Hírek : Ezt is megcsinálták |
Ezt is megcsinálták
2007.06.19. 11:22
2007. június 19.
MNO -
Rosszabbul élünk: 6,8 százalékkal csökkentek a reálkeresetek -
Januártól áprilisig 6,8 százalékkal csökkent a reálkereset Magyarországon. A bruttó átlagkereset ugyan 7,4 százalékkal nőtt, viszont az adóemelések miatt csak 1,2 százalékkal vihettek haza többet az emberek, mint egy évvel korábban. Ehhez jön még a 8,6 százalékos infláció, így jön ki a fenti csökkenés.
Az idei év első négy hónapjában 6,8 százalékkal kevesebbet ért a fizetésünk mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkeresetek összességében emelkedetek ugyan 7,4 százalékkal, viszont az emelkedő elvonások (adó-, járulék és illetékek, stb.) miatt már csak 1,2 százalékkal több pénzt kaptunk kézhez a hónap végén, ennyivel emelkedett a nettó reálkereset. Ez viszont a valóságban kevesebbet ért, a fogyasztói árak ugyanis 8,6 százalékkal emelkedetek ugyanebben az időszakban, így jön ki a végén a majdnem hétszázalékos reálkereset-csökkenés.
Január-áprilisban a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 3,6 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 10,2 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Az idei év első három hónapjában, januártól márciusig a bruttó átlagkeresetek összességében 7,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 0,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, a reálkereset ebben az időszakban – a fogyasztóiár-index 8,5 százalékos növekedése mellett – 7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Tavaly ugyanebben az időszakban még mérsékleten emelkedett a reálbér. A nemzetgazdaságban 2006. január-áprilisban a bruttó átlagkereset 7,5 százalékkal, a nettó átlagkereset 8,3 százalékkal, a reálkereset – a fogyasztóiár-index 2,5 százalékos növekedése mellett – 5,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, 2005-ös értéket.
Az állami állás még mindig jobban fizet
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaság egészét tekintve 2007. január-áprilisban átlagosan 2,77 millió volt. Az év első négy hónapjában a költségvetési szférában 755 ezren, a versenyszférában mintegy 1,942 millióan dolgoztak.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 181 900 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 169 000 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél a bruttó átlagkereset 216 300 forint volt, ez tartalmazza az évente esedékes, egységesen januárban fizetendő egyhavi külön juttatást is.
Az átlagot meghaladó mértékben, 20,2 százalékkal nőttek a keresetek az építőipar, 12,3 százalékkal a kereskedelem-javítás, 11,7 százalékkal az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és 10 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban. A KSH közlése szerint a keresetek itt mutatkozó növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedése alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél.
A nettó keresetek átlagosan 1,2 százalékkal emelkedtek január-áprilisban. Ezen belül a versenyszférában 3,1 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél 1,7 százalékos csökkenés következett be. A nettó keresetek lassú növekedési ütemében meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék idén januárban történt további emelése – áll a KSH gyorsjelentésében.
A nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset 112 700 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83 100 forint, a szellemi foglalkozásúaké 145 900 forint volt. A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 191 300 forintra nőtt, 7,5 százalékkal haladta meg az előző év január-áprilisi szintet. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya 2007. január-áprilisban átlagosan 4,9 százalék volt.
(MNO, MTI) | |
„Magyar” importcsoki: Sport szelet Pozsonyból, Frutti Csehországból 2007. június 19. 0:03
Magyar Nemzet Miközben zúdul az importédesség hazánkba, a hagyományos nagy édesipari gyárak közül ma már gyakorlatilag csak egy maradt, amely csokoládét és cukorkát gyárt Magyarországon.
Ömlik be a külföldön gyártott édesség a magyar piacra: a Magyar Édességgyártók Szövetségének kimutatása szerint ma már a hazai polcokon megtalálható minden negyedik édesipari termék külföldről származik. A legtöbb cukorka és csokoládé Szlovákiából, Csehországból és Lengyelországból érkezik a magyar boltokba. Sokszor a hazai vásárlók sincsenek tisztában azzal, hogy nem magyar, hanem külföldi terméket tesznek kosarukba. Ennek oka, hogy sokan a mai napig nem tudják: a hagyományos magyar márkákat – így például a Boci és Sport szeleteket, a Frutti cukorkákat vagy a Győri Keksz fémjelezte egyes termékeket – nem Magyarországon, hanem a térségi országok valamelyikében állítják elő.
Mint Halbritter Mátyás, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: az édesipari termékeknél hat-hét éve figyelhető meg az import arányának növekedése. Halbritter szerint a tendencia mögött több ok húzódik. A hagyományos nagy édesipari gyárak – Duna Csokoládégyár, Szerencsi Csokoládégyár, Csemege Csokoládégyár és Budapest Csokoládégyár – az 1990-es évek elején lezajlott privatizáció során multinacionális vállalatok kezébe kerültek, s ezek a cégek termelésük egy részét vagy teljes egészét külföldre, jellemzően a térségi országokba helyezték át. A másik ok az édességgyártók szövetsége szerint az, hogy a Magyarországon működő nagykereskedelmi hálózatok értékesítéseinek jelentős részét az úgynevezett saját márkás termékek eladása teszi ki, ám ezekből az árukból is egyre több készül külföldön.
Halbritter úgy véli, a magyar gyártók helyzetét nem segíti az sem, hogy az édességek szállítása egyszerűen és olcsón megoldható, így nem terheli jelentős pluszköltség a külföldön készült termékeket. Ennek nyomán az élelmiszerpiacon belül ma az édességeknél az egyik legmagasabb az importtermékek aránya – mutatott rá a szakember.
A hagyományos nagy édesipari gyárak közül ma már gyakorlatilag csak egy maradt, amelyik csokoládét és cukorkát gyárt Magyarországon. Az édesipari privatizáció első vesztese a Duna Csokoládégyár lett, amelyet az új tulajdonos Stollwerck a hatékonytalan működésre hivatkozva a magánosítás után szinte azonnal bezárt. 2004 áprilisában zárta be kapuit a Kraft Foods Hungária budapesti gyára, a néhai Csemege Csokoládégyár, a Kraft ugyanis úgy döntött: a hagyományosan magyar Sport szelet és Piros Mogyorós gyártását Budapestről Pozsonyba teszi át. Ugyanebben az évben hozta nyilvánosságra a Nestlé Hungária Kft.: szeletes édességeit ezentúl nem a szerencsi gyárban állítja elő. A Boci szeletek közül a Napolinit ma Romániában, a Boci Aerót Csehországban, a Boci szendvicset pedig Bulgáriában gyártják. A cukorkákat szintén nem Szerencsen készítik: a Frutti márkanéven futó cukorkák már a Nestlé csehországi gyárának termékeinek számítanak.
Az idén június elején gördült le a szalagról az utolsó karton keksz a francia Danone-csoporthoz tartozó Győri Kekszgyárban, a most megkezdődött létszámleépítés után csupán a cukorkagyártás marad meg a nagy múltú üzemben. A Pilóta kekszet és a Vaníliás karikát a multicég székesfehérvári üzeme állítja elő, a Győri Keksz nevével fémjelzett más termékek – így például a Kismackó és a Delissima – gyártása azonban Lengyelországban történik. Az egyetlen kivétel, az 1868-ban alapított Budapest Csokoládégyár sem magyar: több tulajdonosváltás után 2002 óta – Stollwerck Budapest Kft. néven – a bécsi központú Raiffeisen Private Equity Fund tulajdonában van, de a gyártás legalább megmaradt Magyarországon. Jelenleg ez a cég állítja elő az ugyancsak hagyományos magyar márkának számító Tibi csokoládékat, amelyek egyaránt megtalálhatóak a szeletes, a drazsé- és a deszszertpiacon.
Szabó Eszter
|
Századvég: 71% nem kér a kormány egészségügyi intézkedéseiből - Még több pénz a „reformok” magyarázatára |
|
2007.06.19. 08:16 |
|
2007.06.18. Híradó, MNO, Magyar Nemzet. Növekvő társadalmi elégedetlenség és értetlenség kíséri a kormány egészségügyi átalakító programját - derül ki a Századvég-Forsense friss felméréséből, amelyet a hétfői Magyar Hírlap közöl. Tovább >> | |
|