogy itt személygépkocsik közlekedjenek. A polgármester hangsúlyozta, nem szeretné, ha bárki félreértené a szándékaikat, mindössze arról van szó, hogy két határ menti településnek, illetve az ott élő polgárok bizonyos csoportjainak eltérőek az érdekei.

Szamosvölgyi Péter sátoraljaújhelyi polgármester ezután levélben kérte szlovák kollégáját, hogy az önkormányzat értékelje át korábbi döntését, és próbáljanak olyan kompromisszumot találni, amely mind a két fél számára elfogadható. Javaslata szerint az utat hat hónap próbaidőre kellene megnyitni az autóforgalom előtt, s ennek az időszaknak a letelte után, az így szerzett tapasztalatok alapján lehetne a végleges döntést meghozni.

Akadályozhatják a mentést

Egy település önkormányzatának jogában áll meghatározni, hogy az adott község vagy város mely útjain korlátozza a gépkocsiforgalmat. Az újhelyi hidat lezáró betontorlaszok azonban egy balesetnél akadályozhatják a mentők vagy a tűzoltók munkáját, és emiatt akár emberéletek is veszélybe kerülhetnek. (leczo)

LECZO ZOLTÁN nyomán commora-aula

Az anyanyelv használatának további korlátozását kapják a felvidéki magyarok az új évben - Megtehetik Slotáék, mert engedjük !
  2007.12.31. 10:22

A felvidéki magyarság nyelvi hátránya az unióban
  

 

Kisebb vihar tört ki pár hete a finnországi svéd médiumokban, amikor a nyugat-finnországi környezetvédelmi hivatal arra szólította fel svéd ügyfeleit, hogy finn nyelven is adják be azon kérvényeiket, amelyekben a hatóság engedélyét szeretnék kérni strandrészük kikotortatásához vagy új stég építéséhez. A vitát az robbantotta ki, hogy néhány svéd telektulajdonosnak az engedély megadására hónapokat kellett várnia, amit a hivatal azzal indokolt, hogy a fordításhoz nem állnak rendelkezésére a megfelelő eszközök és a személyzet. Az ügy végére akkor került pont, amikor Jan-Erik Enestam környezetvédelmi miniszter, a finnországi Svéd Néppárt elnöke ígéretet tett, hogy a minisztérium a jövőben több pénzt fog folyósítani a környezetvédelmi hivatalnak a fordítási munkákra, majd kiadott egy közleményt, amelyben kijelentette: a fordítás felelőssége minden esetben a hatóságokat terheli, így egyik finn állampolgár sem kötelezhető arra, hogy kérvényét maga fordítsa le. Finnországban persze mindez hozzátartozik a mindennapi élethez, hiszen a svéd nyelv – bár az ötmilliós balti államban csupán háromszázezer svéd él – minden olyan településen hivatalosan használható, ahol a lakosság számaránya eléri a nyolc százalékot vagy a háromezer főt. De ami igazán lényeges: a hivatalos nyelvhasználat nem csak egy jelkép, egy áttetsző, absztrakt fogalom, hanem az alkotmány által biztosított, valóságos jog. Szemben Szlovákiával, ahol a különböző közigazgatási egységekben jelenleg húszszázalékos küszöbhöz kötik a kisebbség hivatalos nyelvhasználati jogát, s a „hivatalos” szót némileg szűkebben értelmezik, mint Finnországban. A hivatalokban ugyanis sok helyen még a magyar lakta járásokban is szlovákok dolgoznak, ők pedig a törvény szerint nem kötelezhetőek arra, hogy megtanuljanak magyarul. Emellett a legtöbb helyen nem is létezik magyar nyelvű űrlap, formanyomtatvány és gyakran megesik az is, hogy a magyar nyelven beadott kérvényekre szlovákul érkezik válasz. Ráadásul – és ez az igazán elkeserítő – a hivatalos nyelvhasználat joga kizárólag a közigazgatási hivatalokra vonatkozik, így például a földhivatalban vagy a kataszteri hivatalban a magyar nyelv írásban egyáltalán nem használható. A legdühítőbb mindazonáltal az, hogy szlovák politikusok időnként előszeretettel hangoztatják, hogy a magyar kisebbség – ahol számaránya lehetővé teszi – rendelkezik a hivatalos nyelvhasználat jogával. Ez az európai uniós Szlovákia. Ahol tavaly októberben a Dunaszerdahelyen vendégeskedő Slovan Bratislava focicsapat szurkolói – akiket később rendőrök kísértek el – a helyieknek kórusban kiabálták, hogy „magyarok, a Duna mögé!” (a mérkőzést 2:0-ra a csallóköziek nyerték); majd ahol pár héttel később a meciari idők hírhedt jelmondata, a „Na Slovensku po slovensky” („Szlovákiában szlovákul”) a szlovák közszolgálati rádió reklámszlogenjeként bukkant fel; s ahol néhány napja, Rozsnyón szlovák szervezetek az ottani Kossuth-szobor ellen tüntettek. Az utóbbi időben a legnagyobb feltűnést azonban az a hír keltette, hogy Mikulás Dzurinda pártja, az SDKÚ, illetve a vele együtt kormányzó KDH Nyitra megyében a közeledő önkormányzati választásokra készülve választási koalíciót kötött a Meciar vezette ellenzéki HZDS-szel és a Robert Fico-féle szintén ellenzéki SMER-rel. E szövetség nem titkolt célja, hogy a megye vezetéséből kiszorítsa a Magyar Koalíció Pártját. Nem kevésbé feltűnő jelenség egyébként az sem, hogy a jelenleg parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint már 9,8 százalékon áll. Ilyen tehát a hangulat 15 évvel a rendszerváltás után a ma már uniós tagállam Szlovák Köztársaságban. Ami miatt – s ezzel talán nem árulunk el túlzottan nagy titkot – a felvidéki magyarság egyre mélyebb és mélyebb apátiába zuhan. Ennek az apátiának persze sokféle jele van. Az Új Szó, az egyetlen magyar nyelvű napilap példányszáma – bár ebben sokak szerint az újság balliberális irányvonala is közrejátszik – folyamatosan csökken. 1985-ben 100 000, 1991-ben 65 000, ma pedig 25 000 fogy belőle. De hasonlóan elgondolkodtató az is, hogy míg Szlovákiában tizenkétezren kívánnak tevőlegesen, azaz tagként részt venni a kisebbségi párt munkájában, addig a Dél-Tiroli Néppártnak 64, a finnországi Svéd Néppártnak pedig 32 ezres tagsága van. És ne felejtsük el, hogy lélekszámában mind a dél-tiroli német, mind a finnországi svéd közösség csaknem feleakkora, mint a felvidéki magyarság. Finnországban, ahol a svéd kisebbség rendkívül széles körű kulturális autonómiával és a hivatalos nyelvhasználat jogával rendelkezik, az asszimiláció jelen van, de – legalábbis a nálunk ismerthez képest – elenyésző mértékű. Ugyanakkor Dél-Tirolban, ahol Európa egyik legsikeresebb területi autonómiája működik, a német kisebbség létszáma 1991 és 2001 között több mint egy százalékkal nőtt. Szlovákiában ugyanebben az időszakban csaknem 50 000 fővel fogyott a magyarság, miközben a szlovákok száma szintén 50 00-rel – nőtt. Mivel a felvidéki magyarok körében gyakorlatilag nincs elvándorlás, a jelenséget sajnos asszimilációnak kell tekintenünk. Az asszimiláció drámai mértékére, illetve az azt kiváltó tényezőkre a szlovákiai magyar közéletben eddig meglehetősen kevés figyelem irányult. A beolvadás gyökere – ahogy sok helyen máshol is – az iskolaválasztásnál van. Míg ugyanis a finnországi svédek körében a svéd gyerekek minden esetben, de még a vegyes házasságban született gyermekek 80 százaléka is svéd iskolába jár, sőt, a nagyobb városok (Helsinki, Esbo, Turku) svéd iskoláiban a tisztán finn családból származó gyermekek száma megközelíti a 10 százalékot, a szlovákiai magyar szülők 25-30 százaléka gyermekét szlovák iskolába adja. A vegyes házasságokban született gyermeknél pedig ez az arány egészen drámai, becslések szerint 80-90 százalék. Hogy a szlovák iskolában a magyar gyerekekkel mi történik, mindenki tudja: gyakorlatilag lecserélik az anyanyelvüket. Aminek köszönhetően a gyermek magyar identitása felnőttkorára olyan erősen megcsorbul, hogy szinte elveszik. De ha véletlenül nem is veszne, az egészen biztosan borítékolható, hogy az ő utódainál ez mindenképpen meg fog történni. Márpedig amíg ez így van, addig autonómiáról és hasonló illuzórikus ábrándokról fantáziálni teljesen felesleges. Igen nagy kár, hogy az iskolaválasztásban jelenlévő ijesztő tendenciák átgondolt és szervezett megállítására a mai napig nem mutatkozott politikai akarat. Ez annál is inkább elszomorító, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy kisebbségi ügyben a kezdőrúgást nem Brüsszelben, hanem – még, ha valakik azt is kiabálják, hogy „magyarok, a Duna mögé!” –, csak Szlovákiában lehet elvégezni.

Cikk küldése e-mailben  Nyomtatási verzió 

Kapcsolódó cikkek a www.commora-aula.gportal.hu honlapról:

Nyelvvédői álruhába bújtatott magyarellenes offenzíva Felvidéken		2007.11.15. 15:33
2007.11.10. SzentKoronaRádió - Budapest nem mehet el érzéketlenül az ilyen irányú próbálkozások mellett azzal az indokkal, hogy Szlovákia belügyének tekinti az indítványt. Uniós fórumokon és a kétoldalú kontaktusok alkalmából egyaránt hangoztatni kell, hogy olyan terveket forralnak a nyelvvédelem ürügyén, amelyek súlyosan sértik a magyar kisebbség érdekeit. Tovább >>

Amikor a többség tanulja a kisebbség nyelvét		2007.11.15. 01:38
Erdélyi Napló, 2006.03.30. A magyar nemzetpolitika egyik sajátos vonása, hogy alig ejt szót a határon túli magyar közösségek nyelvhasználati jogairól. Ez elsősorban azért elgondolkodtató, mert a kisebbségben élő népcsoportok számára éppen az anyanyelv, illetve az anyanyelvhez kapcsolódó kultúra áll az identitás megőrzésének középpontjában. Így van ez Finnországban is, ahol Európa egyik legszervezettebb és legtudatosabban felépített kisebbségvédelmi rendszere működik. Tovább >>

Úgynevezett kisebbségi léthelyzetek, jogi státuszok		2007.11.13. 11:23
2007.11.12. commora.hu. A nyelvek lehetséges státusa Kelet-Közép-Európában Tovább >>

Kell-e a felvidéki magyarságnak a szlovák nyelv tökéletes ismerete? Nem kell !!!		2007.11.13. 11:20
A címben feltett kérdésre – úgy vélem – a válasz egyértelmű „nem”, bár tudom, sokak véleményét megosztom vele. Tovább >>

A szlovákok államnyelve		2007.11.13. 11:19
A szlovák államnyelvről elfogadott 1995. novemberi 270. számú törvény preambuluma a szlovák nyelvet „a szlovák nemzet önállósága legfontosabb jelképének, kulturális öröksége legkiválóbb értékének, a Szlovák Köztársaság szuverenitása kifejezésének” említi. Emellett az állam polgárai körében „általános kommunikációs eszköznek” tekinti, amely a polgárok „szabadságát, jogegyenlőségét és egyenlő méltóságát biztosítja”. A szlovák államnyelvtörvény nyíltan vállalt diszkriminatív jellegét az 1. paragrafus 2. bekezdése bizonyítja a legegyértelműbben: „Az államnyelv előnyt élvez a Szlovák Köztársaság területén használt többi nyelvvel szemben.” Az államnyelv privilegizált helyzetét a 3. paragrafus rendelkezései rögzítik: az állami intézmények, hivatalok, önkormányzati szervezetek a közigazgatásban az államnyelvet kötelesek használni. A szlovák nyelv megfelelő szóbeli és írásbeli ismeretének bizonyítását a közigazgatásban való alkalmazás feltételéül állítja a törvény. Az államnyelv alkalmazása kötelező a törvények, kormányrendeletek, s minden hivatalos közlemény megjelentetésében, a közigazgatási intézmények tárgyalásai során, természetesen minden rendvédelmi, fegyveres testületben, az anyakönyvvezetésben, de még az egyházak és vallási egyesületek nyilvánossággal kapcsolatos írásbeli ügyintézésében, az egészségügyi intézményekben is. Az államnyelvet nem beszélő külföldiek és szlovákiai állampolgárok számára a bíróságok előtt és az egészségügyi intézményekben engedélyezi a törvény más nyelvek használatát. Tovább >>

Az autonómiák megvalósításának szándékával kampányoljon az MKP a magyar iskolákért !		2007.11.08. 17:39
A dél-tiroli példa adaptációja IV. rész   2007.09.19. 23:05 A tanulmány III.részének folytatása Tovább >>   A dél-tiroli példa adaptációja III.rész   2007.09.19. 23:02 A tanulmány II.részének folytatása Tovább >>   A dél-tiroli példa adaptációja II.rész   2007.09.19. 22:59 A tanulmány I.részének folytatása Tovább >>   A dél-tiroli példa adaptációja az elszakított magyar nemzetirészekre I.rész   2007.09.19. 22:57 dr. Mézes Zsolt László Műhelytanulmány 2. Budapest, 2003. Tovább >>   Kisebbségi felsôoktatási modellek az Európai Unióban és az Erdélyi Magyar Magánegyetem*   2006.01.13. 10:09 Felsőoktatás Dél-Tirolban, milyen legyen a magyar egyetem az elszakított részeken ? Tovább >>   Kisebbségi felsôoktatási modellek az Európai Unióban és az Erdélyi Magyar Magánegyetem*   2006.01.13. 10:05 I. A kisebbségi felsôoktatás szükségességérôl,II. Felsôoktatás kisebbségi nyelven az Európai Unióban - A finnországi svédek anyanyelvű felsôoktatása - A spanyolországi katalánok felsôoktatása Tovább >>   A nemzeti megmaradás, a nyelvpolitika és a belsô összetartozás katalán modellje   2006.01.13. 09:58 Katalán autonómia modell IV. Tovább >>   A Katalán politikai és közigazgatási autonómia   2006.01.13. 09:52 Katalán autonómia modell III.rész Tovább >>   A Katalán politikai és közigazgatási autonómia   2006.01.13. 09:49 Katalán autonómia modell II.rész Tovább >>   A Katalán politikai és közigazgatási autonómia   2006.01.13. 09:46 Katalán autonómia modell I.rész Tovább >>

Anyanelven az egészségügyben		2007.11.01. 17:10
Erdélyi Napló, 2007.okt.30. Példaértékű együttműködés két finnországi kórház között - Nincs terület, ahol a nyelv olyan fontos szerepet játszana, mint az egészségügyben. A kezelés, a gyógyítás nagyrészt az orvos és a beteg közötti kommunikációra építkezik, és ennek során a legkisebb félreértésnek is súlyos következményei lehetnek. Másrészt ugyancsak komoly érv, hogy azt a biztonságérzetet, amit a beteg ember számára az anyanyelv jelent, semmi sem pótolhatja. Mindezek miatt a kisebbségek számára az egyik legnagyobb kihívást az egészségügyi intézményekben előforduló nyelvhasználati problémák kiküszöbölése jelenti. Tovább >>

A Dél-Tirol és Felvidék közötti különbségről - Európai "kisebbségi" lapszemle		2007.10.23. 12:46
2006.12.07. 15:45 Erdélyi Napló, 2006.12.06. www.dolomen.it -Dél-Tirol: Meglepetéssel fogadta a dél-tiroli tartományi gyűlés egyik képviselője, hogy nem tudtak németül azok az olasz rendőrök, akik autóját egy közlekedési ellenőrzés során megállították. A képviselő panaszára, miszerint az autonómia-statútum 574. számú dekrétuma értelmében a rendőröknek beszélniük kell németül is, a rendőrök elmondták: egy éve élnek Dél-Tirolban, és még nem volt alkalmuk beiratkozni német nyelvtanfolyamra. Felvidék : www.radiopatria.sk- 16 millió koronával többet kap jövőre az állami költségvetésből a Matica Slovenská – döntöttek a szlovák kormánypártok vezetői. Az 1863-ban alapított szervezetet, melynek eredeti célja a szlovák nyelv és kultúra védelme volt, ma sokan a Szlovák Nemzeti Párt háttérszervezeteként tartják számon. Tovább >>

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés