Hírek : Bósza: Tudom, hogy igazam van, tehát nem adom fel ! Másodszor is elutasította a DFÖT bejegyzést a tót belügy |
Bósza: Tudom, hogy igazam van, tehát nem adom fel ! Másodszor is elutasította a DFÖT bejegyzést a tót belügy
2007.08.25. 19:58
2007.8.25.www.commora.hu. A magyarok szerint SNS-es provokatőr vagyok, a szlovák nacionalisták szerint az ország szétdarabolására törekszem. Egyik vélemény se tükrözi a valóságot, vagyis nem vagyok se SNS-es, se SIS-es ügynök. A belső önrendelkezésnek vagyok a híve, vagyis az országon belüli területi elven történő probléma megoldásnak, a polgári elven működő közös területi autonómiának.Ha valaki tárgyilagosan szeretné eldönteni mit és miért hirdetek, már rég rá kellett jönnie, békés eszközökkel a területi autonómia kikövetelése a célom, a szlovák alkotmány és a törvények tiszteletben tartásával.
Sokan a körülöttem kialakult vitát hisztériának, néhányan őrültnek tartanak, közben a nagytöbbség pedig azt se tudja mi az autonómia.
Ezen szeretnék változatni, elmagyarázni, hogy milyen előnyökkel jár egy autonómia-terület megléte, melyek azok az alapvető emberi és nemzetközi jogok, amelyek ezt megengedik - az autonómia kikövetelését -, hogyan és miért kell erről beszélni és hogy ez miért fontos számunkra és az itt élő többi nép számára is.
A magyarok SNS-es provokatőrnek, SIS-es ügynöknek, egy szerencsétlen baleknek tartanak, mert kimondom és hirdetem, hogy minden ember egyforma az Isten és a törvények előtt és egyformán joga a saját életét úgy elrendezni, ahogyan az a másik polgártársának is megadatik. Nem fogom bizonygatni az ellenkezőjét, hogy semmi közöm a SNS-hez, meg a SIS-hez, már sokszor megtettem. Logikátlan dolognak tartom, hogy egy hamis, valós tényekkel nem bizonyítható állításra állandó jelleggel az ellenkezőjét mondva reagáljak. Az ok egyszerű, egy nem megtörtént tényt nem létező dokumentumokkal nem lehet becsületesen védeni, se sunyi módon tovább vádaskodni. Tehát aki azt állítja, hogy szönöszös ügynök vagyok egyszerűen hazudik, aki pedig elhiszi az a saját emberi gyengeségének az áldozatává válik, egy hamis állítás tudomásul vételével. Na ennyit a sziszes és a szönöszös múltamról. Itt és most ezt a témát befejeztem.
Sokan felteszik a kérdést, hogyan alkothatok véleményt autonómiaügyben, hisz saját bevallásom szerint is csupán másfél éve foglalkozok ezzel a problematikával? A másfél év az igaz, az is igaz, hogy hiányossak még az információim, sőt az Arland szigeten se voltam tanulmányi úton, sőt az is igaz, hogy csak néhány könyvet olvastam el ebben a témában, de mindez gondolom nem zárja ki, hogy saját véleményem legyem és a már megszerzett információk alapján akár egy saját tervezettel, javaslattal kirukkoljak. Soha senkit arra nem kényszerítettem, hogy nézeteimmel, szentírás gyanánt egyetértsen.
Kérdezem én, hol vannak azok akik már évtizedek óta ezekkel a témákkal foglalkoznak úgymond fizetett kötelességből. Politológusok, történészek, politikusok, parlementi képviselők, jogászok, tanárok akiknek a tényleges feladatuk lenne a felvidéki magyarsággal ismertetni a jogaikat és a felvidéki megmaradásuk esélyeinek a felvázolása lenne a feladatuk. Hol vannak?
Igen itt vannak, közöttünk járnak, élnek jól fizetett munkahelyeiken látszatpolitizálást folytatnak, féligazságaikkal tömik a nép fejét, majd mint akik jól végezték a dolgukat, saját magukat is becsapva, elámítva büszkén hirdetik ők mindent megtettek, a hiba odaát van.
Hol odaát, mi az oka, hogy nem merünk és gyáva módon, tettek helyett inkább az ördögűzés önbecsapás módszerének a segítségével ott is a ránk rontó ellenséget látjuk, ahol valaki baráti jobbját nyújtja segítség gyanánt.
Vitát indítani, beszélni a dolgokról, mindenről, a felvidéki magyarságot érintő problémákról, ez a mi feladatunk. Gondolom van itt bővem vitatéma. Asszimiláció, Benes-dekrétumok, önrendelkezés, emberi kapcsolatok és még mennyi más fontos téma létezik, amiről illik és kéne is beszélni, vitatkozni, nem pedig vádaskodni, gyáva és megfélemlített magyarként.
Sarokba szorított polgárai vagyunk ennek a nemzetállamnak, ahol csak a szlovákságnak vannak nemzeti jogai, a felvidéki magyar nemzetrész számukra nem is létezik, pedig már ezer éve saját területeinken élünk igaz, hogy 87 éve hazátlanul, törvényen kívül helyezve.
A felvidéki magyarságnak saját területeinek újboli birtokbavételére van szüksége, hogy hazára leljen és közösen éljen az ide betelepült nem őshonos népekkel, az azonos jogok és egymás kölcsönös tiszteletben tartásának a szabályai szerint.
Ez hirdetni, hinni benne zsákutca lenne?
Herman Hesse szerint: “Minden ember élete kisérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senkisem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni; ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud.” Van megoldás a megmaradásra, hit és az egység ereje.
Bósza János
Forrás: www.commora.hu
A fellebbezési kérelmet a DFÖT bejegyzésére ismét elutasították
2007.8.24 www.commora.hu
A szlovák belügyminsztérium indoklása:
-etnikai konfliktus gerjesztése a demokratikus és a szabad Szlovákiában
-a szlovák nemzet mint egyedüli nemzet Szlovákia területén
- a DFÖT célja a határok megváltoztatása -az önrendelkezési jog csak nemzeteknek jár és a nemzeti kisebbségeknek nem jár - a többi lakosságot akarjuk diszriminálni
-a nemzetek önrendelkezési a joga gyakorlásának az elérése Dél-Szlovákiában elárulja, hogy a társulás más nemzet érdekeit szeretné érvényesíteni Szlovákia területén, ami nem lehetséges és ellentétes a nemzetközi joggal ... stb
A politikai célok átvállalása már nem ok, a politizálás sem. Az elutasítást olyasvalamivel indokolták, ami nem is szerepel a beadványunkban.
Bósza János
www.commora.hu
Kapcsolódó cikkek:
Bósza János levele Csáky Pálnak |
|
2007.08.16. 20:40 |
|
www.commora.hu, 2007.8.16. Tisztelt Csáky Pál Úr ! Meggyőződésem, hogy a Felvidéki Magyar Nép irányában adósak vagyunk egy bizonyos szintű (hivatalos, vagy nem hivatalos) találkozó megszervezésével és lebonyolításával. Tovább >> |
|