Koszovó választ
2007.11.16. 17:45
2007.11.16. VajdaságMA - Általános - parlamenti, helyhatósági és polgármesteri - választásokat tartanak szombaton Koszovóban.
Azóta, hogy a függetlenségre törekvő, többségében albánok lakta dél-szerbiai tartomány 1999-ben nemzetközi közigazgatás alá került, négy választást tartottak. Kétszer a parlamentről, kétszer a helyhatóságokról döntöttek Koszovó lakói, de a mostanihoz hasonló általános választás még nem volt.
A megmérettetésben sokan vesznek részt - a parlamenti helyekért például 25 párt és egyéb szervezet indul, közülük 14 a nemzeti kisebbségek képviseletében. Paradox módon tehát köztük lesz a legnagyobb a tülekedés. A törvényhozásba jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt valószínűleg egyik sem fogja ugyan elérni, de a 120 tagú parlamentben eleve szavatolt tíz hely a szerbeknek és 10 a többi nemzeti kisebbségnek. Ami a 120-130 ezer szerb politikai szervezeteit illeti, azok helyi vezetőik, a belgrádi politikusok és a szerb ortodox egyház bojkottfelhívása ellenére is állítottak országos listákat is. A majd egy tucatból a - politikai nyomás hatására bekövetkezett - sorozatos visszavonások után csak néhány maradt, s azokra is csak a tartomány déli részén, diaszpórában élők fognak szavazni, míg északon, ahol a szerbek tömbben élnek, szinte teljesen biztos a bojkott. Húsz kisebbségi - szerb és egyéb nemzetiséghez tartozó - képviselő tehát mindenképpen bejut a pristinai parlamentbe (érvényes szavazatok híján őket az UNMIK, az ENSZ-közigazgatás vezetője akár ki is jelölheti), a maradék 100 helyre viszont a 11 albán párt és szervezet közül legfeljebb 6-nak van esélye. Az albán szavazókért vívott harc minden előzetes felmérés szerint két erő között dől majd el. (Koszovóban ma még olyan erősek a nemzetiségi választófalak, hogy ha elő is fordul "átszavazás", más nemzetiségűre voksolás, az elenyészően csekély.) Az egyik a Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) nevű jelenlegi kormánypárt, amelyet máig Ibrahim Rugovának, Koszovó elnökének, az önállóságért vívott nagyon szívós, kitartó, de békés harc apostolának a neve fémjelez. (Koszovó tele van az őt ábrázoló plakátokkal - részben saját pártja, részben a belőle kiszakadt, az "igazi rugovai örökség" ápolását hirdető párt kampányolt vele.) A másik a Koszovói Demokratikus Párt (PDK), amelyet az UCK egyik vezetőjéből magabiztos, elegáns politikussá vált Hashim Thaqi (a képen) vezet. E két párt nagyjából a szavazatok 60 százalékát fogja elvinni, de szakértők szerint nem lesz igazán jelentős eltérés az eredményeikben. A legtöbb felmérés szerint ugyan Hasim Thaqi a legesélyesebb arra, hogy kormányt alakítson, de a képet jelentősen árnyalja, hogy a parlamenti helyek majdnem 17 százaléka eleve ki van osztva a nemzeti kisebbségeknek. És bár albán-szerb egyetértés bármilyen kérdésben ma szinte elképzelhetetlen, a többi nemzetiséggel megkötött alku sokat hozhat valamelyik párt konyhájára. A bonyolult politikai háttér mellett a koszovóiakat az ENSZ-közigazgatás, az UNMIK megalkotta, szinte felfoghatatlanul bonyolult választási rendszer is sújtja. A voksolót és a voksokat összeszámlálót is alig megoldható feladat elé állító szabályozás szerint parlamenti szinten léteznek a pártlisták, amelyeken 110 jelölt is szerepelhet. De nem névvel, csak egy szám formájában! És mivel a lista nyitott - kiértékeléskor nem vágják el sehol szavazatarányosan -, tíz embert be kell jelölni rajta. Hogy a számok kit jelentenek, azt egy a szavazófülkében elhelyezett - mivel minden induló 110 jelöltet tehet fel a listájára -, elvben akár 2750 nevet is tartalmazó vaskos könyvből kell majd kiválasztania a szavazónak - egyetemi tanártól az öreg falusi albán parasztig. A Koszovó nemzetközi felügyelői által kitalált rendszer szerint legalább 750 embernek kell egy szavazókörhöz tartoznia. Mivel egy körnek legfeljebb 5 fülkéje lehet, s előzetes felmérések szerint minden szavazónak átlagosan 9 percre lesz szüksége a voksai leadásához, a reggel és este 7 közti szavazási időszakban egy szavazókörben a legjobb esetben is 360 ember adhatja le a szavazatát. Ezért lesz az, hogy egyes szavazókörök - jelentős voksolási hajlandóság esetén - akár este kilencig, tízig is nyitva tartanak, s a választások előzetes eredményét legkorábban hétfőre, vagy keddre, a véglegeset pedig november végére ígérik. Fazekas László (MTI)
|