Számos dolog arra mutat, hogy Pozsony ezzel a fejlődéssel csendesen többé-kevésbé már előre számolt. Ez például az egyik oka annak, hogy miért kapott elsőbbséget a Pozsony–Kassa-autópálya megépítése az értelmetlenül drága északi vonalon, szemben az olcsóbb déli vonalnál. A „déli területeket” elkerülik a stratégiai fontosságú kőolajvezetékek, gázvezetékek és a vasút is – olvasható a Határ, amely eltűnik című írásban.

A Fico kormány egy éve alatt ugyanakkor a déli területekről való pénzmegvonás ellenére sem állítható egyértelműen, hogy visszalépés történt a magyarokkal való kapcsolatban – nyilatkozta lapunknak Kollai István, a Terra Recognita Alapítvány szlovákiai ügyekkel kapcsolatos szakértője.

Ennek oka, hogy a Szlovákiában bevezetett regionális területfejlesztési rendszernek köszönhetően a helyi érdekek, így a magyarok érdekei jobban tudnak érvényesülni. A nyolc szlovák régióban négyévente megtartott helyi regionális választások során nem egy esetben a magyarok kerültek többségbe a Megyei Tanácsban, 2001-ben például a nyitrai régióban ez az arány elérte az ötven százalékot is, annak ellenére, hogy a magyar lakosság nem haladja meg a régióban a harminc százalékot. A szakértő szerint ez egyértelmű jele annak, hogy a decentralizáció hosszú távon pozitív hatású a magyarok számára.

A  cseh Respekt című hetilap szerzője szerint a „kemény” szlovák–magyar államhatár eltűnése fogja jelenteni a legnagyobb változást, amelyet a schengeni övezet soron következő kiszélesítése hoz. Ez a határ a háború utáni német–francia határhoz hasonlít, de a szlovákok és a magyarok nincsenek úgy felkészítve annak eltűnésére, mint voltak korábban a németek és a franciák – állítja a cikk írója.

A német és a francia elit évtizedeken keresztül "megdolgozta" a lakosságot, s az egykori ellenséges államokból a legjobb európai szövetségesek lettek. A cseh liberális hetilap szerint a szlovákok és a magyarok semmi ilyesmin nem mentek keresztül. A kommunizmus a régi szlovák-magyar sérelmeket és a rossz beidegződéseket csak konzerválta, s a rendszerváltás utáni demokratikus viszonyok több mint másfél évtizedét sem lehet a közeledés időszakának nevezni. Pozsony és Budapest között - kivéve a volt Jugoszláviát - sokkal több volt a kisebb-nagyobb konfliktus, mint két bármely más posztkommunista állam között  - írta a Respekt.

Félelem az autonómiától

Az újság szerint a szlovákok nagyon tartanak attól, hogy az ország déli területein megerősödnek az önkormányzatok, ami szerintük magában rejti a autonómia és a magyar kisebbség Magyarországhoz való csatlakozásának a veszélyét. A szlovákok aggodalmát Duray Miklós is növelte azzal a kijelentésével, hogy a Duna végre megszűnik határfolyónak lenni, amely elválasztja egymástól az annak két partján élő magyarokat. A szlovákok szemében Duray olyan nacionalista, mint Ján Slota a magyarokéban - állította a Respekt.

Duray Neszmélyben, a hídépítők napjának alkalmával nyilatkozott. Szlovákia és Magyarország közti határ jelentős részét ugyanis a Duna és az Ipoly folyók képezik, és a szlovák oldal évtizedeken keresztül gátolta a II. világháborúban lerombolt hidak újjáépítését. 

A cseh lap szerint az első siker a párkányi-esztergomi Mária Valéria híd újjáépítése volt. Jellemző azonban, hogy a hidat úgy építették újjá, hogy azt ne használhassák a nehéz teherautók vagy az autóbuszok, amelyeknek továbbra is több tíz kilométeres kerülőket kell tenniük. A kérdés az: nem volt a cél inkább annak a meggátolása, hogy a hídon keresztül tankok is közlekedhessenek? A szlovák nacionalisták aggodalmai ellenére a hídépítés folytatódni fog. A magyarok számára a lerombolt Ipoly-hidak a nemzet mesterséges szétszakítását jelképezték - állapította meg a Respekt.

A határ két oldalán

Robert Fico és Gyurcsány Ferenc megállapodása a határokon átnyúló együttműködésről és az Ipoly-hidak felújításáról ezért nem más, mint "tűzoltás az utolsó pillanatban". Nyilván nem véletlen, hogy sok olyan elemet tartalmaz, amelyet a német-francia közeledésből már ismerünk - emlékeztetett a cseh hetilap. "Nem biztos, hogy ez elég lesz a szlovákok nagy részében begyökerezett meggyőződés leküzdéséhez, hogy a szlovák-magyar határ eltűnésével - és ráadásul a regionális önkormányzatok szerepének a növekedésével - Szlovákia a gyakorlatban elveszíti területének déli részét" - mutatott rá a szerző.

A híd-és útfelújítások ugyanakkor nemcsak szimbolikus jelentőségűek két ország kapcsolatában. A déli területeken való beruházások az ott élő mintegy félmillió szlovák életkörülményeit is javítják, erre épített az MKP is, amikor választási kampányában a kormány által sokszor mostohán kezelt déli régiók fejlődésének egyedüli letéteményeseként tüntette fel magát. Az MKP választói között egyre több szlovákot találunk, legfrissebb felmérések szerint a párt 10 szavazójából már egy szlovák nemzetiségű.

A Respekt című lap szerint az államhatár nélküli élet, amely fél év múlva kezdődik Szlovákiában és Magyarországon, egyáltalán nem lesz egyszerű, s mindkét oldal nacionalistái valószínűleg megpróbálják majd kihasználni ezt a helyzetet. Schengen az érettség próbája lesz. Nem az ukrán határon, ahová Brüsszel figyelme irányul, hanem a szlovák-magyar határon, amely kilencven év után újra megszűnik - szögezte le a Respekt című cseh hetilapban megjelent írásában a magyar-szlovák témákkal gyakran foglalkozó Lubos Palata.

A  cseh Respekt című hetilap szerzője szerint a „kemény” szlovák–magyar államhatár eltűnése fogja jelenteni a legnagyobb változást, amelyet a schengeni övezet soron következő kiszélesítése hoz. Ez a határ a háború utáni német–francia határhoz hasonlít, de a szlovákok és a magyarok nincsenek úgy felkészítve annak eltűnésére, mint voltak korábban a németek és a franciák – állítja a cikk írója.

A német és a francia elit évtizedeken keresztül "megdolgozta" a lakosságot, s az egykori ellenséges államokból a legjobb európai szövetségesek lettek. A cseh liberális hetilap szerint a szlovákok és a magyarok semmi ilyesmin nem mentek keresztül. A kommunizmus a régi szlovák-magyar sérelmeket és a rossz beidegződéseket csak konzerválta, s a rendszerváltás utáni demokratikus viszonyok több mint másfél évtizedét sem lehet a közeledés időszakának nevezni. Pozsony és Budapest között - kivéve a volt Jugoszláviát - sokkal több volt a kisebb-nagyobb konfliktus, mint két bármely más posztkommunista állam között  - írta a Respekt.

Félelem az autonómiától

Az újság szerint a szlovákok nagyon tartanak attól, hogy az ország déli területein megerősödnek az önkormányzatok, ami szerintük magában rejti a autonómia és a magyar kisebbség Magyarországhoz való csatlakozásának a veszélyét. A szlovákok aggodalmát Duray Miklós is növelte azzal a kijelentésével, hogy a Duna végre megszűnik határfolyónak lenni, amely elválasztja egymástól az annak két partján élő magyarokat. A szlovákok szemében Duray olyan nacionalista, mint Ján Slota a magyarokéban - állította a Respekt.

Duray Neszmélyben, a hídépítők napjának alkalmával nyilatkozott. Szlovákia és Magyarország közti határ jelentős részét ugyanis a Duna és az Ipoly folyók képezik, és a szlovák oldal évtizedeken keresztül gátolta a II. világháborúban lerombolt hidak újjáépítését. 

A cseh lap szerint az első siker a párkányi-esztergomi Mária Valéria híd újjáépítése volt. Jellemző azonban, hogy a hidat úgy építették újjá, hogy azt ne használhassák a nehéz teherautók vagy az autóbuszok, amelyeknek továbbra is több tíz kilométeres kerülőket kell tenniük. A kérdés az: nem volt a cél inkább annak a meggátolása, hogy a hídon keresztül tankok is közlekedhessenek? A szlovák nacionalisták aggodalmai ellenére a hídépítés folytatódni fog. A magyarok számára a lerombolt Ipoly-hidak a nemzet mesterséges szétszakítását jelképezték - állapította meg a Respekt.

A határ két oldalán

Robert Fico és Gyurcsány Ferenc megállapodása a határokon átnyúló együttműködésről és az Ipoly-hidak felújításáról ezért nem más, mint "tűzoltás az utolsó pillanatban". Nyilván nem véletlen, hogy sok olyan elemet tartalmaz, amelyet a német-francia közeledésből már ismerünk - emlékeztetett a cseh hetilap. "Nem biztos, hogy ez elég lesz a szlovákok nagy részében begyökerezett meggyőződés leküzdéséhez, hogy a szlovák-magyar határ eltűnésével - és ráadásul a regionális önkormányzatok szerepének a növekedésével - Szlovákia a gyakorlatban elveszíti területének déli részét" - mutatott rá a szerző.

A híd-és útfelújítások ugyanakkor nemcsak szimbolikus jelentőségűek két ország kapcsolatában. A déli területeken való beruházások az ott élő mintegy félmillió szlovák életkörülményeit is javítják, erre épített az MKP is, amikor választási kampányában a kormány által sokszor mostohán kezelt déli régiók fejlődésének egyedüli letéteményeseként tüntette fel magát. Az MKP választói között egyre több szlovákot találunk, legfrissebb felmérések szerint a párt 10 szavazójából már egy szlovák nemzetiségű.

A Respekt című lap szerint az államhatár nélküli élet, amely fél év múlva kezdődik Szlovákiában és Magyarországon, egyáltalán nem lesz egyszerű, s mindkét oldal nacionalistái valószínűleg megpróbálják majd kihasználni ezt a helyzetet. Schengen az érettség próbája lesz. Nem az ukrán határon, ahová Brüsszel figyelme irányul, hanem a szlovák-magyar határon, amely kilencven év után újra megszűnik - szögezte le a Respekt című cseh hetilapban megjelent írásában a magyar-szlovák témákkal gyakran foglalkozó Lubos Palata.

A  cseh Respekt című hetilap szerzője szerint a „kemény” szlovák–magyar államhatár eltűnése fogja jelenteni a legnagyobb változást, amelyet a schengeni övezet soron következő kiszélesítése hoz. Ez a határ a háború utáni német–francia határhoz hasonlít, de a szlovákok és a magyarok nincsenek úgy felkészítve annak eltűnésére, mint voltak korábban a németek és a franciák – állítja a cikk írója.

A német és a francia elit évtizedeken keresztül "megdolgozta" a lakosságot, s az egykori ellenséges államokból a legjobb európai szövetségesek lettek. A cseh liberális hetilap szerint a szlovákok és a magyarok semmi ilyesmin nem mentek keresztül. A kommunizmus a régi szlovák-magyar sérelmeket és a rossz beidegződéseket csak konzerválta, s a rendszerváltás utáni demokratikus viszonyok több mint másfél évtizedét sem lehet a közeledés időszakának nevezni. Pozsony és Budapest között - kivéve a volt Jugoszláviát - sokkal több volt a kisebb-nagyobb konfliktus, mint két bármely más posztkommunista állam között  - írta a Respekt.

Félelem az autonómiától

Az újság szerint a szlovákok nagyon tartanak attól, hogy az ország déli területein megerősödnek az önkormányzatok, ami szerintük magában rejti a autonómia és a magyar kisebbség Magyarországhoz való csatlakozásának a veszélyét. A szlovákok aggodalmát Duray Miklós is növelte azzal a kijelentésével, hogy a Duna végre megszűnik határfolyónak lenni, amely elválasztja egymástól az annak két partján élő magyarokat. A szlovákok szemében Duray olyan nacionalista, mint Ján Slota a magyarokéban - állította a Respekt.

Duray Neszmélyben, a hídépítők napjának alkalmával nyilatkozott. Szlovákia és Magyarország közti határ jelentős részét ugyanis a Duna és az Ipoly folyók képezik, és a szlovák oldal évtizedeken keresztül gátolta a II. világháborúban lerombolt hidak újjáépítését. 

A cseh lap szerint az első siker a párkányi-esztergomi Mária Valéria híd újjáépítése volt. Jellemző azonban, hogy a hidat úgy építették újjá, hogy azt ne használhassák a nehéz teherautók vagy az autóbuszok, amelyeknek továbbra is több tíz kilométeres kerülőket kell tenniük. A kérdés az: nem volt a cél inkább annak a meggátolása, hogy a hídon keresztül tankok is közlekedhessenek? A szlovák nacionalisták aggodalmai ellenére a hídépítés folytatódni fog. A magyarok számára a lerombolt Ipoly-hidak a nemzet mesterséges szétszakítását jelképezték - állapította meg a Respekt.

A határ két oldalán

Robert Fico és Gyurcsány Ferenc megállapodása a határokon átnyúló együttműködésről és az Ipoly-hidak felújításáról ezért nem más, mint "tűzoltás az utolsó pillanatban". Nyilván nem véletlen, hogy sok olyan elemet tartalmaz, amelyet a német-francia közeledésből már ismerünk - emlékeztetett a cseh hetilap. "Nem biztos, hogy ez elég lesz a szlovákok nagy részében begyökerezett meggyőződés leküzdéséhez, hogy a szlovák-magyar határ eltűnésével - és ráadásul a regionális önkormányzatok szerepének a növekedésével - Szlovákia a gyakorlatban elveszíti területének déli részét" - mutatott rá a szerző.

A híd-és útfelújítások ugyanakkor nemcsak szimbolikus jelentőségűek két ország kapcsolatában. A déli területeken való beruházások az ott élő mintegy félmillió szlovák életkörülményeit is javítják, erre épített az MKP is, amikor választási kampányában a kormány által sokszor mostohán kezelt déli régiók fejlődésének egyedüli letéteményeseként tüntette fel magát. Az MKP választói között egyre több szlovákot találunk, legfrissebb felmérések szerint a párt 10 szavazójából már egy szlovák nemzetiségű.

A Respekt című lap szerint az államhatár nélküli élet, amely fél év múlva kezdődik Szlovákiában és Magyarországon, egyáltalán nem lesz egyszerű, s mindkét oldal nacionalistái valószínűleg megpróbálják majd kihasználni ezt a helyzetet. Schengen az érettség próbája lesz. Nem az ukrán határon, ahová Brüsszel figyelme irányul, hanem a szlovák-magyar határon, amely kilencven év után újra megszűnik - szögezte le a Respekt című cseh hetilapban megjelent írásában a magyar-szlovák témákkal gyakran foglalkozó Lubos Palata.

 

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés