(Pilu önmeghatározása szerint utcakultúrregős, de egyben honlaprepper is, ugyanis a legritkább esetben ad élő koncertet, társadalomkritikai, közéleti opuszai, mint például a Lökd meg, Demszky, a Te tetted ezt király, az Elqrtad is a honlapjáról keveredtek ki a tavaly őszi zavargások helyszíneire.) Szóval, felzendült az alvó szigeten valamelyik Pilu-evergreen, előkerültek nagy álmosan a szigetlakók, aztán szépen odagyűltek az autó köré, és kórusban reppeltek, mert mindenki tudta a szövegeket, ha máshonnan nem, a Kossuth térről. Azért ezekből a reggeli jelekből már következtetni lehetett arra, hogy Pilu, akinek koncertje az egyhetes fesztivált zárta, nem jön ki hiába a Csattogó-völgybe, pedig ha némi égetett szesz társaságában elbeszélget a szigetlakók jelentős hányadával, nem is biztos, hogy minden kérdésben egyetértenek. Visszafelé haladva az időben, az ígéretes Hungarica előtt lépett színpadra a Beatrice. Nagy Feró Dsida Jenő megrázóan szép Psalmus Hungaricus-feldolgozásával nyitott. S aztán jött a húszéves dal, az Aki hazudik, az csal, amelyet akadt, aki csak idén a Kossuth téren fedezett fel magának. Örüljünk-e, hogy Feróék olyan dalt írtak, ami még ma is aktuális, vagy szomorkodjunk, hogy a rendszerváltás utáni tizenhét év se küldte a nótát vitrinbe, sőt? Feró idén kicsit odébb tette a „magyarkodós”, trianonos vonulatot (Székely himnusz, Édes Erdély, itt vagyunk), mondván, hogy a többi zenekar ezzel úgyis eleget foglalkozik, viszont ráadás utáni ráadásként felhangzott a néhány év előtti exkluzív szavazás tanúsága szerint minden idők egyik legjobb rockdala: a Nagyvárosi farkas. A Magyar Sziget látogatottsága egyébként évről évre felfelé ívelő tendenciát mutat: óvatos becslések szerint idén tizenkétezren gyűltek össze az egész Kárpát-medencéből a Csattogó-völgyben, minimum kétezerrel többen, mint tavaly. Péntek estig még némiképp hiányoltuk az őszi eseményekre és az azóta érezhető erjedésekre, változásokra reagáló, a fájdalmat, a reménytelenséget, a csalódottságot oldó új dalokat, de aztán a Magozott Cseresznye megnyitotta a sort, na jó, az Egészséges Fejbőr is, Sárdy Barbara, a Kárpátia pedig folytatta. Petrásék vendégeként egy új ötvenhatos dal prózai betétjével Wittner Mária is megtisztelte a Magyar Sziget közönségét. Egyre kevésbé látszik reménytelen vállalkozásnak, hogy intellektuálisabb, gondolkodósabb, kifinomultabb, spirituálisabb produkciókkal is jelentős közönséget lehessen megnyerni a Magyar Szigeten, ezt mutatja a Szilaj Dobcsoport, a kárpátaljai Credo, a Romantikus Erőszak, az Ismerős Arcok vagy akár Pilu sikere. Az ellátásra tavaly óta nincs panaszunk: a sörsátor mögött baráti áron sült kolbászt, sült csirkét, oldalast, borgácsban főtt pörkölteket, a programokon pedig szkíta ételeket falhatott a kedves nagyérdemű. A borkínálat már tavaly egyértelműen az emberi fogyasztásra alkalmas kategóriából került ki, de ezt is megfejelte idén a színpad mögötti italsátor hölgykoszorúja: exkluzív ágyas és barriqolt pálinkákat, felső középkategóriás borokat mértek hajnalig. Forrás: http://www.mno.hu/index.mno?cikk=424360&rvt=119

Kapcsolódó cikk:

Az MNO a Magyar Szigetről		2007.08.06. 12:24
Táguló rezervátum a Csattogó-völgyben 2007. augusztus 5. www.mno.hu. Varga Klára A felszínen is érzékelhető jókedv, lelkesedés szempontjából a Magyar Sziget hét esztendejének csúcspontja 2005 augusztusa volt. Kevesen hitték ott és akkor, hogy nem lesz elég, ha a teljes jobboldal összefog. A tavalyi sziget fő témája Trianon volt, e köré sikerült érzelmileg mozgósítani a szigetlakókat, akik közt szép számmal akadtak határainkon túli magyarok is. Tovább >>

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés