Für Lajos jó kezdeményezésnek tartja Simicskó István kereszténydemokrata politikus ötletét, a Honi Gárda felállítását. Mint elmondta, civilek – 20-30 éves fiatalok, akik belátták, hogy Magyarország védelmi helyzete kilátástalan – már indítványozták a Magyar Gárda és a Nemzeti Gárda létrehozását is. „Azért fontosak ezek, mert hazánk védelmi állapota semmilyen” – mondta az Antall-kormány minisztere a Lánchíd Rádiónak adott interjúban.

Arra a felvetésre, hogy NATO-tagként mi szükségünk van egyáltalán önálló hadseregre, Für elmondta: noha a szóhasználatunkból gyakorlatilag eltűnt a honvédelem szó, csak akkor kerül elő, ha „Szekeres Imre valahova elutazik, vagy ha a minisztérium valamilyen beszerzéssel kapcsolatos botrányba keveredik”. A magyar hadsereg ma szó szerint csak „díszeleg”, hiszen a huszadik és huszonegyedik századi magyar történelem legkisebb, legkevésbé hatékony és legkisebb tűzerejű hadserege a mai – közölte.


Hosszú távú befektetés

A szakpolitikus számokkal is szolgált: míg a trianoni békeszerződés után a békediktátumoknak megfelelve is 35 ezer fő szolgált a katonaként, addig a jelenlegi seregnek 25 ezer fő az összlétszáma, de ebben benne vannak a „szakácsok és az adminisztrátorok is”. Így körülbelül 15 ezer lehet a hadra fogható katonák száma, ebből Für Lajos véleménye szerint egy-kétezer fő külföldön állomásozik.

Für Lajos kiemelte: még a semleges Svájcban is 42 ezren szolgálnak a hadseregben, ráadásul egy állandó, 220 ezres, évente gyakorlatozó, képzett tartalékosztag áll az ország rendelkezésére, ami annak ellenére elképesztően modern katonai bázisokkal rendelkezik, hogy több száz éve nem viselt háborút az ország. „Ebből is látszik, hogy a honvédelem hosszú távú befektetés, hiszen sohasem tudni, mikor lesz rá szükség” – zárta gondolatát Für.


Nem csak víztisztítással és vegyvédelemmel kellene foglalkozni

Meglátása szerint az is bizonytalan, hogy „kit, mikor, miért és hogyan véd meg a NATO”. Aggályosnak tartja azt is, hogy Magyarország annak az alapszabálynak sem tesz eleget, amely kötelezővé teszi minden egyes tagnemzetnek, hogy a saját védelméről, a saját népközössége védelméről gondoskodjék. Für rámutatott: szó sincs arról, hogy nekünk csak azt kell teljesíteni, amit a NATO elvár tőlünk; vagyis nem csak víztisztítással, vegyvédelemmel és műszaki kérdésekkel kell foglalkoznia a magyar seregnek.

A korábbi honvédelmi miniszter elmondta, hogy a honvédség tűzereje és az ország rendelkezésére álló tizennégy Gripen a „nullával egyenlő”. Hangsúlyozta, hogy az ő miniszterségének idején százezer fő volt a hadsereg létszáma, amely 840 darab T72-es harckocsival, 840 száz milliméter feletti tüzérségi löveggel és 171 harci repülővel rendelkezett. A sereg leépítésének következményeképpen azonban „Magyarország katonai értelemben teljesen kiszolgáltatott ország, ide az vonul be, egy-két zászlóaljjal, aki akar, és ehhez 24 óra sem kell”.


A Gyurcsány-mozgás

A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország talpra állásával mintha újra elindult volna a „két nagyhatalom között itt Európa keleti, közép-keleti térségében a versengés, amelyik a korábbiakban az úgynevezett hidegháborút hozta létre”.
Véleménye szerint az oroszok érdeklődése Magyarország és a balkáni történések irányába nem véletlen, ahogy a Putyin irányába tett évi három „Gyurcsány-mozgás” sem. „Itt nemcsak a Kék Áramlatról, nemcsak a gázszállításról van szó, hanem mögötte ott van az orosz nagyhatalom érdeklődése, újbóli érdeklődése erre a térségre.”

Für Lajos szerint a „multinacionális vállalkozók extraprofitjának megszorításával, a feketegazdaság megszüntetésével és a korrupciós világ – amelyikben a miniszterelnöktől, kormánytagoktól kezdve az egész hatalmi elit érintett – felszámolásával elő lehetne teremteni egy életképes magyar hadsereget, de addig nagyon fontosak a civilek önálló kezdeményezései”.

(Lánchíd Rádió)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés