Soviniszta és törvénysértő a minisztériumi megróvó
Megintette az Új Szót a magyar helységnévhasználat miatt a szlovák kulturális tárca

A szlovák kulturális tárca művészeti főosztálya írásban figyelmeztette a Pozsonyban megjelenő Új Szót, amiért az egyetlen felvidéki magyar napilap fizetett hirdetésben magyarul írta a szlovákiai településneveket, holott azok a minisztérium szerint "a nyilvános érintkezésben" csakis szlovákul, az állam hivatalos nyelvén használhatók.
A tárca szerint a szlovákiai helységnevek az önkormányzatokról szóló törvény értelmében semmilyen más nyelvre nem fordíthatók le. [nem lettek lefordítva. Az 1000 éves nevüket használták. Inkább az lehet a baj, hogy nem a lefordított nevet használták - szerk.]Mint azt keddi számában a lap - a minisztérium indoklását ismertetve - írja, "különbséget kell tenni a település 'neve' és 'megjelölése' között." Egy másik törvény nyomán ugyan megengedett, hogy nem szlovák nyelvű helynévtáblákkal jelöljék azokat a településeket, ahol valamely nemzetiség lélekszáma eléri a húsz százalékot. A minisztérium azonban egy másik, az önkormányzatokról szóló törvény "nyilvános érintkezésre" vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva megengedhetetlennek tartja, hogy a lap fizetett hirdetésben magyar nyelven közölt szlovákiai helységneveket.
Mint az Új Szó írja, levelében a minisztérium "hosszan értekezik arról, hogy az alkotmány által garantált kisebbségi jogok érvényesítése révén nem sérülhetnek a többség jogai, így a kisebbségi jogok érvényesítése nem veszélyeztetheti az ország területi egységét, függetlenségét, és nem vezethet a többségi társadalom hátrányos megkülönböztetéséhez". [Az fél, akinek oka van rá! - szerk.]
A lap kiadója szakértőnél is tájékozódott a minisztériumi intelem jogi helytállóságáról. A megkérdezett szerint az önkormányzati törvény nem írja elő azt, amit a tárca a lapon számon kér, hiszen a napisajtóban megjelenő tájékoztatás nem a hivatali érintkezés része, és az államnyelv védelméről szóló törvény sem szabja meg, hogy "a hivatalos érintkezés során a településeknek csakis a hivatalos nevét lehet használni". Azonos véleményt képvisel a Gramma Nyelvi Iroda nyelvésze, aki szerint: a szlovákiai kisebbségeknek "is alkotmányos joguk az anyanyelvű tájékozódás". Szlovákiában nincs olyan hatályos jogszabály, amely - ráadásul egy nem állami, hanem magánvállalkozás keretében megjelenő lapnak - előírhatná, hogy a helységneveket csakis államnyelven írja. Aki mégis ezt teszi, vagy ennek kikényszerítésével próbálkozik, az számos nemzetközi egyezményt is sért - hivatkozik a felvidéki magyar nyelvész a kisebbségi jogok nemzetközi szakértőjére, Fernando de Varennesre.
Szlovákiában röviddel az 1989-es rendszerváltás után kitört az úgynevezett nyelv- és táblaháború, amely az előző, kommunista rezsim helységnév-használati direktíváinál is durvább eszközökkel igyekezett megvonni a kisebbségek anyanyelvi jogait, mígnem azokat végül a jelenlegi szinten sikerült törvénybe foglalni. Az előző két kormányzati ciklusban, amikor a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is a kormánykoalíció része volt, csillapodtak a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogai ellen berzenkedő törekvések, de az egy éve hivatalba lépett jelenlegi kormány alatt nem ez az első nyelvi jogokat korlátozó kísérlet. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy a nyelvháborúk idején Vladimír Mečiar koalíciós partnere Ján Slota volt, s most mindketten a jelenleg kormányzó Robert Fico koalíciós partnerei.
(MTI)

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=2870

A szerkesztő megjegyzése: a szövegekben a szlovákiai magyar kifejezés az összes (2) esetben módosítva lettek felvidéki magyarra

A kulturális minisztérium szerint február 5-én megjelent lapszámunk 12. oldalán, a Szlovák Rádió fizetett hirdetésében a községek, városok neve jogellenesen szerepelt magyarul. (A hirdetés a közszolgálati rádió öt új tematikus adójának vételkörzeteiről tájékoztatott.) Martin Sarvaą, a művészeti főosztály vezetője lapunknak eljuttatott levelében úgy fogalmaz, hogy a települési önkormányzatokról szóló 1990. évi 369. számú törvény értelmében a nyilvános érintkezésben a hivatalos helységnevek használandók. A minisztérium szerint különbséget kell tenni a település „neve” és „megjelölése” között. A településeknek nemzetiségi kisebbségi nyelven történő megjelöléséről rendelkező 1994. évi 191. számú törvény értelmében kisebbségi nyelven is megjelölik azokat a településeket, melyekben a nemzetiségi lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, vagyis az e települések elején és végén elhelyezett közlekedési táblák kétnyelvűek.

A levélben a minisztérium hosszan értekezik arról, hogy az alkotmány által garantált kisebbségi jogok érvényesítése révén nem sérülhetnek a többség jogai, így a kisebbségi jogok érvényesítése nem veszélyeztetheti az ország területi egységét, függetlenségét, és nem vezethet a többségi társadalom hátrányos megkülönböztetéséhez. A művészeti főosztály vezetője, Martin Sarvaą, aki civilben a Tublatanka rockzenekar szövegírója, 2002-ben pedig a HZD-nek, Ivan Gaąparovič államfő pártjának volt a kampányfőnöke, azzal zárja dorgáló levelét, hogy a kisebbségek tagjai szlovák állampolgárként a többségi társadalom képviselőihez hasonlóan a nyilvános érintkezésben a helységek hivatalos, azaz a belügyminisztérium által jóváhagyott nevét kötelesek használni.

Az Új Szót megjelentető Petit press kiadóvállalat által felkért jogi szakértő véleménye szerint a települési önkormányzatokról szóló törvény a hivatali érintkezésben írja elő a települések szlovák nevének használatát. A napi sajtóban megjelenő tájékoztatás nem tartozik a hivatali érintkezés körébe, ezért az említett jogszabályban előírt kötelesség a sajtóorgánumokra nem vonatkozik. Az államnyelvről szóló törvény sem szabja meg, hogy a nyilvános érintkezés során a településeknek csakis a hivatalos nevét lehet használni.

Ugyanezt állítja Szabómihály Gizella nyelvész, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa, nyelvpolitikai kérdésekben jártas szakember. Egyben arra az alapvető tényre is emlékeztet: a hazai kisebbségeknek, így a magyaroknak is alkotmányos joga az anyanyelvű tájékozódás, az anyanyelvnek márpedig a tulajdonnévrendszer is része. Szabómihály Gizella hozzáfűzte: „Nincs olyan jogszabály Szlovákiában, mely előírná, hogy egy magyar nyelvű sajtóorgánumban – melyet ráadásul egy magánvállalkozás, vagyis nem az állam jelentet meg – a helységnevek csakis államnyelven szerepelhetnek.” A nyelvész ezzel kapcsolatban utalt Fernand de Varennes-nek, a kisebbségi jogok nemzetközileg elismert szakértőjének álláspontjára, mely szerint számos nemzetközi egyezményt sért az, aki megtiltja a kisebbségi helynevek nem hivatalos használatát. A nyelvész szerint nevetséges a kisebbségi jogok „esetleges túlzott” érvényesítésével kapcsolatos aggályok hangsúlyozása.

RÁCZ VINCE - Új Szó

http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20070626&cl=191187

A témához hozzászóltak páran:

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés