Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének jutott eszébe, hogy fogjanak kezet Markó Bélával annak a sajtótájékoztatónak a végén, amelyiken kétórás tárgyalásaik eredményeit ismertették az újságírókkal. Pillogtak a vakuk, kattogtak a fényképezőgépek a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban hosszan kitartott kézfogás közben. Az eseményre összegyűlt több mint negyven újságíró pedig azzal az élménnyel távozhatott, hogy – amiként az egyikük megfogalmazta – ha nem is keltek egybe a felek, de legalább egy ritkán látott momentumot sikerült produkálniuk. A gesztus mindenképpen azt jelezte, hogy mind Tőkés László, mind Markó Béla a békülékeny arcát kívánta megmutatni.

Az RMDSZ célokat javasol

A hetek óta várt találkozóra mindkét fél dokumentumot szerkesztett az együttműködés kereteiről. Az RMDSZ azokat a célokat foglalta össze, amelyek megvalósításához támogatást kér az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól (EMNT), a Székely Nemzeti Tanácstól (SZNT) és más romániai magyar politikai vagy civil szervezetektől. A lista élén a választási együttműködés kialakítása szerepel. Amint a dokumentum fogalmaz, szükség esetén olyan közös listát kell elfogadni, amely megfelel a magyar választók akaratának. Az autonómiaformák tekintetében az RMDSZ a kisebbségi törvény és ezen belül a kulturális autonómia támogatását, a székelyföldi önkormányzatok által megalakított Szövetség a Székelyföldért Egyesület működésének a támogatását, a romániai közigazgatás általános decentralizálásának a szorgalmazását és a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről szóló RMDSZ-tervezet melletti kiállást kér a többi magyar szervezettől. Az anyanyelvi oktatás és a nyilvános nyelvhasználat bővítése terén az önálló állami magyar egyetem viszszaállítását és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem önálló magyar karainak a létrehozását is megemlíti a dokumentum. Szó esik benne az államosított közösségi és magántulajdon restitúciójáról, az erdélyi infrastrukturális fejlesztésekről, a fiatalok itthon maradását segítő, valamint a nehéz helyzetben levőket felkaroló közös programokról is. Az RMDSZ ugyanakkor egy olyan választójogi törvény parlamenti elfogadásához is támogatást kért, amely ezután is biztosítja a közösség arányos képviseletét a parlamentben és az önkormányzatokban.

Tőkésék részt kérnek

A sajtótájékoztatón Tőkés László is megjegyezte, az RMDSZ által megfogalmazott célok nagy mértékben hasonlítanak azokra, amelyeket az ellenzéki szervezetek vetettek ez alkalomból papírra. Amint tegnapi lapszámunkban is megírtuk, A nemzeti összefogás programjának titulált dokumentum többek között a kisebbségi törvény közvitájának az újrakezdését, a kulturális autonómia közjogi keretének a megerősítését tartalmazza. A Székelyföld sajátos jogállásáról szóló népszavazás teljes politikai és logisztikai támogatását kéri a felektől. Ebbe pedig azt is beleszámítja, hogy az RMDSZ-többségű helyi és megyei önkormányzatok hozzanak határozatokat a helyi népszavazások kiírására. A dokumentum rendszerváltozásként nevezi meg az erdélyi magyar politikai életben kért változtatásokat. Ezek szerint az RMDSZ-nek kellene kezdeményeznie és elérnie a párttörvény és a választási törvények kisebbségi szempontból diszkriminatív vonatkozásainak a módosítását. A program szerint a tömbmagyar településeken a helyhatósági választásokon szabad teret kell engedni a magyar szervezetek és pártok politikai versenyének. Ahol viszont csak összefogással lehet önkormányzati tisztségeket szerezni, a nagyobb támogatottsággal rendelkező szervezet jele alatt kell közös listát állítani. A támogatottság megmérésére a helyi belső választásokat javasolják. A parlamenti választások esetében az egyes szervezetek korábbi választási eredményei alapján vagy közösen szervezett előválasztások alapján kellene megosztani a helyeket a közös jelöltlistán. Az EP-lista a korábbi választáson jobb eredményt elért szervezet jelével indul, az első két helyet azonban mindenképpen a szemben álló szervezetek jelöltjei foglalják el.

Az ellenzék részt kér ugyanakkor az RMDSZ forrásaiból is. Megegyezést sürget a szövetség vagyonának a megosztásáról vagy annak közös használatáról. Kétszintes döntési mechanizmust javasol ugyanakkor a magyar közösség számára biztosított román és magyar költségvetési támogatás elosztására. A felső szinten a politikai képviselettel rendelkező szervezetek paritásos bizottsága szabná meg a főbb irányokat, a közvetlen elosztást pedig a civil szervezetek által jelölt grémiumok végeznék.

Határidő augusztus 24.

A sajtótájékoztatón Markó Béla jelentette ki, nem is tápláltak olyan illúziókat, hogy azonnal meg tudnak egyezni, lényegesnek tartotta azonban, hogy nincsen nagy különbség az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek céljai között. Sem Tőkés, sem Markó nem kívánta bántani a másikat, de egyikük sem mulasztotta el, hogy megemlítse a másik irányába tett korábbi lépéseit. Az EMNT elnöke arra emlékeztetett, hogy már tavaly ősszel a közös listaállítás javaslatával keresték meg az RMDSZ-t, ezt azonban a szövetség akkor a leghatározottabban elutasította. Markó Béla viszont az RMDSZ érdemeként mutatta be, hogy tavaly ősszel párbeszédet kezdeményezett a magyar szervezetekkel, és ezt most újra tudták kezdeni. Megjegyezte, a matematikai számítás is arra inti az erdélyi magyar szervezeteket, hogy keressék az öszszefogást, enélkül ugyanis kétségessé válik a magyarság EP-képviselete. Markó elismételte, az RMDSZ-t továbbra is az erdélyi magyarság legjelentősebb szervezetének tartja, de tudomásul veszi, hogy a közösség egy része más szervezetek felé fordult. Hozzátette, munkacsoportok folytatják a tárgyalásokat azzal a céllal, hogy augusztus 24-éig megegyezésre jussanak. Reményét fejezte ki, hogy az egyeztetési folyamat után ismét egy asztalhoz ülhet Tőkés Lászlóval aláírni a közösen kidolgozott megállapodást.

A változás mértéke

Markó Béla a sajtótájékoztatón a Krónika kérdésére úgy vélekedett, nincs szükség rendszerváltásra az erdélyi magyar politikában. „A rendszerváltást már valamikor jól vagy rosszul végrehajtottuk. Azokkal a kollégákkal értek egyet, akik úgy fogalmaztak: szemléletváltásra van szükség” – jegyezte meg Markó. „A szemléletváltozástól a rendszerváltozásig hosszú az út – ragadta meg a szót Tőkés –, kompromisszum tárgyát képezheti, hogy milyen mértékű változásokra van szükség, hogyha ez elősegítheti a nemzeti ügy közös előmozdítását.” A püspök hozzátette, túltették magukat mindazon, ami elválasztja őket, mert most a nemzeti érdek ezt kívánja.

Az EMNT elnöke kérdésünkre elismerte, az RMDSZ elé terjesztett dokumentum csak az EMNT és az SZNT vezetőinek az aláírását tartalmazza, de azt a független jelöltségét szorgalmazó valamennyi szervezet támogatja. Ezek részt is vettek a dokumentum megszövegezésében.

Gazda Árpád, Krónika

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés