| Hírek : Merre tovább, erdélyi magyarság? |
Merre tovább, erdélyi magyarság?
2007.12.07. 10:00
Erdély Ma nyomán, 2007. december 07.
Az erdélyi magyarság politikai vélekedéseiről készített közvélemény-kutatást a kolozsvári Desiré Alapítvány Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának felkérésére.
Az október 12—20. közötti felmérést Erdély tizennégy megyéjében, összesen 64 településen végezték. Számos politikai vonatkozású kérdést tettek fel az 1188 magyar, illetve magyar anyanyelvű válaszadónak, a hibalehetőség plusz-mínusz három százalék. A Magyari Nándor László csapata által készített közvélemény-kutatás adatainak hitelességét az EP-választások eredménye igazolta, éppen ezért a szerző közvitára bocsátotta dolgozatát. Meglátása szerint a közzétett 60 oldalas gyorsjelentés pontos képet nyújt az erdélyi magyarság politikai véleményéről, opcióiról.
A november 25-i választásokon az RMDSZ a magyar szavazatok 61,57 százalékát kapta meg, Tőkés 38,43 százalékot. A Desiré műhelye a megkérdezettek választási preferenciáit mérve az RMDSZ-nek 52 százalékot jósolt, Tőkésnek 29-et; a felmérés pillanatában nem döntött kilenc százalék. Ha a Tőkésnek és az RMDSZ-nek jósolt szavazatok arányát az eredményekkel összevetjük, roppant közeli értéket kapunk. A biztos szavazók körében a Desiré pontos értékeket jósolt: eszerint 65 százalékuk az RMDSZ-re és 35 százalékuk a független jelöltre adta volna szavazatát a kérdőív kitöltésekor. Pontosak a területi megoszlás előrejelzései, a felmérésből kiderül, az RMDSZ inkább a Székelyföldön kívüli régiókban sikeres, Tőkés pedig a Székelyföldön.
Helyhatóság, választások
A kutatás külön fejezetben foglalkozik a helyhatóság kérdéskörével. Egyrészt azt vizsgálják, mennyire elégedettek a megkérdezettek a polgármester és a helyi tanács tevékenységével, de felmérik a jövő évi választások pártpreferenciáit is. A megítélés régiónként változik. Az országos minta szerint a polgármesterekkel 44,8 százalék részben, 16,1 százalék pedig teljes mértékben elégedett. Legnagyobb arányban a Partium—Bánság térségben élők viszonyulása pozitív, de a székelyföldi mutatók is kicsivel az átlag fölöttiek. Kisebb a helyi tanácsok bizalmi mutatója, alig 50 százalékos azok aránya, akik pozitívan értékelik a testületek munkáját, Közép-Erdélyben legjobb a megítélésük, Székelyföldön 48,6 százalékos az elégedettség. A megkérdezettek 72,1 százaléka úgy véli, történt pozitív változás településén az elmúlt három évben, 28,3 százalék pedig nemmel válaszolt erre a kérdésre. A helyhatósági választásokon 49,7 százalékra tehető a biztos szavazók aránya és 33,2 százalékra azoké, akik valószínű, hogy elmennének. A tanácsi listák esetében 42,8 százalékot összesítene az RMDSZ, 8,1 százalékot az EMNT, 4 százalékot az SZNT és 5,7 százalékot az MPSZ. A megkérdezettek 39,6 százaléka RMDSZ-es polgármesterre voksolna, 6 százalék függetlenre, 7,9 százalék az EMNT jelöltjére, 4 százalék az SZNT-ére és 5,1 százalék az MPSZ színeiben indulóra.
Országos politika
Az országos politikai témakörben szembeötlő, de érthető, hogy 48,8 százalék nem válaszolt arra a kérdésre, melyik román párt tevékenységével elégedett. 23,1 százalék a Demokrata Pártot jelölte meg, az SZDP alig 2,2 százalékot kapott. Az államelnökjelöltek között továbbra is Traian Băsescu a legnépszerűbb 33,8 százalékkal. Megelőzi Markó Bélát, aki csak 22 százalékot kapna a magyar válaszadóktól. A parlamenti választásokon 42,6 százalékot érne el az RMDSZ, 15,7 százalék még nem döntött, 18,6 százalékon osztoznak a magyar ellenzéki pártok. Alig 51,7 százalék véli úgy, hogy az RMDSZ bejut a parlamentbe, 32,9 százalék válasza: nem tudom. Kiderül az is, hogy a magyar választók körében a legismertebb román politikus Traian Băsescu 95,2 százalékkal, és ő élvezi a legnagyobb bizalmat is (56 százalék), a legkevésbé Vadim Tudorban (98,3 százalék), illetve Voiculescuban (92,8 százalék) bíznak a magyarok.
Erdélyi magyar politika
Az erdélyi magyar belpolitikai kérdések ugyancsak sokatmondóak. A válaszadók 48,4 százaléka szerint rossz irányba halad a Romániában élő magyarság, csak 23,1 százalék véli jónak az irányt, és 26,6 százalék nem tudta a választ a kérdésre. Alig 18,8 százalék hiszi azt, hogy az RMDSZ jó irányba halad, és 41,4 százalék válaszolt nemmel erre a kérdésre. Magas, 38 százalékos azok aránya, akik nem tudták a feleletet. A megkérdezettek 4,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mérsékelt politizálási stílus áll közel hozzá, alig 12,5 százalék azok aránya, akik a radikális stílust tartják hatékonynak, viszonylag nagy, 38 százalék a semleges választ adók aránya. Az erdélyi magyarok 72,9 százaléka szükségesnek tartja a politikai pluralizmust, 12,1 százalék nem tartja fontosnak. Az RMDSZ-ben működő platformokat 30 százalék nem ismeri, 32,9 százalék egyikkel sem szimpatizál, a legtöbben, 21,2 százalékban a kereszténydemokratákat kedvelik.
Az országos RMDSZ-tevékenységgel 47,5 százalék nagyon vagy inkább elégedetlen, 6,7 százalék az elégedettek aránya, és 37,1 a nagyon elégedetteké. 29 százalék úgy véli, hogy nem hozott pozitív változást az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, 36,5 százalék azonban igennel válaszolt erre a kérdésre, 30 százalék pedig nem tudta megítélni. A legismertebb romániai magyar politikus Tőkés László 95,4 százalékkal, őt Markó Béla követi 94,2 százalékkal, Frunda 87 százalékot kapott. A bizalmi index szintén Tőkésnél a legmagasabb, 63,6 százalék, őt Frunda követi 60,8 százalékkal. Markóban alig 45,7 százalék bízik, nála nagyobb szavazatot kapott számos magyar politikus, 76 százalék azonban nem bízik meg Verestóy Attilában. Hasonló a szimpátiaindex, itt is magasan Tőkés vezet, és Verestóy a legutolsó. A kérdezettek 56,3 százaléka úgy véli, hogy a májusi népszavazási kudarc miatt senkinek nem kellett lemondania, 26,7 százalék azonban fejek hullását szerette volna. A felelősségre vonást többnyire a Tőkés szavazótáborába tartozók követelik, de az RMDSZ-támogatók 33 százaléka is emellett voksolt. 513 válaszadó ítélte úgy, hogy Markó Bélának távoznia kellett volna az RMDSZ éléről. A közös EP-lista a legtöbbek szerint a széthúzás miatt nem jött létre, de 12,3 százalék az RMDSZ-t tartja felelősnek ezért, és 5,1 százalék Tőkést, illetve 2 százalék az őt támogató szervezeteket.
Országos felmérésről lévén szó, igen érdekes a médiafogyasztási szokásokat ismertető fejezet. A legolvasottabb megyei napilap 108 említéssel a Háromszék, látványosan kevesebb voksot kaptak a más megyei lapok. Az országos újságok közül a legnépszerűbb az erdélyi szórású Krónika 111 említéssel, alig 18-an hozták szóba az Új Magyar Szót. A tévéadók közül legtöbben a Duna Tévét említik (1304), ezt követi az RTL Klub (1025), a román adók közül a legnézettebb a Pro TV (615).
Létezik magyar korrupció
A romániai magyarok az állami és közhivatalok közül a legkorruptabbnak a rendőrséget és a parlamentet ítélik meg, de szép számmal kapott szavazatot a vámhivatal, az ügyészség, a kormány, illetve a polgármesteri hivatalok is. A legkorruptabb személyeknek a rendőröket és a parlamenti képviselőket, szenátorokat tartják, őket az orvosok követik, legkevésbé korruptnak az államfőt jelölték meg. A megkérdezettek 61,3 százaléka véli úgy, hogy létezik romániai magyar korrupció a kormánypénzek elosztásában, és 55 százalék szerint a magyarországi pénzek elosztása sem tisztességes, igen magas azok aránya, akik nem tudják megítélni, és a hazai pénzek tisztességes elosztásáról alig 3,8 százalék van meggyőződve, a magyarországi finanszírozások esetében arányuk 4,7 százalék. A felmérésből az is kiderül, hogy a székelyföldiek a leggyanakvóbbak, 69,6 százalékuk szerint létezik romániai magyar korrupció.
A válaszadók többsége nem elnéző a szekusmúlttal rendelkezőkkel szemben. A legtöbben azzal értenek egyet, hogy minden volt szekus besúgót le kell leplezni, és ki kell zárni a közéletből. Legkevesebben azt a felvetést támogatták, hogy a szekusok és besúgók tevékenységének semmilyen hatása nincs a jelenlegi politikai/gazdasági helyzetre és közéletre, feledni kell a témát.
A felmérés utolsó fejezete a nők politikai tevékenységének fontosságára keres választ. A megkérdezettek 67 százaléka nem ismer környezetében nő politikust, de magas azok aránya, akik nőt választanának városi tanácstagnak (80,5), megyei tanácstagnak (79,8), képviselőnek (73,5), szenátornak (71,3), polgármesternek (71,2) illetve EP-képviselőnek (69). 63 százalék nem helyesli, hogy egyetlen romániai magyar nő sincs a képviselőházban.
Farkas Réka, Háromszék
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum