A szerbiai menekülteknek több mint a fele a Vajdaságban él. A Vajdaságba került menekültek 75 százaléka Horvátországból került ide.
Szerbia számára a legnagyobb gondot még ma is az jelenti, hogy akadályokba ütközik a menekültek visszaköltözése szülőföldjükre. Koszovóba a több mint 200 ezer elmenekült szerb közül eddig alig 3 ezren tértek vissza. Horvátország sem igyekszik megteremteni a feltételeket az onnan elkerültek visszatéréshez. Jellemző, hogy zágrábi adatok szerint 120 ezer szerb menekültet fogadtak vissza, ezzel szemben a belgrádi dokumentáció arról tanúskodik, hogy ezeknek csupán a kétharmada tekinthető valós visszatérőnek. A visszatérést és az újbóli beilleszkedést egyedül a vegyes nemzeti összetételű Bosznia-Hercegovinában sikerült szinte maradéktalanul megvalósítani.
A félmillió szerbiai menekült közül 105 ezer rendelkezik, rendezett menekült státussal, ezek közül 51 911-en a Vajdaságban várják, hogy sorsukra valaki megoldást találjon. A többi mintegy 400 ezer menekült, már szerb állampolgársággal rendelkeznek. Ezek nagyobbik részének (a koszovóiaknak) korábban is megvolt a szerb állampolgársága. Kétszázezerre tehető azoknak a száma, akik a elmúlt években, menekültként kaptak szerb állampolgárságot. Itteni beilleszkedésüket hatékonyan segíteni igyekszik a szerb állam, a vajdasági vezetés és több európai ország.
Belgrádi források szerint az év végéig Szerbia hét városában 670 lakás építését fejezik be, melyek háromezer menekültnek biztosítanak majd otthont. Ezek a lakások a Menekültek tartós integrációja Szerbiában elnevezésű program révén épülnek, amit az olasz kormány finanszíroz. Csak az olasz kormány 15 millió eurót biztosított erre a célra. A svéd kormány az év elején 600 ezer euróért 21 bánáti házat vásárolt a menekülteknek. De a vajdasági vezetés sem ül ölbe tett kézzel.
A tartományi képviselőház az elmúlt év decemberében hozta létre azt a másfél millió eurós alapot, amelyből üresen maradt házakat vásárol a menekült-státussal rendelkező személyek számára, és ami miatt a vajdasági őslakosság méltatlankodik. Ugyancsak a vajdasági kormány hozta létre azt az alapot, amelyből csak a menekültek igényelhetnek mezőgép vásárlására kedvezményes hiteleket, miközben ezek a pénzek a tősgyökeres vajdasági földművesek 30 éves átlagéletkorú gépparkjának a felújítására nem vehetőek igénybe. Most, amikor komoly vita folyik arról, hogy kapjanak-e a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok garantált helyeket a vajdasági parlamentben, a Menekülteket Segítő Vajdasági Regionális Bizottság azt követeli, hogy a nemzeti kisebbségek mellett a boszniai, a horvátországi és a koszovói szerb menekültek is kapjanak szavatolt helyeket a tartományi képviselőházban. A bizottság – pontatlanul - azzal érvel, hogy a Vajdaságban sokkal több a menekült, mint amekkora a nemzeti kisebbségek létszáma. A bizottság szerint még mindig több mint 250 ezer menekült él a tartományban.
A bizottság azonban úgy tűnik nem nézett utána, hogy csak mi magyarok, ugyanannyian vagyunk Szerbia észak tartományában, mint a menekültek. E mellett itt él még több tízezer horvát, szlovák és román, hogy a kisebb népcsoportokat most ne soroljuk. A kisebbségek számára az lenne a legjobb, ha megteremtődnének a feltételek a menekültek visszatéréséhez. De ha így lenne, a menekültek zöme valószínűleg akkor is maradna a zsíros vajdasági földön. Úgy tűnik, jól érzik itt magukat. Az évek óta itt tartózkodók többsége lassacskán beilleszkedik, a gyerekek itt indultak iskolába, a fiatalok itt házasodnak, akinek pedig vaj van a fején, az úgysem térhet vissza. Ez tehát már lefutott ügynek számít.
Nagy gond az is, hogy Szerbiának csak akkor van esélye felkerülnie a vízumkedvezményezettek EU-s listájára, amennyiben visszafogadja az illegálisan Nyugaton tartózkodó szerbek tömegeit. Szerb napilapok szerint csak Németországban mintegy 100 ezer szerb menekült vár kitoloncolásra. Ugyanakkor küszöbön a koszovói kérdés rendezése, aminek következményeként megtörténhet, hogy több tízezer ottani szerb vesz majd vándorbotot a kezébe. A Szerbiába menekülők zöme pedig az eddigi tapasztalatok szerint az ország leggazdagabb vidékére a Vajdaságba igyekszik. Ez az, ami nyugtalanítja az itt élőket, és nemcsak a magyarokat.
Ternovácz István

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=1425

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés