Azt is hangoztatják, hogy Dél-Szlovákiában elnyomják a szlovákokat, brutálisan asszimilálják, illetve arra kényszerítik őket, hagyják el a régiót. Egyéb program és államépítő elképzelés híján ez ad legitimitást a működésüknek.
Ugyanakkor e gyűlöletkeltő politikai megnyilvánulások és nyomukban a magyarok iránt megmutatkozó bizalmatlanság bizonytalanítja el a szlovákiai magyarokat olyannyira, hogy nemzeti önbecsülésük meggyengülésével egyre inkább a szlovák állam iránti lojalitásukat próbálják kifejezi.
Lemondanak az anyanyelvi oktatás jogáról, hogy munkahelyükön, a közigazgatásban alig használják anyanyelvüket, csak hogy megfeleljenek a szlovák elvárásoknak. Ez pedig egyenes út az asszimilációhoz.
Kevesen ismerik fel a helyzetben rejlő veszélyt, ezért jelenhet meg például az osztrák Die Presse című lapban minden visszhang nélkül olyan hazugság – Ján Slota szájából –, hogy a magyarok száma 250 ezerről 450 ezerre nőtt a szlovákok „brutális elmagyarosításának” eredményeként.
Az igazságot valóban a számok árulják el: míg 1970-ben Csehszlovákia szlovákiai részének összlakossága 4 537 290 főt tett ki, a magyarok lélekszáma pedig 552 006 személy volt, a lakosság 12,2 százaléka, húsz évvel később, tehát a rendszerváltást követő első népszámlálás után Szlovákia lakosainak száma 5 274 335-re nőt, a növekedés mértéke meghaladta a húsz százalékot, miközben a magyarok száma 567 296-ra emelkedett, ami a nyolcszázalékos növekedési indexet sem éri el. Azaz a magyarok aránya az országban már csak 10,7 százalékot tett ki a lassú, de folyamatos asszimiláció bizonyítékaként.
Az asszimilációs folyamat drámaian felgyorsult a kilencvenes években, hiszen ekkor Szlovákia összlakosságának száma továbbra is nőtt, 5 379 455 főre emelkedett, a magyaroké viszont csaknem 47 ezerrel csökkent, vagyis 520 528-ra zsugorodott, s a lakosságnak immár csak a 9,7 százalékát tette ki.
A drámai fogyásnak a szakértő szerint két oka van:
a kilencvenes évek magyarellenes meciari politikája sok embert elbizonytalanított, s inkább szlováknak vallotta magát;
s ugyanennek a nyomásnak engedtek azok, akik a hetvenes–nyolcvanas években már szlovák nyelvű iskolába jártak, s kulturális aszszimilációjukat a teljes nemzeti beolvadás követte a 2001-ben megtartott népszámlálás idejére.
(Magyar Nemzet)