Éljen! 1957. március 21-én alakult meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A Kádár-korszak fiatal generációinak politikai nevelését magára vállaló KISZ-ről azonban – 50. évforduló ide vagy oda – nem emlékezik meg senki. Pedig az egykori vezetők közül sokan a rendszerváltás után is megtalálták számításukat, igaz, inkább a forgandó szerencsének, mintsem a KISZ-es múltnak köszönik.


Nehéz a dolga annak a rendezvényszervezőnek, aki jubileumi KISZ-bulit szervez a Kommunista Ifjúsági Szervezet megalakulásának 50. évfordulójára. A tömegszervezet egykori potentátjai – akik közül sokan ma kormánytagok – legalábbis nem akarnak ünnepelni, de még csak beszélni sem.

Kerestük Gyurcsány Ferenc kormányfő, az egykori KISZ-titkár irodáját, miként emlékezik meg a nagy múltú szervezet félszázados évfordulójáról, az MSZP-hez irányítottak minket, mivel a téma inkább “pártelnöki tevékenységéhez kapcsolódik”.

Mintha az MSZP a KISZ utódszervezete volna: a KISZ-es múltú miniszterek (Kiss Péter budapesti, Szekeres Imre veszprémi első titkár) kabinetjei a kérdés politikai jellegével magyarázva a dolgot a párthoz irányítottak minket. A mostoha utódszervezet-szerepre kényszerült MSZP sajtóirodája viszont közölte, semmiféle megemlékezés nem lesz.

Akit személyesen sikerült elérni, az nem akart nyilatkozni, így a jelenleg a Miniszterelnöki Hivatalnak dolgozó Enyedi Nagy Mihály sem, aki két hónapig a KISZ agitprop osztályát is vezette.

Egyedül Szilvásy György állt kötélnek, bár először ő is viccre gyanakodott. A kancelláriaminiszter azt állította, hogy eszébe sem jutott volna a KISZ-re gondolni március 21. alkalmából, és ötvenedik évforduló ide vagy oda, nem tervez semmiféle megemlékezést. “A KISZ már nem társadalmi szervezőerő, nem téma ma már.”

Szilvásy szerint nem is nagyon volna mód egy baráti összeröffenésre, a KISZ ugyanis sokszínű szervezet volt, és az egykori tagokat azóta sem a közös KISZ-es múlt, hanem a véletlenek sorozata hozta össze. Ilyen véletlen hozta össze őt, az Antall-kormány államtitkárát Gyurcsány Ferenc akkori vállalkozóval a rendszerváltás után két-három évvel. (Gyurcsány a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsának elnöke volt 1988–89-ben, Szilvásy itt második ember volt.)

A szerencsés véletlen másoknak is kedvezett. A KISZ utolsó első titkára Nagy Imre volt. Ő – akárcsak a felső vezetők közül sokan – az üzleti életben állt át az új rendszerre. A külföldi befektetők sikertelen próbálkozása után ő lett a tulajdonosa a privatizált Caolának, de nem tudták állni a versenyt a multikkal.

A cég a kozmetikai iparban korábban meglévő 40 százalékos piaci részesedése folyamatosan csökkent, olyan akkoriban legendás márkanevektől volt kénytelen megválni, mint a BIP, az Ultra vagy a WU2 sampon.

A Figaro, a Barbon, a Velmetina azért hozott hasznot a vállalkozásnak. Nagy Imre később felbukkant a Hungexpóban, de például az egyik prominense annak a konzorciumnak, amelyik a megújuló energiaforrás kutatás-fejlesztésre szétosztott négymilliárd forintos vissza nem térítendő támogatásjelentős részét megkapta a közelmúltban. Nagy Imre vagyonát nemrég 2,5 milliárd forintra becsülték.

Nagy előtt volt a KISZ KB első titkára Hámori Csaba, az MSZP Baloldai Platform tagozatának alelnöke (elnök: Kiss Péter). Az első ciklusban parlamenti képviselő volt, leginkább azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Szokolay Zoltán képviselőtársa helyett szavazott (kettejük közül Szokolay mondott le mandátumáról). 2005 szeptemberében azzal került be a hírekbe, hogy vadászat közben egy szóváltásnál puskájával is igyekezett nyomatékot adni érvelésének, amit azzal indokolt, hogy orvvadászokkal akadt össze.

Hámori is vállalkozik, tavaly év végén például a cége nyerte el a MÁV Északi Járműjavító Kft. békéscsabai telephelyén építendő új üzemcsarnokra kiírt nyílt közbeszerzési pályázatot.

A telefonkönyv a KISZ központi bizottságának első titkárai közül egy budai és egy BAZ megyei karosszérialakatos Fejti Györgyöt (1980–1984) tart nyilván, de előbbi nem veszi fel a kagylót. Maróthy Lászlóból (1973–1980) már több van, az igazira mégse leltünk rá.

Egy azonos nevű, távoli rokonával sikerült beszélni, aki elmondta, hogy a valamikor első titkár 10-12 éve nem nyilatkozik senkinek, kifejezetten zárkózott életet él. Mind Fejti, mind a bős–nagymarosi vízlépcső megépítése mellett bábáskodó környzetvédelmi miniszter Maróthy az üzleti életben profitált korábbi pártkapcsolataiból. Amúgy a Jobbik népszavazást íratott volna ki arról, hogy az (MSZMP) és a KISZ-vezetők nem kaphassanak magas kormányzati pozíciót. Az OVB visszadobta a kezdeményezést, mert a kérdés nem volt egyértelmű és burkolt alkotmánymódosításra irányult.

Sokra vitték, a Gyurcsány-kormány KISZ-es miniszterei

Gyurcsány Ferenc 1984 és 1988 között a KISZ pécsi városi bizottságának titkára, 1988-89-ben országos szintre vált, a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lesz. 1989-ben a KISZ KB titkára.

Szilvásy György 1981–84 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen KISZ-titkár, 1985–1989: KISZ Központi Bizottság egyetemi és főiskolai osztályának vezetője (Gyurcsány ennek a tanácsnak az az elnöke 88–89-ben). 1989-ben a KISZ KB szóvivője.

Kiss Péter 1984 és 1989 között a KISZ KB tagja. 1985–86-ben előbb tagja, majd első titkára a KISZ Budapesti Bizottságának tagja. 1986-1989 a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja.

Szekeres Imre, a rangidős. Már 1976-ban a veszprémi Vegyipari Egyetem KISZ-titkára, ugyanekkor a Veszprém megyei KISZ-bizottság titkára is.

Csizmár Gábor 1978–1982 között a KISZ budapesti bizottságának munkatársa.

Bajnai Gordon is a KISZ-ben kezd politizálni, Gyurcsány Ferenc innen ismeri.

Petrétei József is akkor aktív a KISZ-es Pécsen, amikor Gyurcsány, az akkori városi KISZ-vezető.

Persányi Miklós tanított a KISZ Központi Iskolájában.

forrás: index.hu

Kategória: Gyurcsány, A kormány