A legkedvezőbb helyzetben az ugyancsak a schengeni övezethez tartozó Szlovákiában, Szlovéniában, valamint Ausztriában élő magyarok lesznek, miután az említett tagországok határai és Magyarország között megszűnik az ellenőrzés – mondta el Gémesi Ferenc. A nem európai uniós Horvátország esetében nem lesz december 21-e után változás: fennmarad a jelenlegi vízummentesség, így továbbra is akár útlevéllel, akár kártya formátumú személyi igazolvánnyal is beutazhatnak Magyarország területére.

Az európai uniós Románia állampolgárainak sem lesz vízumkötelezettsége, így az itt élő magyarok is akár útlevéllel, akár személyivel átléphetik a magyar határszakaszt. Ugyanakkor a határnak csak az egyik oldalán lesz közös ellenőrzés. Érdemi változás az Ukrajnában és a Szerbiában élő magyarokat érinti. Ez a két ország nem élvez vízummentességet.

Eddig díjmentes vízummal jöhettek a szerb és az ukrán állampolgárok Magyarországra. Ez a díjmentesség december 21-vel, Magyarország schengeni tagságával megszűnik, és ettől kezdve a vízum mindkét ország polgárai számára 35 euróba kerül. Gémesi Ferenc ugyanakkor kitért arra, hogy széles társadalmi kör kaphat díjmentességet. Az EU mindkét állammal vízummegállapodást és toloncegyezményt is kötött; előbbiben meghatározták azoknak a körét, akik díjmentes vízumot kaphatnak. Ebbe a körbe tartoznak például a gyerekek, a nyugdíjasok, a vállalkozók, az újságírók, valamint a testvérvárosi, családi, egyházi, iskolai vagy kulturális céllal az unió térségébe beutazók.

Az említett toloncegyezmény értelmében azokat, akik engedély nélkül, illetve az engedélyezett időn túl maradnak az EU tagállamaiban, Szerbia és Ukrajna fogadni köteles, ha onnan léptek be az unió területére. A határon túli magyarság ügyeiért felelős szakállamtitkár emlékeztetett arra, hogy a vízumkiadás a nem schengeni övezethez tartozó uniós tagok esetében nemzeti hatáskörbe tartozik.

Könnyítést jelent még a Kárpátalján élő magyarok számára a magyar-ukrán kishatárforgalomról szóló egyezmény. Ez lehetővé teszi, hogy a határszakasz két oldalán egy 35-50 kilométeres sávban úgynevezett kishatárforgalmi igazolvánnyal átlépjék a határt. Ennek a speciális igazolványnak a kiállítási ára 20 euró. Szerbiában az ottani magyarság képviselői nem kértek ilyen lehetőséget, attól tartva, hogy ennek az etnikai viszonyokban negatív hatásai lehetnének. Az, hogy a 35 eurós „Schengen-vízumot”" egyszeri vagy többszöri beutazásra adják ki, az a beutazás céljától függ.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy december 21-e után is megmarad az ingyenes, úgynevezett „nemzeti vízum”, ez azonban csak Magyarország területére érvényes többszöri beutazásra, illetve tartózkodásra. Ez a Szerbiában és Ukrajnában élő magyaroknak jelent érdemi segítséget. A nemzeti és a schengeni vízum ugyanott igényelhető: Szerbiában a szabadkai, Ukrajnában pedig a beregszászi főkonzulátuson, illetve a nagykövetségek konzuli osztályain is, például Belgrádban vagy Kijevben.

A szakállamtitkár elmondta, a vízumkiadás eljárási gyakorlatában nem lesz érdemi változás. „Nem kell több papír, nem kell többször sorba állni”, az eljárás pedig a dokumentumok beadásától számítva legfeljebb 10 napig tart – fogalmazott. Gémesi Ferenc kitért arra is, hogy a magyar kormány januártól egy új támogatási formát vezet be az említett két régióban élők számára. A magyar-magyar kapcsolattartási támogatásra keresztelt pénzbeni segítséget azok igényelhetik, akiknek anyagi okokból nehézzé válik az anyaországgal való kapcsolattartás. Az identitásmegőrzést támogató segítség a személyes kapcsolattartásra, kulturális programokon, vagy például egy magyarországi továbbképzésen való részvételre kérhető.

A Szülőföld Alap januárban választja ki régiónként azt a lebonyolító szervezetet, amelyik ezt a feladatot majd kézben tartja. A támogatás igénylésével összefüggő technikai feladatokat a határon túli információs irodák látják el.

A Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok számáról pontos adatok nincsenek, de a becsült lélekszám Ausztriában 40 ezer, Horvátországban 17 ezer, Szlovéniában a népszámlálás szerint 6 ezer, Szerbiában mintegy 200 ezer, Romániában 1,5 millió, Szlovákiában 500 ezer, míg Ukrajnában 150-200 ezer körülire tehető.

87 év után szabad a közlekedés Medvesalján

A schengeni határnyitással 87 év után újra szabaddá válik a közlekedés a korábban szerves egységet alkotó Medvesalján. A határnyitás egyben lehetőséget nyújt a Heves megyei Pétervásárai kistérség számára is arra, hogy erősítsék kapcsolataikat a szlovákiai gömöri régió településeivel – közölte sajtótájékoztatón Czene Árpád. Az önkormányzati vezető elmondta, hogy a korábban szerves egységet alkotó Medvesalját 1920-ban kettészelte a határ. Ez azt jelenti, hogy mostanáig 160 kilométert kellett utaznia annak, aki Ceredről el akart jutni a mintegy 600 méternyi távolságban található szlovákiai Tajtiba. Közlése szerint az elmúlt két évtizedben hiába szorgalmazták határátkelő megnyitását. Csupán egy határátlépési pont létesült néhány éve, amelynek megnyitásáért viszont fizetniük kellett a településeknek. Vagyis a schengeni határnyitás végre megteremti a szabad kapcsolattartás lehetőségét Medvesalja mintegy ötezer lakója számára.

(mti)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés