A rádió szerb szerkesztősége és a szabadkai képviselő-testület több képviselője is kifogásolta, hogy a csak magyar nyelven sugárzó Pannon Rádió kapta meg a regionális frekvenciát, „mintha ebben a régióban a magyarokon kívül nem élnének szerbek, horvátok és mások, akik a saját nyelvükön szeretnének tájékozódni”. Vagyis: Csorbult a többi nemzetiségű polgár alapvető joga az anyanyelvű tájékoztatásra, s ez feszültséget kelthet a nemzetiségek között. (A Szabadkai Rádió 1968. november 29-e óta működik. 1998 óta horvát és német nyelvű műsort is sugároz. 2002. május 1-jétől külön frekvenciákon sugározza a szerb és magyar műsort. A szerb nyelvű műsor a 91,5 MHz-en, a magyar nyelvűt pedig a 89,6 MHz-en sugározza.)
Július 9-én a Szabadkai Rádió dolgozói aláírásgyűjtésbe kezdetek azzal a céllal, hogy a polgárok támogatása révén nyomást gyakoroljanak az illetékesekre, hátha megváltoztatják a határozatukat.

Politikai egyezség?

Pásztor István, a VMSZ elnöke a július 13-i sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a VMSZ nem támogatja a Szabadkai Rádió aláírásgyűjtését. A Vajdasági Magyar Szövetség „örül” az RRA döntésnek, ugyanis „így a régióban 24 órás magyar rádióműsorra nyílik lehetőség”. Ugyanakkor pedig nem csatlakozik a Szabadkai Rádió aláírásgyűjtéséhez, mert az „ellent mond a magyar közösség érdekeinek”, emelte ki Pásztor.
A VMSZ elnökének nyilatkozata azonban ellentétben van Józsa László a Szabadkai Rádiónak és Magyar Szónak 2007. június 25-én adott interjújában elmondottakkal:
– A Szabadkai Rádiónak hat éve két frekvenciája van. Az egyiken egész napos magyar adás szól. A probléma az, hogy az immár hatályos frekvenciaszabályok értelmében egy rádióállomásnak egy üzemi frekvenciája lehet. Ez olyan szabály, amelynek betartatása nem lehet kétséges – mondta Józsa.
– Bizonyos folyamatokat nem lehet megállítani. Mi magyar politikusok másokkal is konzultáltunk, a szlovákiai, romániai helyzetről. Kiderült, hogy nem igaz, hogy nem lehetnek önkormányzati tulajdonban lévő rádiók. Egy dologról azonban meggyőztek minket. Azt mondták nem létezik az az utca, hogy egy rádióadó két frekvenciát kapjon. Így azon ne is próbáljunk meg elindulni. Erre elméleti esély sincsen. Ezt tudomásul kell venni – tette hozzá Józsa.
A két nyilatkozat kapcsán arra a következtetésre lehet jutni, hogy a VMSZ-t és az általa irányított Magyar Nemzeti Tanácsot nem is igazán érdekli a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének sorsa. Ezen még sem változtat lényegesen, hogy a VMSZ parlamenti képviselői javasolták – a szerb kormány pedig azonnal el is utasította – a műsorszórási törvény olyan módosítását, hogy azok a helyi vagy regionális rádiók, amelyek az elmúlt egy évben heti legalább 800 perces műsort sugároztak egy vagy több kisebbségi nyelven, mentesüljenek a privatizációtól, maradjanak közvállalatok.
Ljubica Kiselički, a Demokrata Párt egyik szabadkai képviselője szerint „a szerbiai kormánynak a Szabadkai Rádió privatizációjára vonatkozó döntése egyértelműen Kasza József, a VMSZ (volt) elnökének és Vojislav Koątunica miniszterelnök különmegegyezésének eredménye.
Kiselički nyilatkozata után indokolt a kérdés: Volt-e ilyen Kasza–Koątunica egyezség? Annál is inkáb, mert a Pannon Televízió és Rádió műsorának a főszerkesztője, Árpási Ildikó,
a magát a legnagyobb vajdasági magyar pártnak nevező VMSZ (most már) tiszteletbeli elnökének a felesége. (A Pannon Alaphoz való távozásáig Árpási a Szabadkai Rádió magyar műsorának főszerkesztője volt.)
A szerbiai parlament nemzetiségek közötti viszonyaival foglalkozó bizottsága 2007. július 9-én úgy döntött, hogy a közeljövőben megvizsgálja a regionális frekvenciák kiosztását, a kisebbségi nyelveken sugárzó helyi médiumok magánosításának eljárását. Nemcsak a Szabadkai Rádió esetleges megszűnéséről van ugyanis szó. Ilyen sorsra juthat a Kikindai Rádió, a Kúlai Rádió és a Szenttamási Rádió is.

Érdekellentét(ek)

A szabadkai Független Szakszervezet levélben fordult Kucsera Géza polgármesterhez, Saąa Vučinićhez, a községi képviselő-testület elnökéhez és Józsa Lászlóhoz, a Szabadkai Rádió igazgatóbizottságának elnökéhez, akiktől követeli, hogy vizsgálják felül az igazgatóbizottság tagságának státusát. A szakszervezet ugyanis gyanítja, hogy az igazgatóbizottság egyes tagjai más tisztségeket is betöltenek, ami felveti az érdek-összeférhetetlenség lehetőségét – olvasható a Vajdaság Ma internetes honlap 2007. július 9-i tudósításában.
A érdekellentét kérdése azonban nem csak VMSZ-tagoknak a Szabadkai Rádió igazgatóbizottságában betöltött tisztségével kapcsolatban vetődik fel, hanem az egész vajdasági magyar sajtót illetően is.
A VMSZ vezetőinek érdekeltségét a média iránt a tisztségek (nem teljes) listája is mutatja:
– Biacsi Antal, a Szabadkai Rádió igazgatója, a VMSZ alapító tagja, három mandátumban tagja a párt elnökségének, a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottságának tagja (Biacsi egyik alapítója a Pannónia Alapnak, de lemondott kuratóriumi tagságáról, amikor kinevezték a Szabadkai Rádió igazgatójának),
– Bunyik Zoltán, a VMSZ Tanácsának elnöke, az újvidéki Mozaik Alapítvány kuratóriumának elnöke,
– Józsa László, a VMSZ Tanácsának tagja, a MNT elnöke, a Szabadkai Rádió igazgatóbizottságának elnöke,
– Korhecz Tamás, a vajdasági kormány alelnöke, tartományi kisebbségügyi titkár, a Pannónia Alap Kuratóriumának elnöke (Korhecz formálisan nem tagja ugyan a VMSZ-nek, de e párt által kapott tisztséget a hatalomban),
– Miavecz Béla, a VMSZ Tanácsának tagja, VMSZ délbácskai-szerémségi körzeti szervezetének elnöke, a Mozaik Alapítvány kuratóriumának alelnöke. (A VMSZ említett vezetőinek más egyéb tisztségei is vannak, amelyek felsorolásától ez alkalommal eltekintünk.)
A vajdasági képviselőház 2004. június 29-i – törvénybe ütköző – döntésével a kisebbségi lapok alapítói jogait átruházta a nemzeti tanácsokra. Így 2004. július 1-jétől hivatalosan a VMSZ többségű Magyar Nemzeti Tanács (MNT) lett a Magyar Szó és a Hét Nap alapítója.
A Magyar Szó Kft. lapkiadó vállalat 2007. augusztus 1-jétől átveszi a Jó Pajtás és Mézeskalács gyermeklapok kiadását (a Képes Ifjúságot már korábban átvette). Ugyanezen a napon az eddigi kiadó, az Amicus-Jó Pajtás Kft. pedig megszűnik.
A kép teljességéhez tartozik (az akkor még VMSZ elnök) Kasza Józsefnek a tartományi képvisel?ház 2006. szeptember 27-i ülésén való kinevezése a Forum Könyvkiadó Közvállalat igazgatóbizottságának elnöki funkciójára. (A Forum KK a könyvkiadói tevékenység mellett a Híd és a Létünk folyóirat kiadásával is foglalkozik.)

***
Félreértés ne essék: Nem az a kérdés, hogy kell-e a vajdasági magyarságnak egész napos rádió vagy TV műsor, napi vagy hetilap, vagy hogy kell-e magánosítani. Persze, hogy kell. Itt a probléma az, hogy a sajtót ki, vagy kik irányítják.
A 2007. július 13-i sajtótájékoztatón újságíró kérdésre, amely úgy hangzott, hogy a Szabadkai Rádió igazgatóbizottságában VMSZ-tagok, illetve a Pannon Alapítvány alapítói vannak, lehet-e szó érdekellentétről, Pásztor István elmondta, hogy „véleménye szerint ezen emberek lelkiismeretesen és szakszerűen végezték munkájukat”.
Pásztor – óvatos politikus révén – valójában megkerülte az egyes választ. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy ki hogyan végezte a munkáját, hanem egyszerűen arról, hogy a politikus, a tartományi titkár, vagy a nemzeti tanács elnöke az európai mércék szerint nem avatkozhat be a média ügyeibe. A sajtó a demokráciában szabad, önálló hatalmi ág, amelynek egyik fő feladata éppen az, hogy a politikusokat ellenőrizze.
Itt azonban a politikusok alapítanak tévét, rádiót, ők irányítják a nyomtatott sajtót is és ők maguk értékelnek, ahogyan az nekik éppen megfelel. Az, hogy ők alakítják a szerkesztőséget, már megkönnyíti a dolgukat, nyilván nem fognak olyanokat alkalmazni, akikről feltételezik, hogy nem nekik megfelelően fognak dolgozni.
Mennyiben járul(t) hozzá a politikai tisztség az anyaországi és egyéb alapítványi támogatások megszerzéséhez, vagy – a konkrét esetben – az RRA vitatott döntésének meghozatalához? Hogyan tájékozathat tárgyilagosan egy párt által irányított, vagy (enyhébben fogalmazva) befolyása alatt álló sajtó?
Egypárti médiauralom ez, amely nem mentes a baráti és családi vállalkozású etnobiznis meghonosításának elemeitől sem. Ennek pedig a vajdasági magyarság látja kárát. Ezért mielőbb ki kell(ene) vizsgálni: Összegeztethető-e a VMSZ-tagság a médiában betöltött vezető tisztséggel? Képes-e erre a párt új vezetősége?
Bozóki Antal

***
Pannónia Alap

A Pannónia Alap 2005. október végén jött létre Szabadkán. 2005. végén már a magyarországi Szülőföld Alaptól 25 millió forintos támogatást kapott tévéstúdió felszerelésére és működésének megkezdésére „egy jövendő vajdasági magyar elektronikus tájékoztatási központban”. Támogatást kapott továbbá a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítványtól, de „tartományi, önkormányzati és külföldi pályázatokon is támogatást nyert”. Félórás magyar nyelvű kísérleti műsorának sugárzását a vajdasági szórású Super TV csatornáján kezdte meg 2006. augusztus 14-én, amely mostanáig napi háromórásra nőtt.
Az Alap Kuratóriumának tagjai: Korhecz Tamás (elnök), Árpási Ildikó (alelnök), Mirnics Zsuzsa (nyugdíjas publicista), Lovas Ildikó (író, a szabadkai község művelődési és tájékoztatási tanácsosa) és Varga László (a Magyar Nemzeti Tanács – MNT jegyzője, köztársasági parlamenti képviselő).
A Pannónia Alapnak összesen hét (más adatok szerint 11) munkatársa van.
A Pannónia Alap alapítóinak nevét a http://www.pannonia-alap.org.yu/kuratorium.html honlap nem közli.

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=1431

2007. július 15. [17:13]
Újabb négypárti egyeztetést lát szükségesnek Ágoston
Levél Pásztor Istvánhoz

Újabb négypárti egyeztetést javasol Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének írt levelében. A megbeszélés témája a javaslat szerint a kisebbségi választói névjegyzék lenne. Az alábbiakban ismertetjük a levelet.
Tisztelt Elnök Úr!
Feltételezem, hogy Ön is értesült róla, hogy a szerb hatalom kisebbségi ügyekben zajló manipulációja immár a nemzetközi politikai színtéren folytatódik. Miközben itthon Petar Lađević, Koątunica kisebbségi megbízottja a Magyar Szóban, majd a Hét Napban nem kevesebbet állít, minthogy a négy vajdasági magyar párt magyar választói névjegyzékre vonatkozó követelése rasszista megnyilvánulás, addig a nemzetközi politikai színtéren demokratikus hajlandóságát, s a kisebbségek iránti nagylelkűségét igyekszik bebizonyítani.
A szerb hatalom módszerei nem változnak. Sajnos az elnéző budapesti kormányzati magatartás sem. Az egészben csak az a jó, hogy vajdasági magyar tisztségviselő a nemzetközi elfogadtatás folyamatában ezúttal nem vesz részt. Jó továbbá az is, hogy a magyarországi ET és EP képviselők fokozott figyelemmel és jelentős politikai aktivitással kísérik a szerb lépéseket.
Ön is tudja:
Persze, hogy ideges a szerb hatalom! Attól fél, hogy nem kerülheti el Horvátország sorsát. Nevezetesen, hogy végül be kell vezetnie a kisebbségi választói névjegyzéket. S akkor lemondhat a nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezetében már rögzített elképzeléséről. S az abban körvonalazott szerb hatalmi kézivezérlésre alkalmas „kisebbségvédelmi mechanizmusról”, melynek lényege az elektori választási szisztéma.
Engedje meg, Elnök Úr, hogy emlékeztessem: ez év május 24-én közösen írtunk dr. Göncz Kingának a Magyar Köztársaság külügyminiszterének. Levelünkben a többi között ez állt:
„Igyekeztünk utánajárni, de ma sem tudjuk, létezik-e valójában az elektori választások gyakorlatát helyben hagyó, mérvadó ET szakvélemény, ahogy azt Lađević állítja. Ha mégis van ilyen, akkor fel kell tennünk a kérdést, tud-e erről az Európa Tanács magyar küldöttsége?
Miniszterasszonyt arra kérjük, hogy amennyiben ez lehetséges kérje be a szükséges információkat. Ha valójában nincs ET támogatási nyilatkozat, vagy dokumentum, azt megfelelő formában közzé kellene tenni, hiszen a politikai tisztánlátás ebben az ügyben is fontos. Ha viszont az ET, vagy valamelyik szerve megadta volna a támogatást az elektoriális választási modellhez, azt is nyilvánosságra kellene hozni.
De, ez a vajdasági magyarság szempontjából most már nem elég. Arra lenne szükség, hogy a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, ismét csak megfelelő formában, kieszközölje ennek a támogató megnyilvánulásnak a visszavonását, de legalább az újraértékelését.”
A miniszter asszonytól tudtommal nyilvános, a politikai eligazodásra alkalmas felelet nem érkezett.
Igaz, a magyar ET és EP képviselők nemes igyekezettel kérdezősködnek, s valóban mindent megtesznek, hogy az igencsak szűkös tevékenységi keretben mégis jussanak valamire. Sajnos, többet nem tehetnek, mert nincs hivatkozási alap. Nem áll rendelkezésükre a magyar kormány és a magyar diplomácia világos, határozott utasítása legalább két kérdésben.
Az egyik, hogy a magyar kormány is síkraszáll a kisebbségi választói névjegyzékek s a demokratikus, közvetlen választásokon alapuló „kisebbségvédelmi mechanizmus” létrehozataláért. A másik pedig, hogy a vajdasági magyarság időszerű gondjaira vonatkozóan prezentálni tudja a területi elhatárolódást nem követelő, nemzeti alapú autonómia minimális ismérveit.
Tisztelt Elnök Úr!
Önnek nem kell hangsúlyoznom, hogy az idő sürget. Javaslatom az, hogy még ezen a héten tartsunk négypárti találkozót, hogy e két kérdésben világossá tehessük álláspontunkat. S hogy azt, négypárti közvetlen megkereséssel juttassuk el a Magyar Köztársaság külügyminiszterének. Cselekedjünk, amíg nem késő!
Abban a reményben, hogy az alapvető politikai realitások megítélése tekintetében ma már nincs közöttünk különbség, válaszát várva, tisztelettel:
Ágoston András
Temerin, 2007. július 15.

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=1430

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés