Szigeti kifejtette: "Ez a koncepció egyedül az államnyelv megerősítését szolgálja, nem gondolom, hogy a kisebbségi iskolákban ez a célravezető megoldás, mert az óraszám növelése csak más tanórák rovására lehetséges, talán épp a magyarórákéra."
A politikus azzal sem ért egyet, hogy a magyar tanítási nyelvű általános és középiskolákban szlovákul oktathassanak bizonyos tantárgyakat, ha a szülők kérik. Mint elmondta, a szülőknek lehetőségük van választani, hogy magyar vagy szlovák iskolába adják-e a gyermeküket. Az MKP elutasítja azt az elképzelést is, hogy a magyar iskolákban csak a szlovák tankönyvek lefordított változatából lehessen tanítani. Azt Szigeti is elismerte, hogy a kisebbségek szlováknyelv-tudását javítani kell, de elutasítja, hogy ez erőszakos módon történjen. A volt oktatási miniszter párbeszédre szólította fel nemzeti párti utódját.
Az MKP oktatási alelnöke szerint a kormány elé terjesztett dokumentum hemzseg a féligazságoktól és a félrevezető félinformációktól.
Szigeti szerint Ján Mikolaj koncepciója sérti a kisebbségek alkotmányos jogait, a koncepció kidolgozásakor senkivel sem egyeztetett, sőt a minisztériumból is elbocsátotta a kisebbségi főosztály két magyar alkalmazottját, "akik nem akarták belefoglalni a koncepcióba, amit ő akart".
(Magyar Hírlap)

Kapcsolódó cikkek:

Csak mérsékelten csökken a Benes-dekrétumok támogatottsága Csehországban
  2007.12.22. 22:23

A prágai CVVM közvélemény-kutató intézet decemberi országos felmérése szerint - amelynek eredményét szombaton hozták nyilvánosságra Prágában - a megkérdezettek 52 százaléka gondolja úgy, hogy a sokat vitatott Benes-dekrétumoknak továbbra is érvényben kell maradniuk. Öt éve - 2002-ben - ez még 67 százalék volt. Ugyanakkor a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezésének szükségességéről jelenleg az emberek 11 százaléka van meggyőződve, míg öt éve ez hét százalék volt.

A Benes-dekrétumok alatt azokat a rendeleteket kell érteni, amelyeket Edvard Benes csehszlovák államfő adott ki a II. világháború befejezése után, 1945-ben. A dekrétumok egy része erősen sújtotta a csehszlovákiai németeket és a magyarokat, akiket háborús bűnösnek nyilvánítottak, megfosztottak vagyonuktól és állampolgárságuktól. Mintegy hárommillió szudétanémetet később kitelepítettek az országból, s erőteljes magyarellenes intézkedésekre került sor. Arról, hogy a szudétanémetek kitelepítése igazságos volt, a megkérdezettek 48 százaléka van meggyőződve. 2002-ben ez még 60 százalék volt. Ez a felmérés is bebizonyította, hogy míg az idősebbeket élénken foglalkoztatja a háború utáni időszak, a fiatalok körében egyre nagyobb az érdektelenség.

A mostani felmérésben a 15-29 év közötti megkérdezettek mintegy fele válaszolta azt, hogy a dekrétumok és a kitelepítések problémája őt nem érdekli. A megkérdezettek 20 százaléka úgy véli: a kitelepítés igazságtalan volt, de a múltat már nem lehet visszacsinálni, hanem le kell zárni. Ugyanakkor csak az emberek hat százaléka véli úgy, hogy a kitelepítésekért a cseheknek bocsánatot kellene kérniük a németektől. Valamiféle anyagi-pénzügyi kártérítést a kitelepítésekért a megszólítottak mindössze két százaléka tart megalapozottnak. A felmérés készítői a magyarokra konkrétan nem kérdeztek rá. Másrészt a megkérdezettek 65 százaléka úgy véli, hogy a Benes-dekrétumok jelenleg nem befolyásolják károsan Csehország kapcsolatait Szlovákiával, Magyarországgal vagy Lengyelországgal. Ami a cseh-német viszonyt illeti, az emberek 51 százalékának viszont az a véleménye, hogy a Benes-dekrétumok továbbra is negatív hatással vannak a kapcsolatok alakulására. A cseh-osztrák viszonyban ezt a megkérdezettek 28 százaléka gondolja.

(MTI)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés