Nem jutottak közelebb a december 17-re meghirdetett sztrájk visszavonásához a hétfői sztrájktárgyaláson – értékelte az egyeztetés végén annak eredményeit Gaskó István, a sztrájkot meghirdető egyik érdekképviseleti szövetség, a Liga Szakszervezetek elnöke. Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, a kormányzati tárgyaló csoport tagja a tárgyaláson elmondta: az egészségbiztosítás reformjára vonatkozó törvényjavaslatot a kormány már nem tudja visszavonni, valamint a magánbiztosítókat sem tudják kihagyni, bár szerepük változik. Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, a kormányzati tárgyaló csoport vezetője azt kérdezte, ilyen körülmények között meddig tarthat a december 17-től határozatlan ideig meghirdetett sztrájk. Gaskó válaszul elmondta: erről a parlament december 17-i szavazását követően döntenek majd a szakszervezetek. Az Országgyűlés akkor határoz majd az egészségbiztosítás reformjáról. Hangsúlyozta: a sztrájkot kezdeményező érdekképviseleteknek, így a Liga Szakszervezeteknek, valamint a Munkástanácsok Országos Szövetségének nem elegendőek apróbb változtatások a törvényjavaslatban, eleve nem fogadják el üzleti biztosítók bevonását.

A másik két sztrájkkövetelés ügyében se jutottak egyetértésre. A jövő évtől alkalmazandó, a nyugdíjat csökkentő nyugdíjszámítási módról a sztrájkot hirdető szakszervezetek átveszik tanulmányozásra a hatásvizsgálatot, számítást a kormányzattól. Ugyanakkor fenntartják, hogy ez egy igazságtalan módosítás, amelyet meg kellene változtatni. Csizmár arra hívta fel a szakszervezetek figyelmét, hogy a múlt évben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) tárgyalták az erre vonatkozó módosítást, s akkor a szakszervezetek azt nem elemezték. Nem érti, hogy miért egy év múlva hirdetnek ebben az ügyben is sztrájkot – jegyezte meg. Horváth Lajos, a Liga alelnöke válaszul elmondta: a tavalyi tárgyalásokon nem kapták meg a kormányzattól a szükséges információkat, de azóta alaposabban elemezték ezt a változást, s kiderült, hogy igen hátrányos a jövő évtől nyugdíjba vonuló munkavállalóknak.

A korkedvezményes nyugdíjazásról, a sztrájkkövetelés harmadik témaköréről Csizmár elmondta: a korkedvezményes munkakörök alóli mentesítés szabályait, amelyet a munkáltatók vehetnek igénybe, azért dolgozták ki már most, és fogadta el azt az Országgyűlés, mert ez a régi rendszerhez tartozik. A korkedvezményes rendszerbe való bekerülés szabályait viszont már az új rendszer kidolgozásával együtt kell közösen elfogadni az OÉT-partnerekkel, ami pedig hosszabb munka. Horváth Lajos megjegyezte: eddig konkrét ígérete se volt a kormánynak arra, hogy mikorra és milyen formában tartja lehetségesnek új szakmák bekerülését a korkedvezményes nyugdíjazás rendszerébe. Ez pedig a sztrájkot meghirdető szakszervezeteknek egy alapvető követelése.

Az OÉT munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteinek részvételével tartott sztrájktárgyaláson Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára megfigyelő státuszban szólt hozzá. Elmondta: ez a sztrájk nem konkrét munkáltatókra kíván nyomást gyakorolni, mégis egy sor munkáltató érdekeit sérti, igen hátrányos számukra, pedig érdemben nem tudják befolyásolni a sztrájkkövetelések teljesítését. Mint mondta: szerinte az egész országnak elfogadhatatlan az ünnepek előtti időpontra időzített sztrájk. Szólt arról is, hogy az ilyen országos kérdésekben meghirdetett sztrájkoknál tisztázni kellene az OÉT szerepét, hogy a többi érdekképviselet ne csak megfigyelőként vehessen részt a tárgyalásokon.

Gaskó István válaszában egy általuk rendelt közvélemény-kutatásra hivatkozott. Ezek szerint a december közepére hirdetett sztrájkot, amelyben az egészségbiztosítási reform törvényjavaslatának visszavonását követelik, a megkérdezettek 73 százaléka támogatja, és 63 százalék szerint helyes a sztrájk, ha csak így érhető el a döntés visszavonása. Az egyeztetést pénteken folytatják, akkorra a kormányzati tárgyaló csoport már ismertetheti az OÉT-ben és a sztrájktárgyaláson is a kormánykoalíciós pártfrakciók, valamint a kormány által is támogatott, az egészségbiztosítási reformhoz benyújtott módosító indítványokat.

Egymás után csatlakoznak az akciókhoz

Csatlakozik a Liga Szakszervezetek által az egészségbiztosítási reform elleni december 15-re szervezett demonstrációhoz, illetve a december 17-től hirdetett sztrájkhoz a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ); a tömörülés helyi szervezeteire bízza milyen hosszú munkabeszüntetést tartanak - mondta el Kerpen Gábor elnök hétfőn. Hozzátette: a PDSZ a parlamenti döntés függvényében határoz a további lépésekről.

Kerpen Gábor közölte: a PDSZ helyi szervezeteire bízza, hogy milyen hosszú munkabeszüntetésben vesz részt a mostani sztrájk alkalmával, illetve felhívásukat oda is eljuttatják, ahol nincs PDSZ-tag, de november 21-én tartottak sztrájkot. Kifejtette: a Liga Szakszervezetekkel egyetemben azt remélik, hogy a kormány visszavonja az egészségbiztosítási rendszer átalakítását célzó javaslatát és felfüggeszti a törvény vitáját késő tavaszig. Ez esetben nem lesz ok sem a demonstrációra, sem a sztrájkra - jegyezte meg.

A szakszervezeti vezető kitért arra, hogy kedden számlát nyitnak, amelyre azon pedagógusok befizetését várják, akik szolidárisak a sztrájkkal, de abban valamilyen oknál fogva nem tudnak részt venni. Annyi órányi nettó bérüket várják, ahány órát sztrájkolnának - jelezte, hozzátéve: az előző munkabeszüntetésben számos helyen indirekt munkáltatói nyomásra nem tudtak részt venni a pedagógusok. A PDSZ az így befolyt összeget egy esetleges későbbi sztrájk költségeire fordítaná.

Kerpen Gábor szólt arról is, hogy a PDSZ az előző héten együttes fellépésre kérte a közoktatási szakszervezeteket. Akkor egyik tömörülés sem volt elutasító.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kétórás szolidaritási sztrájkot, vagy együttes tiltakozó fórum szervezését javasolja többek között a közoktatásban dolgozóknak a december 17-ére meghirdetett sztrájk kapcsán - közölte a tömörülés hétfőn. A PSZ közleménye szerint a közoktatásban dolgozók december 17-én a LIGA Szakszervezetek akciójához való csatlakozásukat - belátásuk szerint - többféle módon fejezhetik ki: kétórás szolidaritási sztrájkkal, vagy munkaidőn kívül rendezett összejövetelen.

Emellett a szolidaritás kifejezése lehet tiltakozó fórum szervezése is, illetve javasolják, hogy ezen a napon minden iskolában 13 órakor egyszerre szólaljanak meg a csengők és mindenki viselje a szolidaritást kifejező kék szalagot.

A PSZ ugyanakkor semmiképpen sem javasol határozatlan idejű, több napon át tartó sztrájkot, mert ezáltal tanítási napokat veszítenének.

A szakszervezetként működő Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) is csatlakozik a Liga és a Munkástanácsok decemberi nyomásgyakorló akciójához - jelentette be Gyenes Géza, a MOSZ elnöke hétfőn. Gyenes tájékoztatása szerint a Magyar Orvosok Szövetsége 2002-ben alakult, miután az akkoriban kötelező tagsággal működő Magyar Orvosi Kamara nem vállalhatta fel a szakszervezeti funkciót. Jelenleg a MOSZ-nak több mint 42 ezer tagja van, és a szakszervezeti munka felerősödése az utóbbi időben indult meg. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az orvosok vélhetően eltérő időpontban sztrájkolnak majd. Gyenes Géza közölte azt is, hogy MOSZ-elnöki megbízatása nem egyeztethető össze a kamarai funkciójával, így a kamara december 13-i ülésén lemond titkári tisztségéről.

Gaskó István, a Liga elnöke elmondta: fokozni kell a nyomásgyakorlást a kormányra, hiszen a hétfői tárgyaláson sem történt előrelépés. Közölte, hogy a Liga és a Munkástanácsok megrendelésére készült Medián közvélemény-kutatás szerint a két szakszervezeti tömörülés követelésének támogatottsága magas a társadalom körében.

(MTI)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés