Lapunk értesülései szerint a fellebbezés harmadik tárgyalási fordulóján az ügyészség képviselője azért kérte a halasztást, hogy a november 20-i tárgyalásig Kovászna és Hargita megye prefektúrái újra véleményezni tudják, hogy az egyesületet alapító kilenc önkormányzat törvényesen hozta-e meg a csatlakozásról szóló határozatát.

Egy neve elhallgatását kérő önkormányzati elöljáró szerint az ügyészség „időhúzásra játszik", hiszen a kormányhivatalok már véleményezték a csatlakozásról szóló határozatokat. A törvény szerint ha a bíróság visszautasította volna az ügyészség fellebbezését, az egyesület bejegyzettnek tekinthető.

Mint arról beszámoltunk, a Szövetség a Székelyföldért egyesületet kezdeményezők többszöri sikertelen kísérlet után úgy döntöttek, hogy szűk körben, csak azokkal az önkormányzatokkal készíttetik el az alapító okiratot, amelyek csatlakozásról szóló határozata biztosan nem támadható meg. Így a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, bodoki, nagybaconi, gyergyóremetei, csíkdánfalvi, szentegyházai és székelykeresztúri önkormányzat vezetői írták alá az alapító okiratot. A tervek szerint a jogi bejegyzést követően a többi székelyföldi önkormányzat társulhat majd az egyesülethez.

Kovács Zsolt - Krónika

Egyetlen megvalósítást se tud felmutatni a Szövetség a Székelyföldért Egyesület, amelynek létrehozását közel egy éve kezdeményezte Kovászna és Hargita megyei települések több önkormányzata. „Működésképtelen az egyesület” – ismerte be Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az egyesület elnöke.

Közölte: még egyetlen tervet, tanulmányt vagy projektet se sikerült elkészíteniük, mivel a bírósági bejegyzési folyamat elhúzódása miatt még nincs jogi személyisége a civil szervezetnek. Az egyesület első elnöke egy tavaly decemberi interjúban a Krónikának még úgy nyilatkozott: „Az első elnöki megbízatás különbözik a következő mandátumoktól, hiszen nem lesz könnyű a törvényszéki bejegyzés. De mi addig sem ülhetünk karba tett kézzel, el kell készítenünk azt a fejlesztési elképzelést, amely nem településeket, megyéket, hanem az egész székelyföldi régiót célozza meg”.

Az egyéves elnöki megbízatásának végén lapunk újra megkereste Albert Álmost. „Morális tartozásom is van a kollégákkal szemben, hiszen a csatlakozó települések befizették a tagságdíjakat, de még mindig nem sikerül az egyesületet használni, ezért azok fölöslegesen befizetett pénzösszegek” – sajnálkozott az egyesület elnöke. Mint arról már keddi lapszámunkban beszámoltunk a Kovászna megyei ügyészség kérésére a bíróság november 20-ára halasztotta az egyesület bejegyzésének tárgyalását. Ezt azzal indokolták, hogy addig a két megye prefektúráinak újra kell véleményezniük az alapító tagként szereplő önkormányzatok csatlakozásáról szóló határozatait.

„Egyértelmű, hogy a következő tárgyalási fordulóban sem lesz döntés ebben az ügyben. Biztos vagyok abban, hogy a november 25-i európai parlamenti választások utánra halasztják a tárgyalást” – nyilatkozta Albert Álmos. Az egyesület elnöke úgy érzi, az igazságszolgáltatás részéről nincs akarat arra, hogy bejegyezzék az egyesületet, ezért különböző kifogásokat találnak, hogy a sepsiszentgyörgyi bíróság szintjén tartsák az ügyet.

„Türelemmel várunk, de ha szükséges lesz, akár a nemzetközi bíróságig is elviszszük az ügyet, ezt pedig Románia nem szeretné” – fejtette ki Albert Álmos. Decemberben újra összeül a Szövetség a Székelyföldért Egyesület vezetőtanácsa, és akkor döntenek, hogy ki viszi tovább az ügyet, illetve ki veszi át az elnöki megbízatást.
Mint ismeretes, 2006. december 7-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását, amelynek célja, közösen kidolgozni a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját.

A jelenlévők akkor egy évre vezetőtanácsot választottak, és megállapodtak abban, hogy az elnökök és alelnökök megyénként rotációban váltják egymást. A székelyföldi önkormányzatok egyesületének első alakuló ülésén jelenlévők Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármestert választották első elnökükké, míg Benyovszky Lajos székelykeresztúri és Márton István csíkdánfalvi polgármestereket alelnökükké.

Megállapodtak, hogy a csatlakozó önkormányzatok településenként minden lakos után évi 1 lejt fizetnek be az egyesület kasszájába. A tavaly decemberi alakulást követően azonban a Kovászna és Hargita megyei prefektúrák, majd az ügyészség is többször megtámadta a bejegyzést, ezért már csak nyolc önkormányzat vesz részt az alapításban: Háromszékről a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhlyi, bodoki és nagybaconi, Hargita megyéből pedig a gyergyóremetei, csíkdánfalvi, szentegyházai és székelykeresztúri önkormányzatok. A tervek szerint a többi székelyföldi önkormányzat a bírósági bejegyzés után csatlakozna.

Kovács Zsolt - Krónika

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés