Tisztelt Elnök Úr!
Fogadja őszinte jókívánságaimat abból az alkalomból, hogy a Vajdasági Magyar Szö­vetség megfigyelői státust kapott az Európai Néppárttól, s ezzel megnyílt az út ahhoz, hogy amikor Szerbia is bejut az EU-ba, tagja legyen a nyugati konzervatív pártok családjának.
A státus kötelez. Nemcsak az európai és konkrétan a konzervatív értékek tiszteletére, hanem nemzeti értékeink érvényesére is.
Az jó, hogy a vajdasági magyar pártok közös nevezőre jutottak mind a kettős állam­polgárság, mind pedig a toloncegyezmény és a kishatárforgalom elutasítása ügyében. De to­vább kell lépni. Közeleg Koszovó leválása. A vajdasági magyar pártok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyen közös, elfogadott autonómiamodelljük. Sajnos ebben a kérdésben megtorpanás tapasztalható.
Javaslatom az, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség és többi vajdasági magyar párt ünnepelje meg közösen, hogy a VMSZ-nek megfigyelői státusa van az Európai Néppártban. Alkossunk közös autonómiamodellt, amelyet benyújthatunk Budapestnek és a nemzetközi tárgyalóknak is! Ha a politikai sumákolást mellőzve közös autonómiamodellt teszünk le a tárgyalóasztalokra, van remény arra, hogy a vajdasági magyar közösség megmarad és fejlőd­het is.
Tisztelt Elnök Úr!
Ne késlekedjünk! Tisztázza a Vajdasági Magyar Szövetség vezetősége, megmarad a 2002-es törvény alapján létrejött nemzeti tanácsok koncepciójánál, s a vele járó stallumoknál, vagy valóban leteszi a voksot a tényleges, nemzeti alapú politikai autonómia mellett.
Határozzuk meg közösen, mit jelent számunkra az autonómia? Mely közös alapel­vekre alapozva építhetjük ki a közös modellt? Nincs mit várni! Lépjünk!
Tisztelettel:
Temerin, 2007. november 11.
Ágoston András
Ui.
Tisztelt Elnök Úr!
Figyelemmel arra, hogy szorít bennünket az idő, engedje meg, hogy ezen a helyen is jelezzem, milyen különbségeket lát a VMDP a magyar (perszonális) autonómia és a VMSZ nemzeti tanácsa között. Íme:
A magyar (perszonális) autonómia a VMDP szerint autonómia akkor van, ha
- legális és legitim képviseleti testülettel rendelkezik;
- a képviseleti testület a kisebbségi szavazók névjegyzéke alapján, demokratikus több­párti választások útján jön létre;
- közjogi szempontból beépül az államhatalom intézményrendszerébe;
- az oktatás, a művelődés és a közszolgálati típusú tájékoztatás autonóm funkcióinak biztosításával foglalkozik;
- e területeken önálló jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványai vannak;
- vagyonnal és önálló pénzforrásokkal rendelkezik, amelyek, csakúgy, mint jogszabályalkotási jogosítvány, összhangban vannak a nem-területi autonómia jogkörével és szükségleteivel;
- nem követel területi elhatárolódást, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a kisebbségi kö­zösség autonómiájának keretei között feltárja, kifejezze, s legitim módon képviselje identitása megőrzése szempontjából fontos nemzeti érdekeit.
A fenti ismérveknek a jelenleg működő nemzeti tanácsok, így a VMSZ nemzeti tanácsa sem felel meg:
- nem legitim, mert nem a vajdasági magyarok hozták létre, a magyar választók névjegyzékére alapuló közvetlen, többpárti választások útján;
- csak tanácsadói és javaslattevő hatáskörrel rendelkezik és nincs jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványa;
- jogállásuk tisztázatlan, nincs önálló vagyonuk, és nem rendelkeznek önálló pénzforrásokkal;
- mivel Szerbiában a kisebbségek egyéni és kollektív jogaira vonatkozólag nincs egységes, kisebbségi kódexben rögzített szabályrendszer, a nemzeti tanácsok nem épülnek be a Szerb Köztársaság közjogi intézményrendszerébe;
- a nemzeti tanácsok egy kormányhatározat alapján, vezetőiken keresztül, betagozódtak a köztársasági kisebbségi tanácsba. Ennek elnöke maga Kostunica kormányfő. A szerb állam kormányzati struktúrájába történt beolvasztás – figyelemmel arra, hogy e kormányhatározattal létrehozott testületben ott ül több minisztérium képviselője is – nem csökkenti, hanem növeli a nemzeti tanácsok szerb kormányzattól való függőségét. A tapasztalat azt mutatja, hogy alkalmatlanok a nemzeti közösség alapérdekeinek (oktatás, művelődés, tájékoztatás) feltárására, kifejezésére és legitim képviseletére;
Külön gond, hogy a szerb állami szervek, indokolatlanul, a nemzeti tanácsok jogkörébe utalnak egy kimondottan állami funkciót, a nyelvhasználattal kapcsolatos kérdéseket is. Elfogadhatatlan, hogy a kisebbségi nyelvek használatának és ezzel összefüggésben a kisebbségiek állami struktúrában való arányos részvétele kérdését a szerb kormányzat a gyakorlatban súlytalan és tehetetlen nemzeti tanácsokra osztja ki. A szerb kormány ezzel kibújik saját felelőssége alól, és lényegében gazdátlanná teszi ezt a nemzetközi egyezményekben is a részes államok számára meghatározott feladatkört.

VajdaságMA

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés