Az alkotás azt követően került ismét a figyelem középpontjába, hogy a kolozsvári Avram Iancu-szobor esetleges eltávolítása körül kialakult vitába a Gheorghe Funar a Márton Áronnak emléket állító szobrot is belekeverte. Az egykori városvezetőt felháborította, hogy civil kezdeményezés következtében Kolozsváron felmerült az általa felállíttatott Avram Iancu szobor eltávolításának ötlete. Tegnapi, Emil Boc jelenlegi polgármesterhez intézett nyílt levelében a Szekuritáté besúgójának nevezte a püspököt, aki szerinte a Székely hadosztály hadnagyaként sok románellenes terrorista cselekmény értelmi szerzője volt. László Attila, helyi tanácsos, a megyei RMDSZ elnöke aljas rágalomnak nevezte a kijelentéseket, mint mondta „a volt városvezető fejében megint összeütköztek a vonatok, ha azt hiszi, hogy még mindig tömegeket lehet megmozgatni az ilyen aberrációkkal.”

Ugyanakkor a Nagy-Románia Párt szenátora nyílt levelében felkéri a jelenlegi városvezetőt, hogy szervezzen közvitát Márton Áron „románellenes, terrorista tevékenységéről”, melyen a Vatra Românească Egyesület és az Avram Iancu Egyesület képviselői is kifejthetik véleményüket. Funar szerint Emil Bocnak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS) kellene fordulnia a püspök dossziéjáért.

Márton Áron szobrát először 2004-ben szerették volna felállítani, azonban a kincses város központi részének általános városrendezési terve akkor még nem készült el. Ezenkívül Funar polgármesterségének utolsó évében a helyi tanács megelégelte a városvezető újabb és újabb szoborállítási elképzeléseit, ezért minden köztéri műalkotás felállításához kapcsolódó tervet elvetettek.

A Czirják Árpád érseki helynök, volt kolozsvári főesperes kezdeményezte szobrot a tervek szerint a templom bejáratától balra eső zöldövezetben, az ott lévő fenyőfák előtt helyeznék el A Márton Áron szobor felállítása László Attila szerint a jelenleg is nacionalista hangulatkeltések miatt késik, pedig a polgármesteri hivatalban már megtalálták a területtel kapcsolatos jogi bonyodalmak megoldását. A szobor felállításához csak az építkezési engedély szükséges, ám ezt a polgármester nem írhatja alá addig, míg nincs tisztázva a talapzat alatt lévő terület jogi helyzete. „A 19. század végén, amikor a templom körüli épületeket lebontották, az egyház egy kitételt iktatott a telekkönyvbe: a templomkertben nem szabad építkezéseket engedélyezni” – mondta lapunknak László Attila. Szerinte ezt a kitételt csak hosszas törvényszéki procedúrát követően lehetne törölni, ám az engedélyeztetési eljárás alatt felfigyeltek arra, hogy a templomkertből pár négyzetméter terület köztulajdonban van. Ennek bérbeadása lerövidítené a jóváhagyási folyamatot. Az egyház kérvényezte a terület haszonbérbeadását a helyi tanácsnál, az ilyen jellegű döntésekhez azonban kétharmados, minősített többség kell, ami a júliusi voksoláson nem gyűlt össze. A tanácsosok annak ellenére nem szavazták meg a terület koncesszionálását, hogy korábban 30 ezer lej elkülönítését szavazták meg a talapzat felállításának költségeire. A helyi tanács PRM-s tagjai többek között azzal érveltek a telek bérbeadásának elutasítása mellett, hogy a Márton Áron püspök románellenes cselekedeteket hajtott végre. „Czirják Árpád volt főesperes érdeme ez a kezdeményezés, azt szerettük volna, hogy még tisztségében legyen a felszenteléskor” – mondta Boros János alpolgármester. Hozzátette, az ügyben pénteken ismét volt egy koalíciós egyeztetés a helyi képviselőkkel és polgármesterrel, és várhatóan még ebben hónapban ismét napirendre kerül a terület bérbeadásának ügye. Mint mondta, a minősített többség megszerzéséhez a Szociáldemokrata Párt tanácsosainak szavazataira is szükség lesz, de bízik abban, hogy őket is sikerül meggyőzni.

A magyarországi Karcagon megöntött műalkotás jelenleg egy Budapest melletti szoborkertben várja, hogy Kolozsváron eleget tegyenek a szükséges formaságoknak, és felállíthassák a Szent Mihály-templom mellett. „Két éve elkészült a szobor, már csak fel kell állítani” – mondta lapunknak a szovátai Bocskai Vince, a műalkotás készítője. A püspök szobrának kivitelezésére 2001 novemberében hirdettek meghívásos alapú pályázatot. Nyolc művészt kértek fel a részvételre, az érsekség döntése nyomán a Bocskai alkotása nyert. Az egészalakos szobor az öntött vaskerítés mögött, 5-6 méterrel a fenyőfák előtt kapna helyet. A 80 centiméteres talapzaton álló, 2 méter 90 centiméter magas figura a Szent Mihály-plébánia épülete fele néz majd.

Lázár Lehel, Krónika


Márton Áron és a kincses város

Márton Áron, az erdélyi római katolikus egyházmegye 89-ik püspöke 1932-ben került Kolozsvárra egyetemi lelkészként, a hallgatók kérésére. Négy évvel később ideiglenesen kinevezték a kolozsvári Szent Mihály plébániára, amelynek élén sikerült talpra állítania a csőd szélén álló egyházközséget. A Szent Mihály-templomban szentelték püspökké 1939-ben, egy évvel később pedig ő költöztette a Magyarországhoz csatolt kincses városba a katolikus teológiát. Ugyancsak a Szent Mihály-templomban hangzott el Márton Áron emlékezetes szentbeszéde 1944 május 18-án. A püspök a zsidók és keresztények deportálása ellen emelt szót, és másnap írásban is benyújtotta tiltakozását a Kolozs megyei Főispáni Hivatalnál és a Kolozsvári Rendőrkapitányságon. Ennek eredményeként kiutasították a kincses városból – útján az akkor a Feleki tetőn húzódó országhatárhoz a kolozsvári papok és egyházmegyei tanácsosok, valamint számos híve kísérte. Öt évvel később börtönbe zárták, ahonnan 1955-ben, hat év múlva szabadult, majd tizenegy évre házi őrizetbe került. Márton Áron 1980-ban, 84 éves korában hunyt el.

F. N.
www.kronika.ro