Mára már több mint 12 000 milliárd forint értékû állami hitellevél van forgalomban államkötvények, kincstárjegyek és más állami adóslevelek formájában. Ezeket a hitelleveleket a magyar állam saját kibocsátású pénzzel visszavásárolhatná. Ennek nincs alkotmányos akadálya. Jogi akadályát is csupán az képezi, hogy az egyszerû többséggel megváltoztatható Nemzeti Banki törvényben az állam önként lemondott pénzkibocsátási jogáról s azt átengedte az MNB-nek. Ezt a jogszabályt az állam minden további nélkül egyszerû parlamenti többséggel megváltoztathatná. Az igazi akadályt nem ez jelenti, hanem a bankrendszer és azok tulajdonosainak az ellenállása.

Amennyiben az állam hajlandó lenne saját kibocsátású pénzzel visszavásárolni a hitelleveleit, akkor egyidejûleg azt is elõ kellene írnia a Magyarországon mûködõ bankok és pénzintézetek számára, hogy a részleges tartalékrendszerrõl fokozatosan át kell térniük a száz százalékosan fedezett tartalékrendszerre. 2002. augusztus 1. óta a bankok számára elõírt kötelezõ tartalékráta 5%. Amennyiben az állam elõírná a bankoknak, hogy tartalékalapjaikat 5%-ról 100%-ra töltsék fel, úgy a bankok a tõlük állami kibocsátású pénzzel visszavásárolt államkötvények ellenértékét erre a célra használhatnák. Ez azt jelenti, hogy a magyar állam úgy szabadulhatna meg a több mint 12 000 milliárd forintnyi adóslevelétõl, hogy az nem okozna inflációt, mert a bankrendszerbe kerülne a hitellevelek ellenértéke és ez a pénz nem lenne forgalomban. Ez a költségvetést tehermentesítené évi mintegy 1200 milliárd forint kamatkiadás alól. Nyilvánvaló, hogy ebbõl az összegbõl megfelelõen finanszírozni lehetne az egészségügy, az iskolaügy és a nyugdíj-rendszer konszolidálását, korszerûsítését.

Közismert, hogy amikor a bankok pénzügyi nehézségekkel küszködtek, az állami költségvetésbõl három ízben is kaptak nagy összegû támogatást - összesen 500 milliárd forint került a bankokhoz 20 évi kamatozású állami kötvények révén a háromszori bankkonszolidáció keretében. A Postabank többszöri állami támogatás keretében további 130 milliárd forintot kapott a költségvetéstõl. Így összesen 630 milliárd forintot kaptak a bankok a bankkonszolidáció keretében. Ezt a pénzt az eladósodott termelõvállalatok is megkaphatták volna. Így sok elkerülhette volna a csõdöt és több tízezer ember munkahelye megmaradhatott volna. (Egyébként Csehországban nem a bankokat, hanem a termelõvállatokat konszolidálták.) Ma a bankrendszer egésze folyamatosan óriási nyereséget ér el, ezért az ország jelenlegi eladósodása indokolttá teszi, hogy a bankrendszer visszafizesse a számára nyújtott konszolidációs támogatást. Ennek nincs sem pénzügytechnikai, sem jogi akadálya - mindössze a politikai akarat hiányzik hozzá.


Dr. Drábik János (részlet)

Forrás: http://www.utolag.com/Drabik.htm

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés