A támadás nyilvánvalóan szervezett provokáció volt, mert a hordában érkező románok támadás előtt elölről és hátulról taktikusan bekerítették a mieinket. Nyilvánvaló az is, hogy etnikai támadásról - azaz magyarverésről - van szó, mert a támadó oláhok "Hungary! Hungary!" csatakiáltással vetették magukat tagtársainkra, pénzüket és csomagjaikat pedig nem vették el. Testvéreinknek a védekezésre még csak esélyük sem volt, mert hármukra tizenhárom román (!) rontott, így menekülésre fogták a dolgot, de ez sajnos csak egyiküknek sikerült. Másik két testvérünket a túlerőtől és a vértől felbőszült oláhok a földre teperték, és addig rugdosták, amíg mozogtak, és amíg a kihívott román rendőrök (akik egyébként tagtársunk bevallása szerint korrektek és segítőkészek voltak!) a helyszínre nem érkeztek. Megtámadott testvéreink közül ketten szerencsére megúszták "kisebb zúzódásokkal", harmadik tagtársunk azonban sajnos már nem volt ilyen szerencsés, mert ő nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket is elszenvedett (többek között az egyik fogát kiverték, orrát pedig betörték!). Tévedtek azok a román soviniszták, akik tagtársainkkal szemben ezt a mérhetetlen aljasságot elkövették abban a hiszemben, hogy így majd elrettentik, elijesztik őket (s rajtuk keresztül "példát statuálva" bennünket is!) a revízió, és a határontúli magyarokkal való egyesülés gondolatától! Tévedtek, mert azt hitték, hogy mocskos tettükkel megtörték, holott - szenvedő erdélyi testvéreink sorsát most egy kicsit saját bőrükön éreztetve - megerősítették testvéreinkben az összetartás szükségességébe vetett magyar hitet. Üzenjük a társainkat megtámadó dévai oláhoknak - és velük együtt az összes többi bocskoros sovinisztának! -, hogy míg ők a karámban kecskéikkel és birkáikkal "pásztoróráznak", addig magyar a magyarral szép lassan egymásra talál, és egy szép napon József Attilával együtt kiáltja majd: "Nem! Nem! Soha!" A kocka el van vetve, a magyar önvédelem szelleme napról-napra erősebb lesz a lelkekben határon innen és túl egyaránt, és ez ellen ők nem tehetnek semmit! Ha belefeketednek a gyűlöletbe és az irigységbe, akkor sem! Ahogyan ledőltek egykor Jerikó falai, népünk is úgy fogja majd - kéz a kézben, magyar a magyarral! - ledönteni Trianon érdekből emelt gúnyfalait: tiszta hittel, reménnyel és testvéri szeretettel járjuk körbe. Az Erdélyt bitorló, gyűlölködő oláh sovinisztáknak pedig ezt üzenjük: "Vigyázzatok, nehogy véletlenül a falak alatt tartózkodjatok, ha majd újra megszólal a régi kürt..." Magyar Önvédelmi Mozgalom (Kuruc.info)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés