A találkozó

A benesi dekrétumok megerősítése után a magyar politikusok nem hivatalos bojkottot hirdettek szlovák partnerekkel való találkozásaikra. Sólyom szerint ez a látogatás nem a hivatalos látogatások része, mert a magyar kisebbség kérésének tett eleget. „Ezek a nem hivatalos látogatások arra szolgálnak, hogy megerősítést kapjanak a magyar állam és a határain túl élő magyar közösségek közti kapcsolatok.” Elmondása szerint erről a látogatásról még a nyár folyamán állapodtak meg.

A magyar köztársasági elnök a Selye János Egyetem hallgatói előtt sajnálatát fejezte ki Ján Mikolaj (SNS) iskolaügyi miniszter azon igyekezete fölött, mellyel a komáromi egyetemet alacsonyabb minősítési fokozatba szeretné sorolni, törvénytelen lenne, ha az egyetemet egy alacsonyabb kategóriába sorolnák.

A magyar-magyar találkozó nyugodt légkörét a szlovák köztárasági elnök küldötte zavarta csak meg, Ivan Gaąparovič ugyanis elnöki irodájának vezetőjét, Milan Čičt küldte Komáromba, aki megerősítette, hogy az elnöki látogatásról csak az utolsó pillanatokban szereztek tudomást. A SITA hírügynökségnek azt is elmondta, hogy nem volt érdekükben küldött kiküldése az elnöki iroda részéről, de ő ennek ellenére mégis eljött. „Az elnök úr azt mondta, hogy egy külföldi állam első embere jött ide, tehát el kellene menni. Úgyhogy én most egy kissé szükségből vagyok itt.” – mondta Čič.

 A magyar köztársasági elnök ismert nyílt véleménynyilvánításáról autonómiaügyben. A felvidéki magyar kisebbséggel kapcsolatban kijelentette, hogy nem lát semmi kivetnivalót az önkormányzati autonómiában. Ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy az autonómia fogalma Szlovákiában nem elfogadott. „Ez egyfajta vörös posztó, mely kétségeket vet föl. Viszont az autonómia felfogható mint önkormányzat is.” Sólyom elsősorban az erdélyi magyarok autonómia-törekvéseit támogatja.

 Egy kis tajtékzás

 A hivatalos Szlovákia válasza lehengerlő volt. Fico szerint Szlovákia a jövőben nem fogja elnézni, hogy úgymond valaki csak úgy átlépje az államhatárt, és magánlátogatáson bírálja a hivatalos szlovák szerveket, így a parlamentet, amely a közelmúltban megerősítette a szlovákiai magyarok és németek II. világháború utáni jogfosztását a kollektív bűnösség elve alapján törvényesítő Benes-dekrétumokat. Szerinte Sólyom politikai célokat követve visszaélt a helyzettel, márpedig a szlovák kormány egy olyan független ország kormánya, amely "nem engedheti meg, hogy Magyarország legfőbb közjogi méltóságai Szlovákia délvidékén úgy viselkedjenek, mintha Magyarország északi területén tartózkodnának."

 A Sólyom Lászlót bírálók egyike sem volt hajlandó méltányolni azt a körülményt, hogy a magyar államfő tervezett látogatását a pozsonyi magyar nagykövetség a diplomáciai szokásrendnek megfelelően már három héttel korábban bejelentette a szlovák külügynek és az elnöki irodának.

Hasonlóan súlyos bírálatot fogalmazott meg Budapest címére Ján Kubis szlovák külügyminiszter is, s ezzel egyidejűleg már tudni lehetett, hogy szerdán késő délutánra bekérették a szlovák külügyminisztériumba Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövetet, akinek a tárca egyik főigazgatója diplomáciai nyelven tolmácsolta a napközben kevésbe diplomatikusan megfogalmazott álláspontot.

Az MKP is beszáll

 A zömében durva hangvételű szlovák nyilatkozatokra reagálva a Magyar Koalíció Pártja (MKP) annak a véleményének adott hangot, hogy Fico három hónappal a térség országainak schengeni csatlakozása előtt sem érti, mit jelentenek az Európai Unió polgárainak szabad mozgásáról szóló rendelkezések, s igen szerencsétlen és sajnálatos, hogy Fico úgymond észak-koreai optikával tekint az unió polgárainak szabad mozgását szavatoló jogokra. Az MKP elnöke Csáky Pál jelezte: ismeretei szerint az EU rövidesen írásban emlékezteti Pozsonyt a magyar-szlovák viszony megromlását eredményező körülmények veszélyére. Csáky utalt arra, hogy mindez a Vladimír Meciar kormányzása idején megismert "demarsok korát" idézi.

Sólyom közleménye

 Ahogy a sajtófőnök kommünikéjében írja, Sólyom László valamennyi protokolláris és diplomáciai szabálynak abszolút megfelelően járt el révkomáromi magánlátogatása során. A látogatás tényét, mint korábbi látogatásaiét is, a pozsonyi magyar nagykövetség révén a szlovák Külügyminisztériummal és ezúttal a szlovák Köztársasági Elnöki Hivatallal is hivatalos formában, a látogatás előtt megfelelő időben közölték.

”Alaptalan tehát a szlovák félnek az a felszólítása, hogy a magyar államfő a jövőben tartsa be a protokolláris és a diplomáciai szabályokat" - hangsúlyozta a közlemény, amely emlékeztetett arra, hogy egy látogatás jellegét a meghívó fél és a program határozza meg, a magyar államfő pedig egy civil társaság meghívására érkezett, programjának főbb pontjait szoboravatás, egyetemi látogatás alkotta.

Az államfő a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos véleményét szlovák újságírói kérdésre fejtette ki. Ezt a véleményét korábban Ivan Gasparovic szlovák államfőnek legutóbbi kétoldalú megbeszélésükön és az azt követő nemzetközi sajtótájékoztatón is azonos formában elmondta. Sólyom László a határokon túli magyar kisebbséggel való kapcsolattartásban a jövőben is alkalmazza majd a magánlátogatásokat.

"A magyar államfő nem számított arra, hogy látogatása ilyen vihart kavar, éppen azért, mert hasonló utazáson több szomszédos országban is részt vett. Szomszédos országok államfői is gyakran részt vesznek Magyarországon hasonló látogatásokon, mint ahogy a szlovák államfő és a parlamenti elnök is. Természetesen ez sosem okozott semmiféle nehézséget" - hangsúlyozta a közlemény.

A magyar köztársasági elnök nem tartja indokoltnak a szlovák fél reakcióját - írta a sajtófőnök, aki kitért arra is, hogy a szlovák államfő hivatalvezetője Sólyom Lászlót programján végigkísérte, és egyszer sem jelezte, hogy szlovák részről bármilyen szempontból kifogásolható a program bármelyik eleme. "Ennek tükrében különösen érthetetlen a szlovák reakció" - áll a közleményben.

Gyurcsány Sólyom  mellett

A Norvégiában tartózkodó Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Daróczi Dávid kormányszóvivőn keresztül közölte: Gyurcsány Ferenc és a kormány kiáll Sólyom László köztársasági elnök mellett.

"A magyar kormány szerint a szlovák nyilatkozat hangneme, stílusa és tartalma egyaránt alkalmatlannak tűnik arra, hogy a két ország viszonyát érintő kérdéseket megfelelő módon kezelje" - írta a kormányszóvivő.

 Kinek az érdeke

 A DUNA TV-ben nyilatkozó Martonyi János szerint a Benes-dekrétumok ellentétben állnak a legalapvetőbb emberi jogi elvekkel, nemzetközi tételekkel, az uniós normákkal. De vannak máig ható következményei is. Az igazi kérdés most az: kinek állt az érdekében, hogy ezt a helyzetet most ismét kiélezze? Ki akarja lerombolni a közép-európai együttműködést? Ki akarja elmérgesíteni a magyar-szlovák viszonyt? Milyen további lépéseket tervez? Vajon kezdete, vagy vége ez egy bizonyos folyamatnak, annak, hogy a felvidéki magyar kisebbséggel szemben további hátrányos intézkedésekre kerülhet sor? Mi lesz ennek a vége? – kérdezte a volt külügyminiszter.

A sajátos összetételű szlovák kormány tényleg szét akarja verni úgy a kétoldalú kapcsolatokat, mint a közép-európai együttműködést. Ez az eredménye annak a szándékos rombolásnak, mellyel a jelenlegi szlovák koalíció a belső helyzetét kívánja megszilárdítani, azzal, hogy lesújt a magyar kisebbségre, „arcul csapja” az alapvető emberi jogi értékeket és Magyarországot.
Egyértelmű, határozott választ kell adni, mert egy ilyen típusú akció esetén minden fajta meghátrálás a gyávaság benyomását kelti és további bíztatást ad arra, hogy ez a folyamat folytatódjon.

Minden politikai lépésnek keresni kell a mozgatórugóját. Az eseményeknek oka lehet az is, hogy hatalmas vagyon maradt Szlovákiában, és a szlovák fél vélhetően attól tart, hogy a Benes-dekrétumok megszűnésével valamiféle kártérítéssel kellene szembenéznie.

De nem ez az igazán lényeges, hanem az erkölcsi értékek tiszteletben tartása lenne fontos és annak a politikai következménynek a felmérése, amit ez a határozat kiváltott. – mondta a korábbi külügyminiszter.

(Gondola.hu nyomán)