KÖZLEMÉNY

A szlovák államfő együttműködésre és a múlt feledésére szólította fel a magyarokat.

Az államfő kijelentéséhez annyit kell fűzni, hogy tekintetbe kell venni a benne lévő csapdákat. Ugyanis:

1. A Magyar Koalíció Pártja legalább két koalíciós kormányzás ideje alatt, tehát nyolc éven át mindent megtett azért, hogy Szlovákiát nemzetközileg elismerjék, bevegyék a NATO-ba, az Európa Unióba, stb.

2. Saját szavazóbázisa érdekei ellenére tette ezt meg, és ezekért a szolgálataiért az MKP nem kért semmit sem. Tette ezt részben a magyarországi rezsim nyomására és a saját politikai alkalmatlansága következtében. Magyarán: A magyarságot mindezek a politikai erők jól "megvezették".

3. Vitathatatlan, hogy mindez a geopolitikai "fejlesztés", az EU kiterjesztése keleti irányban, a Nyugat-Európai, egymással rivalizáló és világháborúkat kirobbantó törpenagyhatalmak jelenlegi, vélt gazdasági érdeke volt. A bekebelezett keleti területeken számos elmaradott terméket adtak el az informatikai rendszerekből és egyéb ipari cikkekből, a bankiparban, biztosítási területen, stb.

4. Gyorsan fölszámoltak kellemetlen és versenyképes gyártó bázisokat és a helyi feldolgozó ipart, kereskedelmet, pénzintézeteket. Ez tehát az ő érdekük volt, amit nem kellett volna a magyarság alapvető érdekei eltaposása árán kiszolgálni. És ez magyarságot képviselő szedett-vedett "politikai" és ráadásul "elit" bizonyítványa, amire hiába figyelmeztettünk idejében, elvakultságukban nem hallgattak és nem hallgatnak senkire sem. Antalltól - Gyurcsányig. Tehát azt, hogy Dzurinda kormánya ezt jól kihasználta cserébe a semmiért a mi kárunkra, most legfeljebb felmutathatjuk. Ezért azonban érdekük az elhallgattatásunk, amihez a jelenlegi budapesti rezsimben napjainkban ugyanúgy méltó partnerre találnak, mint a kommunista korszakban, amikor a határon inneni és túli belügyek a magyar közélet önszerveződésnek minden fomáját közös egyeztetéssel folytották el, illetve manipulálták. A jelenlegi szlovák államfő, aki őskommunista mindezt pontosan tudja és retorikája pontosan tükrözi ezt a gyakorlatot és ennek folytatásában reménykedik: Zsebszerződésekre vágyik, a határokkal és idegen adminisztrációkkal szétszabdalt magyarság kárára.

Amit a magyarok eddig "cserébe" kaptak:

a. A Nyitrán lévő tanárképző magyar karának ellehetetlenítése, a kar akkreditálásának megtagadása a diákok elleni hisztéria kirobbantása, majd a törvényszerűen kirobbanó Malina Hedvig ügyet.

b. a Komáromi magyar egyetem állami támogatása körüli állandó huza - vonát.
Külön ízléstelen része a kérdésnek, hogy az MKP a komáromi egyetem védelmében hallgatott a botrányos nyitrai állapotokról és az külön botrány, hogy a komáromi egyetem létrehozása érdekében hallgatott a kollektív jogfosztás súlyos örökségéről, illetve, kivárta a nyolcadik évet, amikor végre Dzurindáék, kínnal - keservesen engedtek a komáromi egyetem ügyében.

c. Kimutathatóan a titkosszolgálatok továbbra is beleavatkoznak a magyarság önszerveződésébe és társadalmi fejlődésének folyamatába.

d. Az EU pénzek terén a káosz teljes. A pozsonyi rendszer kerek-perec kimondja, hogy semmilyen tervezetet nem támogat ott, ahol MKP-s polgármesterek vannak, illetve a magyar vidékről gondosan kizárja az EU-s pénzügyi alapokat.

Az egyetlen, valamilyen eredmény, hogy a fellazult határon keresztül a magyar lakosság átjárhat dolgozni a magyar oldalon lévő ipari zónákba, stb, ami a krónikus munkanélküliséget enyhíti. De ez sem az MKP, vagy a pozsonyi irányítás "erőlködésének" az eredménye.

A szlovák elnökkel ezeknél az okoknál fogva nem szabad komolyan foglalkozni és tudomásul kell, hogy vegye:

Bármilyen intézményes békesség-politika alapja csak a következő lehet:

- A szlovák szervezetek feltételek nélkül és azonnal feladják a Malina Hedvig botrányt. A magyar közösséget értesítik, hogy az ilyen botrányokat a jövőben nem tűrik meg. A diáklánytól bocsánatot kérnek, a meghurcolásért kártérítést adnak neki és családjának. Felkutatják és megbüntetik az elkövetőket, mivel ez a kötelességük az aláírt EU csatlakozási és egyéb nemzetközi szerződések értelmében. Erről pontosan tájékoztatják a nyilvánosságot.

- Feltételek nélkül kimondják a kollektív jogfosztottság minden, a jogban és a gyakorlatban létező maradványának felszámolását. Ne felejtsük el: Ez jelenleg ható súlyos probléma. Az érintetteket: Kitelepítetteket, elüldözötteket, deportáltakat kártalanítják, vagyonaikat feltételek nélkül vissza adják. Az 1945-ben, Benes által kiadott Amnesztia rendeletet törlik és a bűnözőket elitélik.

- Az alkotmányból törlik a "Nagymorva Birodalomra" való hivatkozást, hogy Szlovákia nemzetállam és azt, hogy "joguk" van a "Nagymorva Birodalomban" a vélt és az általuk napjainkban felvázolt "eredeti" etnikai térkép szerint a lakosság jelenlegi összetételének bármilyen formában történő változtatgatása. Egyrészt: Semmilyen történelmi alapja nincs annak, hogy a Dunától északra ilyen állam létezett volna. Metódot Szent Andronicus püspök székébe helyezte a pápa, mégpedig illír területen: Sriemska Mitrovicára a Száva folyó mellett fekvő Sirmiumba. Ezt oklevelek, krónikák igazolják. Minden morva szereplő ezen a területen tevékenykedett: Karinthiától keletre, avar, majd frank fennhatóság alatt, illetve később, mint a Magyar Királyság AUTONÓM társországai: Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Bosznia, Szerbia.

Éppen ezért: Különösen a Nyitra vidéki ősi magyar lakosság üldözésével azonnal hagyjanak fel! Képtelenség az is, hogy egy 826 körüli, régebbi iratokból készült kompiláció alapján a XV. században írt salzburgi évkönyvekre való hivatkozással kimondják, hogy Pozsony a morvák "fővárosa" volt, mert a salzburgi évkönyvek hivatkoznak "Brezalaspurc"-ra, amely elnevezés a 826 körüli iratokban szerepel, de amely iratok nem mutatják ki, hogy ez a helység hol lehetett. De ez nem zavarja a szlovák rendszert abban, hogy több száz honlapon az interneten azt hirdesse, hogy 907-ben Brezalauspurc mellett csata volt és ez a hely Pozsony, Braszláv városa, amiből a Bratislava elnevezés származik. Braszláv frank helytartó mellesleg a horvátországi Kulpa folyó mellett székelt. Tehát 826-ban tudták a krónikaírók, hogy 907-ben csata lesz Pozsony mellett, ami Braszláv székhelye lesz és ezért ezt a helyet 1919 után Bratislavának kell majd elnevezni. Nostradamus elmehet hozzájuk diáknak!

- a fenti képtelenségekre való hivatkozással a jelenlegi szlovák állam nyilatkozza ki, hogy az iskolai történelemkönyvekből ezeket az állításokat, magyaellenes bujtogatásokat kiveszi. Kijelentik, hogy minimum Andrej Hlinka a Szlovák néppárt elnökének Párizsban, az amerikai elnök szárnysegédének, 1919-ben elmondott álláspontjára helyezkednek vissza, ami szerint semmi bajuk a magyarokkal nem volt a történelem folyamán, és hogy annak ellenére, hogy a nyelv különbözik, továbbra is jól meg tudnak élni a magyar etnikummal. Ugyanis a békés egymás melett élés alapja nem a rokon nyelven alapuló szolidaritás, mint azt Hlinka leszögezte. Ezért, a történelmet kizárólag a fellelhető történelmi források és adatok alapján vizsgálják meg és semmilyen tanulmányt nem tekintenek "forrásnak".

- a magyar - szlovák kapcsolatok tárgyalásából kizárják a szovjet és minden más állam titkosszolgálatát, nagyhatalmi, hegemonisztikus elképzeléseinek kiszolgálását és kizárólag a józan értelem útján kívánnak haladni. Abban az esetben pedig, ha a budapesti kormányzat ezt az alapelvet nem kívánja elfogadni a problémáról nyilatkozatban tájékoztatják a közvéleményt.

Minden más út hiába való és nem vezet sehová sem!

G.Gy
2007. Június 15.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés