A tavaly október 23-án és az azt követő időszakban történteket rendőrszakmai szempontból értékelő jelentést egy bizottság készítette, amelyet Papp Károly, ez időszakban Fejér megye rendőrfőkapitánya, azóta a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) parancsnoka vezetett. A jelentés azt állapította meg, hogy alapvetően törvényes volt a rendőrségi fellépés, de több elemében is szakszerűtlenségek mutatkoztak, néhány parancsnok pedig hibázott.

A Papp-jelentést az ORFK eredetileg nevek nélkül hozta nyilvánosságra. Az Origo az érintettek nevére lett volna kíváncsi, és arra, hogy lett-e következménye a hibáknak, ezért azt kérte a rendőrségtől, hogy adja meg a nyilvánosságra hozott anyagból kihúzott neveket. Az ORFK feltette ugyan honlapjára a teljes jelentést, de továbbra sem volt egyértelmű, hogy kik hibáztak, mert a szövegben keresztnév nélkül vagy kódneveken szerepeltek az érintettek. Az internetes portál ezt követően Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz fordult, aki egyértelművé tette: a jogszabályok alapján a nevek és rendfokozatok nyilvánosak.

A rendőrség közölte a portállal a neveket, egyúttal azt kérte, hogy ne közöljék azokat, mert ez „hamis következtetések levonására" adhat alkalmat, „méltánytalan az érintett személyekre nézve, emellett pedig alapot adhat a személyes adataikkal történő visszaélésre" – olvasható a portálon.

Az Origo szerdai írása szerint a Papp-jelentésben „magasabb vezetőnek", „irányító parancsnoknak" nevezett rendőri vezető Gergényi Péter, aki akkor Budapest rendőrfőkapitánya volt, időközben azonban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – a rendőrség iránti közbizalom helyreállítása érdekében – felmentette.

A Papp-jelentés szerint a Kossuth téren lévők hajnali kiszorításakor hibázott Lapid Lajos dandártábornok is, aki akkor a BRFK közbiztonsági igazgatója volt. A dandártábornok azóta visszavonult, ma az FTC biztonsági igazgatója.

Hibázott az a rendőri vezető – mint kiderült, Majoros Zoltán ezredes –, aki nem állította le a tömegoszlatást, amikor az Alkotmány utcából kiszorították a tömeget. Őt az Origo írása szerint májusban soron kívül alezredesből ezredessé léptették elő mint a Rebisz bevetési parancsnokság műveletirányítóját.

Október 23-án délután négyig Pigler István alezredes volt a tömegoszlatás parancsnoka. Pigler idén május óta az alezredesi mellett a rendőrségi tanácsos címet is viseli. Ahogy Majorost, őt is Petrétei József – azóta menesztett – igazságügyi és rendészeti miniszter léptette elő májusban, „magas színvonalú szakmai munkájuk elismeréséül" – írja a portál a májusi Igazságügyi Közlönyre hivatkozva.

A Papp-jelentés szerint hibázott az Astoriánál rendezett Fidesz-gyűlést biztosító helyszíni parancsnok, aki „nem intézkedett a rendezvényt megzavarni szándékozó személyek hatékony távoltartására", és nem is volt összeköttetésben a közelben meginduló tömegoszlatás irányítójával. Az Astoriánál a biztosítás parancsnoka Erzsébetváros 01 volt, ez a kódnév az ORFK közlése szerint Nagy-Juhák István ezredest takarja, aki akkor a VII. kerületi rendőrkapitányságot vezette, jelenleg pedig a budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese.

A Papp-jelentés szerint hibázott a lovas alegység parancsnoka, Domoszlai Dániel alezredes, a Rebisz – nyugállományú – alosztályvezetője. Az astoriai események idején Gulácsi Sándor rendőr ezredes volt a tömegoszlatás parancsnoka – Gulácsi már szintén nyugállományba vonult – írta az Origo.

A lap azt is megkérdezte az ORFK-tól, felelősségre vontak-e rendőröket az október 23-i hibákkal kapcsolatban. Az ORFK válasza szerint egy meg nem nevezett rendőr alezredes, osztályvezető megrovást kapott. Az októberi eseményekkel kapcsolatban többeket gyanúsítottként hallgattak ki „hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás" miatt. Ők tiszthelyettesek vagy zászlósok, nem magasabb rangú rendőrök: köztük van egy őrmester, hét törzsőrmester, két főtörzsőrmester, három zászlós és öt törzszászlós.

Az MTI megkeresésére az ORFK nem kívánt reagálni a cikkre.

Takács bizonyítékokat vár

Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter reagálásában elmondta: ha bizonyítékokkal alátámasztható, hogy a rendőri vezetők hibáztak, szabálysértéseket, vagy bűncselekményeket követtek el, akkor ennek fényében meg kell vizsgálni az előléptetéseket. Ha azonban csak az előléptetések után derült ki, hogy hibáztak, az "egy más dolog" - tette hozzá. "Ha ez az előléptetés olyan időpontban történt, amikor lehetett tudni, hogy ezt a hibát megállapítják, vagy ez nyilvánvaló volt, akkor nyilvánvalóan az előléptetés szakmai, személyzeti hiba" - mondta Takács Albert a távirati iroda kérdésére a kormányszóvivői tájékoztatón. A miniszter elmondta: nem tudja, hogy ki, kiket, hogyan és mikor léptetett elő, mint ahogy azt sem, mit tartalmaznak a döntések.

origo.hu, MTI