De, ha ez lenne az egyetlen baj!
A különféle budapesti, belgrádi, sőt a vajdasági magyar propaganda eddig eltakarta a vajdasági magyarok szeme elől a vízumegyezménnyel vállalt toloncegyezmény veszélyeit. A tényt, hogy Szerbia a vízumegyezményhez kötve, a volt Jugoszlávia jogutódjaként vállalta bizonytalan számú (100-150 ezer) főleg Koszovóból a NATO-bombázások után az EU-ba menekült koszovói, többségében roma, albán és más kisebbségiek visszafogadását. E ténnyel a szerbiai szerb és magyar közvélemény – nem kis megdöbbenéssel – csak az utóbbi hetekben értesült. Különösen felkavarta a kedélyeket, hogy a szerb kormány illetékesei a várható menekültáradatot elsősorban északra, a magyar határhoz közeli magyartöbbségű községekbe szeretnék irányítani.
Ne legyünk igazságtalanok! A kosovói menekültek, annak ellenére, hogy a háborúzó Miloąević szövetségeseként, annak tevékenysége következtében váltak földönfutóvá, Szerbiának objektíve nagy terhet jelentenek. Ha ez tizenöt év alatt nem sikerült a gazdag Németországnak és a többi nyugati EU tagállamnak, Szerbiának szinte semmi esélye sincs arra, hogy a roma többségű, nagyrészt koszovói illetőségű menekült tömeget a nyugati normáknak megfelelően integrálja.
Németország és még néhány nyugati állam a vízumkönnyítések fejében megszabadul a balkáni, főleg roma származású menekültektől, ugyanakkor a probléma továbbra is megoldatlan. S nagyrészt a vajdasági magyarság nyakába zúdul. Ha hagyják a magyar pártok, a magyartöbbségű önkormányzatok, s ha hagyja Budapest. A VMDP és a VMSZ felemelte szavát a menekültek beköltöztetése ellen és a minap az első magyar többségű önkormányzat, Zenta is lépett. A többi magyar többségű, részben VMSZ-es önkormányzat még nem hozta meg az elutasító döntést. Budapest is hallgat. Hallgat Belgrád is, hacsak nem azért, mert várja, hogy egy kicsit elüljön a botrány körüli közfigyelem.

Érvek és ellenérvek

Hogy mennyire nem egyszerű kérdés a vízumkönnyítéssel összekötött toloncegyezmény konkrét alkalmazása, jól látható a fellángolt vitában elhangzó érvekkből.
A VMDP alapvető kifogása az, hogy a betelepítéssel tovább romlana a magyar többségű községek nemzetiségi összetétele. Továbbá hogy a szerb állam és így a Vajdaság sincs felkészülve a menekültek intézményes befogadására és ellátására. A VMSZ elnöke, Pásztor István is ebben a szellemben nyilatkozott. Pártja ragaszkodik az alkotmányban foglalt két alapelvhez, konkrétan a letelepedési jog betartásához, valamint ugyanakkor a lakosság összetétele felborításának tilalmához. A tartomány már nem bírná el következmények nélkül az esetleges új betelepítési hullámot.
Megrökönyödve tapasztaljuk, hogy Tadić köztársasági elnök Demokrata Pártja tartományi képviselőcsoportjának a vezetője, dr. Dragoslav Petrović a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” sem humánusnak, sem demokratikusnak nem mondható elve alapján helyesli a köztársasági hatalmi szervek Vajdaság ellenes akcióját. (Hogy a magyar többségű községekbe akarják irányítani a menekülteket.)
- A Vajdaságban vannak üres falvak, üres térségek, másrészt Vajdaságnak gondja van a natalitással – jelentette ki a bölcs professzor.
Konzultált volna pártjának elnökével? Ha így van, azt előbb utóbb megtudjuk.
Szerencsére vannak más vélemények is.
A vajdasági képviselőházban a pártok vezetői most, hogy értik miről van szó, lecsendesedtek. Felfogták, hogy a menekültek befogadása nemcsak a magyarok és a romák ügye. A Vajdaság nincs felkészülve egy ilyen rohamra.
Miloąević szocialistáinak tartományi vezetője, Smiljanić leszögezte: a menekültügy nem lehet csak a Vajdaság gondja. Hiszen azt sem tudni pontosan, hány menekültre kell számítanunk. Érdekes a Szerbia Ereje Mozgalom képviselőjének véleménye. Szerinte a Vajdaságban 300 000 munkanélküli van. Ilyen körülmények között nem lehet befogadásról beszélni, hiszen a szerb kormány nem biztosította a visszatérés feltételeit.
©eąelj radikálisai eddig kerülték a nyílt beszédet. Az újságírók sem tudják őket szóra bírni. De ma a szerb parlamentben, ha nem is konkrétan a menekültek visszafogadásával kapcsolatban, mégis romaügyben, úgy összekaptak a roma képviselőkkel, hogy meg kellett szakítani az ülést.
Kezdődik a vita Belgrádban is.

Az EU-ban zajlik a szerecsenmosdatás

Wolfgang Schüssel, volt osztrák kancellár jelenleg az Osztrák Néppárt parlamenti frakcióvezetője egy időszerű konkrét menekültesetről szólva kijelentette: senki sem kívánja szétszakítani az albán „menekült” családot. Az alapkérdés ugyanis, hogy miért van itt a család. Illegális embercsempészek segítségével, jogtalanul érkeztek Ausztriába és világosan megmondták nekik, hogy esélyük sincs a menekülti státus megszerzésére. Schüssel szerint a menedék szent jogát meg kell őrizni. Mindenkinek, aki életveszélyes fenyegetéseknek van kitéve, részesülnie kell a menedékjogban. Ettől a bevándorlási szándékokat külön kell választani. Amennyiben az illegális bevándorlóknak néhány év múlva automatikusan megadják a tartózkodási engedélyt, az alapjaiban veszélyezteti a menedékjog kérdését.
Ha a beilleszkedő bevándorló automatikusan megkapja a tartózkodási engedélyt, ez az embercsempészeknek szinte felhívás lenne keringőre.
Schüssel elegánsan megkerüli az alapvető kérdést. Mi legyen a tizenöt éve az EU-ban tartózkodó romákkal. S gyermekeikkel, akik közül – ezt megtapasztalhattuk itt a Vajdaságban – sokan nem is tudnak más nyelven, csak németül, vagy éppen franciául.
Ennyit a demokrácia értelmezéséről, ha a nyugat bőrére megy a játék.

Újra a vajdasági magyar pártokon a sor

Eljött az ideje, hogy a vajdasági magyar pártok a menekültek befogadásával kapcsolatban egységes álláspontot alakítsanak ki. Most nem szabad hallgatnunk. Sem a belgrádi, sem a tartományi parlamentben.
A közös álláspontot négypárti konzultáció során kell megfogalmaznunk. Ez a feltétele annak is, hogy világos helyzetelemzéssel és kérésekkel keressük meg ezúttal a magyar kormányt. Mert ami egy időben csak a vajdasági magyarok baja volt, az immár vajdasági, szerbiai, mondhatnám, EU problémává nőtte ki magát.
Ágoston András (VMDP Hírlevél)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés