Belgrád ellenzi a kisebbségek politikai szubjektivitását
VMDP Közlemény

Még a történelmi VMDK-ban leszögeztük, hogy a vajdasági magyarság önálló szubjektumként kíván a szerb politikai színtér részese lenni. Nem régen a négy vajdasági magyar párt letette a voksát a magyar választók névjegyzéke mellett. Ezzel a belgrádi hatalom elevenjére tapintottunk. Az pedig gyorsan belátta: a kisebbségi választói névjegyzék a garantált parlamenti helyek intézményének alkalmazásával és a kisebbségi többpárti választások útján, a egyenesen elvezet a közösség tényleges politikai szubjektivitásához. Aminek következménye a szerb hatalom számára az, hogy a kisebbségi közösség már csak részben, vagy egyáltalán nem manipulálható. A magyar akcióra a szerb hatalom rögtön reagált.

Petar Lađević, Koątunica kisebbségi megbízottja nemes egyszerűséggel megállapította, hogy a magyar választók névjegyzékére vonatkozó négypárti követelés - rasszizmus. Később Belgrádban belátták, hogy a jelenlegi körülmények között, amikor a nemzetközi közösség szeme úgy is Szerbián van, a ledorongolás nem módszer. Đorđe Vukadinović, egy Koątunica-párti politikai folyóirat főszerkesztője az újvidéki Dnevnik nevű napilapban Lađevićet mentegeti. S „tudományos” vizekre evez. Szerinte a választási rendszer megváltoztatása a választás évében nem lenne indokolt. Mint ahogy nem lenne indokolt a VMSZ és a Demokrata Párt által javasolt 12 kisebbségi garantált képviselői hely sem. Ha viszont nincsenek garantált parlamenti helyek, nincs szükség a kisebbségi választói névjegyzékre sem.

Hogy a négypárti magyar álláspont megkapja a nemzetközi elutasítást is, megszólalt a választási rendszer elemzésére beállított, nemzetközi pénzekből gazdálkodó „civilszervezet” a CESID egyik szerb nemzeti érzelmű szakértője is. Blagojević azt állítja, hogy a magyar választók névjegyzékére vonatkozó négypárti követelés nem rasszista, de szegregációs törekvés. Blagojević úr attól félti a magyarokat, hogy e fogalom tényleges tartalmával ellentétben, saját magukat különítik el valamiféle kerítés mögé. Ez az állítás körülbelül olyan, mintha valaki annak idején azt mondta volna, hogy az amerikai négerekkel szemben nem az amerikai fehérek alkalmaznak szegregációt, hanem a négerek maguk különítetik el saját magukat.

Ennyit a belgrádi tudományról.

A belgrádi támadások mégis hasznosak lehetnek: erősíthetik a négypárti összefogást. Különösen akkor, ha még egy fontos részletkérdésben sikerül tisztázni a meglevő jelentős különbséget. Hogyan kell felállítani a magyar választói névjegyzéket?

Időigényes bejelentkezési eljárásban, bizonytalankodva, a vajdasági magyarokra súlyos anyagi terheket kiróva, ahogy azt a Várady-Korhecz-Józsa törvénytervezet előirányozza, vagy inkább a VMDP javaslata szerint? Ismeretes, hogy a VMDP a vajdasági magyarokat mentesíteni kívánja a drága és időigényes bejelentkezési eljárás alól. Mert a dolgok természete szerint a magyar választói névjegyzéket az általános választó névjegyzék alapján - kivonat formájában - a községi közigazgatási, belügyi szerveknek kell elkészíteniük. Ingyen és bérmentve, úgy, ahogy azt Horvátországban az ott maradt szerbek részére a horvát hatalom már régen megtette.

Ha a vajdasági magyar pártok valóban szükségesnek tartják a magyar választói névjegy­zéket, akkor egyeztetniük kell álláspontjaikat. A választóiknak világosan meg kell mondani: vállalniuk kell az időigényes és költséges eljárást, vagy a végrehajtást - a magyar választói névjegyzék kivonatként történő felállítását - a szerb állam illetékes szerveitől követelik?

Eredményt csak akkor remélhetünk, ha Belgrádban közös négypárti követeléseket produkálunk.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés