Az EMNT, SZNT, MPSZ, MIT, EMI és a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület előadói, illetve a felszólalók egyöntetűen kiálltak Tőkés László mellett. Többen is elmondták: a református püspök, az EMNT elnöke az erdélyi magyarság egyetlen jelöltje, aki ismertsége és eddigi tevékenysége alapján érdemben képviselheti a romániai magyarság ügyét Brüsszelben. Az EP-választások kapcsán az RMDSZ-szel történő bármiféle egyeztetés elvi síkon merült fel. Többen is elmondták: az RMDSZ-nek kellene az erdélyi magyarság független jelöltjét támogatnia, ugyanakkor Tőkés László megerősítette: az őt jelölő szervezetek beleegyezésével vállalhat bármilyen egyeztetést az RMDSZ-szel.
Beszéde elején Tőkés László a fórum idején, Háromszéken eltemetett Domokos Gézára emlékezett, akinek elnöksége alatt, mint mondta, még demokrácia volt az RMDSZ-ben. E pluralizmus megbicsaklásának történetéről szólva, úgy fogalmazott: a mai egységpropaganda helyett olyan összefogás kell, amely hiteles képviseletet biztosít a romániai magyarság számára. Nem pártkatonára van szükség. Mint mondta, úgy nem lehet egységet alkotni, hogy összefogunk a Nagy-Románia vagy a Konzervatív Párttal, összefogunk a korrupció eltussolásában érdekelt erőkkel, miközben a választóurnák elé járuló magyarság 60–70 százaléka nem a szövetségre szavaz. Tőkés fontosnak nevezte az erdélyi magyar választók bizalmának a visszanyerését. „A referendum politikája miatt hitelét vesztett RMDSZ annyira meggyengült, hogy veszélyezteti erdélyi magyarságunk európai parlamenti jelenlétét. Ha az RMDSZ jelöltlistájára annyian fognak szavazni, mint a referendumon, akkor elképzelhető, hogy egyáltalán nem lehet szó a közösség brüsszeli képviseletéről” – fogalmazott a püspök, aki úgy vélte, nem elég a kommunikáció megváltoztatása, gyökeres változásokra van szükség. Tőkés László beszédében felidézte az autonómiáért való összefogásra, a párbeszédre tett lépések eddigi állomásait, amelyről az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács könyvet jelentetett meg a fórumra.
Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke beszédében a második világháborút követő árulásokra, a Százak Tanácsának, illetve a Magyar Népi Szövetségnek az áldatlan politikájára, állásfoglalásaira emlékeztetett, amelynek szellemisége ma is jelen van közéletünkben. Az RMDSZ rossz politikájával hozta kapcsolatba Traian Băsescunak azt az ominózus beszédét is, amely a bukaresti EBESZ-konferencián a kisebbségi jogok példás megoldásaként mutatta be Romániát. Emlékeztetett: akik Nyugat-Európában autonómiát harcoltak ki, azt saját erejükből tették. A mai Európai Unió realitásai alapján ez hosszú folyamat lehet, és ezt a folyamatot Tőkés László tudná legjobban fölvállalni Brüsszelben, fogalmazott Fodor Imre.
Szilágyi Zsolt, a fórum moderátora az EMNT nevében beszélt, az erdélyi magyar kerekasztal létrehozását sürgetve, amely az egyetlen hatékony ellenszere lehetne a mai romániai magyar egypártrendszernek. Szilágyi elmondta: a legutóbbi választások óta többször is bebizonyosodott, hogy a magyarság számos törekvése olcsó kampányfogás az RMDSZ számára. Azt ígérték, hogy az RMDSZ saját autonómia törvénytervezetet nyújt be, amelyből nem lett semmi. Úgy vélte, nem az a megoldás az RMDSZ megújítására, hogy egy-két ember lemond, hanem a teljes struktúrát kellene megváltoztatni.
AZ EMNT alelnöke matematikai számítással bizonyította, hogy Tőkés Lászlónak sokkal nagyobb az esélye bekerülni az Európai Parlamentbe, mint az RMDSZ jelöltjeinek.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke előadásában elmondta: nem az a fontos, hogy a romániai magyarság hány személyt küld az EP-be, hiszen a több mint 700 tagú Európai Parlamentben számbelileg 70 erdélyi magyar is kevés lenne érdekeink felvállalására.
Itt a minőség a fontos, ezt a minőséget, pedig Tőkés László jelenti a romániai magyarság számára. Szász Jenő az RMDSZ-ből való kiválás történetét mutatta be a hallgatóságnak, jelezve: már 1996-ban arra próbálta rávenni az RMDSZ demokráciadeficitjétől szenvedő társait, hogy külön utakon próbálkozzanak. Ezzel a véleményével akkor egyedül maradt, később azonban bebizonyosodott, hogy az RMDSZ-en belül összeférhetetlen fogalommá vált az igazi politikai pluralitás. „Az RMDSZ problémája nem a mi problémánk, nekünk az a fontos, hogy legyen EP-képviselőnk. A püspök úr meg fogja kapni a leadott szavazatok több mint három százalékát” – fogalmazott.
Csúzi István, a Magyar Polgári Egyesület, illetve Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke a Tőkés László körül kialakítandó erős egység fontosságát hangsúlyozta. Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke többek között az RMDSz által uralt pénzosztási rendszerről szólt. Mint fogalmazott, ma már ott tartunk, hogy szinte egyetlen RMDSZ-en kívüli szervezet sem juthat alapítványi támogatáshoz. Sándor Krisztina szerint nagyon nehéz helyzetbe kerül több ifjúsági szervezetük, némelyiknek a léte forog kockán, miközben az RMDSZ ifjúsági szervezetei számolatlanul költekezhetnek. Az elnök asszony ugyanakkor belső önvizsgálatra szólított fel, jelezve, a polgári oldalon továbbra is gondok vannak az igazi összefogással. Értetlenségét fejezte ki a Magyar Polgári Párt bejegyzésével kapcsolatban. Úgy vélte, a hosszas huzavona sok fiatalt kiábrándított már a politikából.
Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke felkért előadóként a romániai magyar sajtóról tartott előadást. Mint fogalmazott, akárcsak közéletünk, sajtónk is válságban van. Lapjaink anyagilag az RMDSZ alapítványi pénzeitől, illetve a politika felügyelete alatt álló reklámbevételektől függnek. A romániai magyar sajtó, a többségi román sajtótól eltérően, nem vállalja a politikai elit fölötti ellenőrző szerepet. Legtöbbször áltémákkal, álhírekkel van tele, érdemben nem foglalkozik a magyarság jogköveteléseivel, autonómiatörekvésével. Összehasonlításként a nyugat-európai kisebbségi lapok tartalmát hozta fel, amelyek merőben eltérnek a hazai diskurzustól. Úgy fogalmazott, a magyar sajtó megújulásához politikai pluralizmusra van szükség. Többek között arra, hogy a közpénzek elosztását ne egyedül az RMDSZ végezze.
A szombati fórumon elhangzott: a Székely Nemzeti Tanács Marosvásárhelyen is elkezdi autonómia-népszavazását, Tőkés László pedig bejelentette: belső átvilágítást indít az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben, miután nemrég a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) olyan dokumentumot bocsátott a rendelkezésére, melyekből kiderült: két egykori lelkésztársa együttműködött a politikai rendőrséggel.
A rendezvényt követő sajtóértekezleten több újságíró is az RMDSZ-szel való együttműködésről kérdezte Tőkés Lászlót, és a civil szervezetek vezetőit. Az előadók megerősítették: együttműködés akkor jöhet szóba, ha esély van a reprezentatív nemzeti listára a romániai magyarság körében. Ez nem RMDSZ-listát jelent, hanem olyan közös listát, amelyen valamennyi érdekelt szervezet képviseltetné magát. A fórum idején Tőkés László többször is hangsúlyozta: nem az RMDSZ ellen kampányol, csupán a csúcsvezetőség praktikáival nem ért egyet. Mint mondta, jobb híján maga is megmaradt RMDSZ-tagnak, az EMNT-ét pedig nem ellenzéki szervezetnek, hanem pártpolitika fölött álló ernyőszervezetnek tartja.

K. Zs.

Kapcsolódó cikk:

A párbeszéd lehetőségét már eljátszotta az RMDSZ

Interjú Tőkés László református püspökkel, az EMNT elnökével (Folytatás a múlt heti lapszámunkból - Tőkés László Amerikában)

Edélyi Napló, 2007.07.04.

– Nemrég tért vissza az Egyesült Államokból, ahol több jeles közéleti személyiséggel is találkozott. George Bush amerikai elnök közismerten a független Koszovó híve. Ön szerint az amerikai politikai elit hogyan tekint az európai önrendelkezési törekvésekre? Szóba került-e a romániai magyarság autonómiatörekvése?
– Amerikai utam során elsősorban az egyházi ingatlanok, az önálló romániai magyar egyetem, a felekezeti oktatás, illetve a Lorántffy Zszsanna gimnázium sportpályájának az ügye merült fel. Ingatlanjaink visszaszolgáltatásának viszonylagos előrehaladását elsősorban amerikai nyomásnak köszönhetjük, ugyanakkor Lantos Tamás határozottan kiállt az állami magyar egyetem ügye mellett is. Az erdélyi magyarság autonómiájának ügyében jó precedensként szolgálhat a Lantos–Tancredo képviselőpáros révén előterjesztett, és az amerikai kongresszus által évekkel ezelőtt elfogadott határozat. Hasonló határozat született annak idején az ingatlanok visszaszolgáltatása terén is, ami jelentősen megkönnyítette munkánkat. Megbeszéléseimen ezek a határozatok jó hivatkozási alapnak bizonyultak. Elmondtam: még mindig nyomaszt bennünket a kommunizmus öröksége, továbbra is az elején tart a tulajdonjogok rendezése, a jóvátétel, a kárpótlások nem történtek meg. Hangsúlyoztam: az Európai Uniós tagság nem jelenti a kisebbségi, a közösségi jogok biztosítását Romániában. Koszovó példaként hangzott el, amelynek kapcsán hatásosan fel lehetett vetni az autonómia ügyét. Azzal érveltem: amennyiben Koszovó elnyeri függetlenségét, illetve a Vajdaság autonómiájára az amerikai kongresszusnak is van egy határozata, ezzel az autonómia demokratikus intézményét máshol is ki lehetne terjeszteni. Ehhez kértem az Egyesült Államok támogatását.
– Mi volt az amerikai hivatalosságok reakciója?
– Sok jóval nem bíztattak, de hát ezelőtt néhány évvel még Koszovó ügye is reménytelen volt. Biztos vagyok benne, hogy a már felsorolt analógiák mentén lehetne és kell keresni a továbblépés lehetőségeit.
– Az utóbbi időben az Európai Unió különböző intézményeiben többször elhangzott a romániai magyarság autonómiatörekvése. Ön több küldöttség élén járt már Brüsszelben. Lesz-e a közeljövőben folytatása ennek a folyamatnak?
– Az autonómiát illetően kialakult kilencvenes évek eleji összhang az RMDSZ 1996-os kormányba lépésével megszűnt: az erdélyi magyarság autonómiatörekvésének egységes nemzetközi megjelenítése azóta is nagy nehézségekbe ütközik. A romániai magyarság nem képes egységes módon képviselni az autonómia ügyét. Evidencia, hogy amennyiben nincs egységes közakarat, akkor a kérdés politikailag súlytalanná válik. Ez az eset forog fenn a magyar egyetem ügyében i, habár itt az utóbbi időben jelentős elmozdulás történt. Hantz Péterék petíciót juttattak el Brüsszelbe, az RMDSZ pedig, nagy hitelvesztésének láttán, a másfél éve ott rostokoló EP-képviselői révén beadványban fordult a Bolyai Egyetem helyreállításáért. Hasonló előrelépésre lenne szükség az autonómia ügyében is. Az RMDSZ részéről nemcsak konjunkturális választási propaganda kéne legyen az autonómia ügye, hanem váljék az erdélyi magyar politizálás megkerülhetetlen alapkövetelményévé. Függetlenül attól, hogy az RMDSZ hogyan viszonyul indulásomhoz, amennyiben sikerül bekerülnöm az Európa Parlamentbe, újfajta egység volna kialakítható az autonómia körül.
– Az ön európai parlamenti indulása sokak szerint a romániai magyar közélet megújításának az elindítója lehet, hiszen 17 év óta először döntöttek úgy magyar szervezetek, hogy az RMDSZ-től függetlenül jelentkeznek választásokon. Ez kényszerhelyzet az RMDSZ csúcsvezetősége számára: vagy nyit a másként gondolkodók fele, vagy elveszíti legitimitását. Ön szerint van-e esély az RMDSZ megújulására?
– Ha sikerülne megnyernem az EP-választásokat, teljesen átrendeződne a belpolitikai helyzet. Ha az RMDSZ kitart jelenlegi politikája mellett, akkor biztosan új helyzet állna elő, és elkerülhetetlen lenne az Eckstein-Kovács Péter által is követelt megújulás, a vezetőségcsere.

Makkay József

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés