Növekedés, átláthatóság, igazságosság és egészségügy - ebbe a négy csomagba helyeztek el több tucatnyi intézkedést az egyházfinanszírozástól az ügynökügyön és nyugdíjrendszeren át az újabb adócsomagig a koalíciós szerződés vasárnap aláírt mellékletében. A megállapodás, melyre a nyereségérdekelt biztosítók rendszerének mindkét kormánypárt által támogatott bevezetése kapcsán került sor, komplett intézkedéscsomagot jelent.


A dokumentum szerint az adócentralizáció tavalyi mintegy 40 százalékos szintről a konvergenciaprogramban foglaltak szellemében 2010-re 37 százalékra csökkent. A kormány a jogszabályok egyszerűsítését, az adók számának csökkentését (pl. egyes adók megszüntetése, összevonása), a vagyoni típusú adók súlyának növelését, valamint az adminisztráció egyszerűsítését ígéri.

Jövő januártól új áfatörvény lép hatályba és a dokumentumban szerepel a munkaadói és a munkavállalói járulék, a szakképzési, a rehabilitációs hozzájárulás, az innovációs járulék összevonása, továbbá a környezetvédelmi termékdíj, környezetterhelési díj egy törvényben való szabályozása.

Jön az ingatlanadó, a szigorúbb szja keményebb bírságokkal

A kedvezményeket itt is tovább faragják, várhatóan a biztosítások és az őstermelők adókedvezményét csökkentik. Egyszerűsítenék az egyéni vállalkozók adóalap-megállapítását - vállalkozói adózásukat az egyéni cég formájának bevezetésével ki is vennék az szja alól -, összevonnák az alap és a kiegészítő adójóváírást, valamint csökkentenék annak mértékét.

Tovább keményítenék az ellenőrzést is, ennek jegyében tervezik a szankciórendszer felülvizsgálatát, a mulasztási bírságok felemelését, a regisztrációhoz kapcsolódó ellenőrzés bevezetését és az ellenőrzési kapacitások növelését. Szerepel a megállapodásban az értékalapú ingatlanadó bevezetése is.

Emelkedik valamikor a nyugdíjkorhatár is

A kormány a megállapodás értelmében ez év végéig dönt a nyugdíjkorhatár emeléséről, a korai nyugdíjba vonulás visszaszorításáról, valamint a nyugdíjminimummal, a résznyugdíjjal és a nyugdíjmérték-szabállyal kapcsolatos, még 1997-ben törvénybe foglalt előírások újraértékeléséről. A kormány célja az, hogy a nyugdíjbiztosítás hiányának mérséklését a járulékmérték emelése nélkül érje el, amivel persze nem zárták ki a járulékemelés lehetőségét.

A kormány újraszabályozná a foglalkozáshoz kapcsolódó nyugdíjkedvezményeket, így a fegyveres szervek tagjainak számos nyugdíjkedvezményét, a bányászoknak és egyes művészeti tevékenységet folytatóknak korkedvezményét. Október végéig megszületik a terv a társadalombiztosítási nyugdíj és a magánnyugdíjpénztárak viszonyának rendezésére is, míg a 2030 után jelentkező további hiányt a hosszú távú modell kialakítása keretében kell kezelni a dokumentum szerint. Megvizsgálják az állampolgársági nyugdíj bevezetésének a lehetőségét, valamint azt, hogy a rokkantsági ellátás leválasztható-e az időskori nyugdíjrendszerről.

Új szociális törvény szigorodó rászorultsági ellenőrzésekkel

A kormány új szociális törvényt alkot jövő tavasszal. Az új rendszer nagyobb hangsúlyt fektetne a hozzáférés egyenlőségére, a jogosultság szigorúbb ellenőrzésére, de már év végéig döntene arról, hogy a teljes támogatási rendszer rászorultsági alapú legyen. A kormány fontolgatja egy utalványrendszer bevezetését, valamint a szociális ellátásban a piacnyitás lehetőségét is.

Ügynökökről és egyházakról

A koalíciós megállapodás kiterjedt az ügynökügy megoldásának újabb kísérletére. Ennek értelmében a kormány július 15-ig független szakértői bizottságot állít fel az iratátadás törvényben szabályozott eljárásának teljesítését elemző és értékelő jelentés elkészítésére. A koalíciós pártok egyetértenek abban, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában meg kell teremteni az anyagok rövidebb időn belüli feldolgozásának, megismerhetővé tételének feltételeit.

Az egyházak finanszírozásával kapcsolatban arról állapodott meg a két párt, hogy áttekintik az adószázalékok felajánlásait és a kiegészítő kedvezményeket annak érdekében, hogy kiváltsák a kiegészítő támogatást.


Döntöttek arról is, hogy év végéig létrehozzák a költségvetési hivatalt, amely a parlament alá lesz rendelve, valamint úgy módosítják az Állami Számvevőszékről szóló törvényt, hogy az ÁSZ hatáskörébe a továbbiakban a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése is beletartozzon, beleértve az egyenlegkövetelmények betartásának ellenőrzését.

Változik a pártfinanszírozás is, a kormány tervei szerint már a 2010-es választások idején hatályban lesz az új jogszabály. Ez tartalmazza az elkülönített kampányszámlát, kizárja a pártok támogatói közül a vállalkozásokat. A koalíciós pártok olyan szabályokat szeretnének, amelyek csökkentik a kampány hosszát, és így a reklámköltéseket is. A törvény rendezné a pártok által használt ingatlanok helyzetét, valamint várhatóan meghatározza a kampányköltségek határát is.

Oktatás, egészségügy: további "reformok"

A kormány növelné az informatikai normatíva mértékét, átírná a közalkalmazotti törvényt, hogy az újonnan felvett nem oktató foglalkoztatottakat a közalkalmazotti státusztól eltérő formában is alkalmazhassák.

Az oktatók között teljesítmény-alapú differenciálást kell lehetővé tenni minimum a bértömeg 20 százalékának erejéig jövő januártól. Folytatódik a szakképzési reform, így a szakképző iskolák mindegyikének megteremtik a lehetőséget arra, hogy térségi integrált szakképző központtá alakuljanak.

Az egészségügyben megkezdték a szerkezeti reformokat, a kórházi struktúra ésszerűsítését, ezt a biztosítási oldal átalakításával folytatják. A járulékokat az APEH-en keresztül továbbra is az Egészségbiztosítási Alap, illetve a feladatainak ezt a részét átvevő utódszervezet gyűjti be. A pénzt korrigált fejkvóta szerint 5-8 kötelező egészségbiztosító pénztár (KEP) fogja megkapni. Az új pénztárak kezdettől fogva az egész országban toboroznak tagokat és az egész ország területén köthetnek szolgáltatói szerződéseket.


index.hu

HunHír.Hu kommentár: olyan ez, mint amikor egy csábítónak feltüntetett üzleti ajánlat alján kisilabizáljuk az apróbetűs részt, és rájövünk, hogy tulajdonképpen tönkre akarnak tenni minket.

MSZP-jóváhagyás nélkül módosult a koalíciós szerződés kiegészítése?
2007. július 3. 9:45

MNO
Nem látott írásos előterjesztést az MSZP elnöksége a koalíciós szerződés-kiegészítésről, a felhatalmazást pedig nem pontosan arra adták, amit végül Gyurcsány Ferenc és Kóka János aláírt – mondták meg nem nevezett szocialista elnökségi tagok a Hírszerző internetes portálnak. Értetlenség és felháborodás fogadta szocialista körökben az egységes ingatlanadó bevezetésének bejelentését – tudta meg a Magyar Hírlap.

Nem látott írásos előterjesztést az MSZP elnöksége a koalíciós szerződés-kiegészítésről, a felhatalmazást pedig nem pontosan arra adták, amit végül Gyurcsány Ferenc és Kóka János aláírt – mondták meg nem nevezett szocialista elnökségi tagok a Hírszerző internetes portálnak. A portálon kedden megjelent cikk szerint több résztvevő is megerősítette, hogy a múlt hét szerda-csütörtöki MSZP-elnökségi ülésen a most hétfőn bejelentett formájában szó sem volt az ingatlanadóról. Az elnökségi ülésen a koalíciós tárgyalásokról Lendvai Ildikó tartott beszámolót és elmondta: a tervek szerint a megbukott luxusadó 100 millió forintos határát 50 millió forintra viszik le, és az ennél értékesebb ingatlanok után kell majd fizetni. „Ezzel lényegében mindenki egyetértett, nem is foglalkoztunk vele különösebben. Ehhez képest a szerződés-kiegészítésben értékalapú adóról van szó" – idézte a Hírszerző az egyik szocialista forrását. A koalíciós kiegészítésben szerepel az „értékalapú ingatlanadó bevezetése, az ingatlan tartásához és a tulajdonváltáshoz kapcsolódó közterhek egyidejű átalakításával". Egy másik informátor azt sérelmezte, hogy az egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos kiegészítés azt jelentheti: az állam tárgyalhat arról, hogy a biztosítónak elad tulajdonrészt. A kiegészített megállapodás szerint „a kisebbségi tulajdonos nem rendelkezik automatikus joggal, például opcióval a többségi tulajdonrész kivásárlására". Ördög a részletekben Értetlenség és felháborodás fogadta szocialista körökben az egységes ingatlanadó bevezetésének bejelentését – tudta meg a Magyar Hírlap. A lapnak több tekintélyes szocialista politikus megerősítette, hogy egyik vezető szocialista testület sem adta áldását az új típusú ingatlanadó bevezetésére. Feltételezésük szerint a kormányfő – pénzügyminisztériumi közreműködéssel – azért dobta be most az ingatlanadó bevezetésének témáját, hogy elterelje a figyelmet egy másik ügyről, az egészségbiztosítás átalakításáról. Ezzel a trükkel akarják simábban átvinni a frakción azt a szabad demokraták által szorgalmazott megoldást, hogy a regionális egészségpénztárakba befektető magánbiztosítók kisebbségi tulajdonosként is érdemi beleszólást kapjanak az irányításba. Felmerül a kérdés: ha a lap informátorai igazat mondanak, akkor miről volt szó a szocialisták frakcióülésén a múlt héten, és mit szavazott meg az MSZP országos választmánya egyetlen tartózkodással múlt szombaton? A lapnak nyilatkozó szocialisták szerint Gyurcsány csak érintette a testületek előtt a témát, de a részletekről nem tájékoztatta őket. (Magyar Hírlap, MNO, MTI)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés