Hírek : Miért nem kell kishatárforgalmi megállapodás? |
Miért nem kell kishatárforgalmi megállapodás?
2007.10.22. 13:37
2007.10.22. VajdaságMA - A vajdasági magyarság nevében a VMSZ azt kéri Vuk Jeremić külügyminisztertől, hogy Szerbia ne kössön kishatárforgalmi megállapodást Magyarországgal
- Mi a magyarázata annak, hogy a VMSZ ellenzi a kishatárforgalmi megállapodás megkötését Szerbia és Magyarország között? Pásztor Bálint, a VMSZ szerbiai parlamenti képviselője: - Április 13-án volt egy konferencia Szabadkán a VMSZ szervezésében, amelyen részt vett mind a négy vajdasági magyar párt, három történelmi egyházunk, jelentősebb civil szervezeteink és közéleti személyiségeink. Ott egységes álláspont született a schengeni rendszerrel kapcsolatban. Ennek a közös állásfoglalásnak az egyik pontja az, hogy a vajdasági magyarság nem támogatja a kishatárforgalmi megállapodás megkötését Szerbia és Magyarország között, mert úgy gondoljuk, hogy ez a kishatárforgalmi megállapodás hordoz olyan veszélyeket magában, amelyek azt indokolják, hogy ne támogassuk megkötését. Két ilyen veszély szeretnék kiemelni. Az egyik: tekintettel arra, hogy egy 50 km-es sávot irányozna elő a kishatárforgalmi megállapodás, és csak azokra vonatkozna, akik a határtól 50 km-re laknak, tehát ott rendelkeznek állandó lakhellyel, ez talán arra sarkalná a Szerbia más területein élő embereket, hogy felköltözzenek ebbe a sávba. Tehát megváltozna a nemzetek aránya Vajdaságnak ezen a területén, azokban az önkormányzatokban, ahol a vajdasági magyarság jelentős számban él. A másik ok, ezzel összefüggésben, amiért nem támogatják a vajdasági magyar pártok, civil szervezetek és egyházak ezt a megállapodást, az, hogy kettéosztaná a vajdasági magyarságot. Ugyanis az itteni magyarságnak csak mintegy 60 százaléka él ebben az 50 km-es sávban. Tehát egy tömb-szórvány ellentéthez vezetne ennek a megkötése. Vuk Jeremić szerbiai külügyminiszter kb. egy héttel ez előtt Magyarkanizsán kijelentette, hogy Szerbia készül ennek az egyezménynek az aláírására Magyarországgal. A VMSZ ezt követően levelet intézett a szerb külügyminiszterhez. Ebben kértük, hogy fogadja a VMSZ delegációját annak érdekében, hogy elmondhassuk a fenntartásainkat és képviselhessük azt az álláspontot, amelyet április 13-án közösen alakítottak ki a vajdasági magyar szervezetek. Mi bízunk abban, hogy a VMSZ közbenjárása miatt Szerbia nem köti meg ezt a kishatárforgalmi megállapodást Magyarországgal. Természetesen, ezt a fejünk felett is megteheti, de mi bízunk abban, hogy a kormány valamilyen minimális demokratikusságról tesz tanúbizonyságot, és nem köt meg egy olyan megállapodást, amelyet a vajdasági magyarság teljes egészében ellenez. - És ezt nem lehetne esetleg Budapesttől is kérni? - Budapest tisztában van az álláspontunkkal. Gémesi Ferenc államtitkárnak több alkalommal elmondtuk a vízumkönnyítésekről szóló tárgyalásaink során, hogy mi ezt nem támogatjuk. Magyarország miniszterelnöke is tudja, hogy ez így van, ugyanis az állásfoglalást elküldtük neki még áprilisban, másrészt az elmúlt hónapokban több találkozás alkalmával ezt megismételtük. És Sólyom László köztársasági elnök urat is tájékoztattuk erről, amikor Szabadkán járt, úgy hogy a magyar fél pontosan tudja, hogy mi a VMSZ és a vajdasági magyarság álláspontja ezzel kapcsolatban – nyilatkozta Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője. - A kishatárforgalom kérdésében melyik oldalra áll majd a magyar diplomácia? Hogy látja ezt Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke? - A Vajdasági Magyar Demokrata Párt, ha jól emlékszem 2003 októberében találkozott először a kishatárforgalmi beutazási engedély ötletével. Az Európai Bizottság ezt a lehetőséget, a schengeni vízum kiváltására találta ki. Mi kapásból elutasítottuk az elképzelést, mert szerintünk a vajdasági magyarságnak nem kishatárforgalmi egyezményre, hanem kettős állampolgárságra van szüksége. Ezzel a véleményünkkel, hozzátéve, hogy az EU-ötlet érvényesítése tovább rontaná a magyar többségű települések nemzetiségi összetételét, s hogy mesterséges választóvonalat iktatna be a tömb- és szórványmagyarság közé, megismertettük Budapestet is. Az EU kezdettől fogva mézesmadzagként tekint a kishatárforgalmi egyezményre, amely a szerbek puhítására szolgál. Az EU-tag Magyarország diplomáciája évek óta a két érdek, a vajdasági magyarok érdeke és az EU taktikai meggondolásai között ingadozik. Az élet úgy hozta, hogy eddig nem kellett döntenie. Most viszont úgy látszik, kell. Hogy nem könnyű a helyzete a magyar illetékeseknek, az látszik abból a kétségbeesett budapesti ötletből is, hogy egész Vajdaságra kiterjesztenék a kishatárfogalmi egyezmény érvényét. Budapest helyzetét nem könnyíti, ellenkezőleg, nehezíti, hogy most az EU taktikai érdekkel szemben a vajdasági magyar pártok és a vajdasági magyarság egyöntetű stratégiai érdeke áll. A vajdasági magyar pártok feladata most az, hogy mind Belgrád, mind Budapest felé világosan kifejtsék, miért ellenzik a kishatárforgalmi egyezményt. Amely az új körülmények között, a toloncegyezmény alkalmazása és a fenyegető koszovói menekült beáramlás miatt tovább nehezítené a vajdasági magyar nemzeti közösség helyzetét. Szomorú tény, hogy a döntést most is rajtunk kívül álló tényezők hozzák majd meg. Egyetlen reményünk, hogy Budapest szándékosan talán még sem rontja tovább a vajdasági magyarság helyzetét.
Ternovácz István
|