Hírek : Délvidéken a gyakorlatban nincsenek magyar önkormányzatok |
Délvidéken a gyakorlatban nincsenek magyar önkormányzatok
2007.06.17. 14:56
2007.06.15. kuruc.info-
Egész Szerbiában nincs valódi magyar önkormányzat, ami igencsak rossz állapotnak fogható fel ahhoz képest, hogy az első többpárti választások után kilenc ilyen alakult. Még a 82%-ban magyar Zentán sem. A délvidéki magyarság ugyan „büszkélkedhet" néhány polgármesteri hellyel, de mindenütt szerb (párt)érdekeket képviselő szerbekkel és magyarokkal kell együttműködniük, hogy megtarthassák a széküket.
Ennek az állapotnak – vagyis a magyar szavazók elfordulásának - oka a politikusok széthúzása, szavahihetetlensége, ami a magyar és a „magyar" pártok közötti komoly politikai felfogás- és gyakorlatbeli különbségekből ered. A délvidéki magyarságnak sem sikerült megszabadulnia a balliberális rezsimemberektől, azok természetellenes világnézeteitől, a politikai divatembereketől és a bulvárgondolkodástól, amely központi hisztériatémája a globalizmus, a többségi nemzet akaratának való behódolás, az önös érdekek mindenáron történő kielégítése.
A másik oldal a nemzeti hovatartozást, a kultúrát, az ősi elkötelezettséget, a szolgálatot, a történelmi egyházak tiszteletét, a hitet helyezi mindenek elé és vállalja az ezzel járó szegénységet, megbélyegezést, sajtóbojkottot, megaláztatásokat, fenyegetéseket, meghurcoltatást. Bárki beláthatja, hogy a két fajta magyar ember között valóban hatalmas a szakadék.
Nem egy magyar nevű politikus áltatja a környezetét azzal, hogy csak a behódolás a megoldás, miközben a szerbség érdekeit szolgálja, amelyek – ne kerteljünk: még akkor is, ha demokratának mondja magát – természetszerűen és kétségtelenül magyar- és kisebbségellenesek. Tény, hogy Szerbiában a magyar ember nem egyenlő a szerbekkel a bíróságok előtt, a munkavállalásban, az üzleti világban csak azért, mert magyar. A magyarok száma 1920 óta 600 000-ről 290 000-re csökkent, amely folyamatban jelentős szerepe van a minden politikai környezetben jól prosperáló magyaroknak is.
Ha a VMSZ is beleegyezett volna, akkor 2007.június 12-én a 82%-ban magyar lakta Zentát újból valódi magyar önkormányzat vezetné. Persze erről máris azt szajkózzák az álmagyarok, hogy emiatt hátrányos helyzetbe került volna a város. Nemrégen ugyanilyen típusú érvelést hallhattuk a kettős állampolgárság ellenzőitől is. Hogyan lehet, hogy minden rossz, ami magyar, és ezt éppen azok mondják, akik nem magyar pártokban politizálnak, de nagy magyarnak tartják magukat?
2004-ben belgrádi parancs alapján a zentai VMSZ – amelyet akkor még Kasza József vezetett – a Vajdasági Szociáldemokrata Ligával és a Demokrata Párttal lépett koalícióra. Ez a felemás kikényszerített megoldás szinte semmilyen hasznot nem hozott a közösségnek, ugyanakkor mára átcsapott a gyűlöletbe, és kishíján megpecsételte a község sorsát. Azt szokták ilyenkor mondani, hogy összevesztek a koncon. 2007.06.12-én be is következett a leszámolás. A VMSZ újabb koalícíót kötött, most már a G17+ (a mi meglátásunk szerint a magyarországi SZDSZ megfelelőjével) és a Vajdasági Koalíció Párt képviselőivel. Amikor Kasza helyett Pásztor István került a VMSZ élére abban reménykedtünk, hogy magyar-magyar viszonylatban és a magyar érdekek képviseleti formájában változni fog a párt politikai hozzáállása. Most úgy tűnik, tévedtünk.
Az MPSZ-t mindössze egy gondolat vezérli: magyar önkormányzatot alakítani, amely bebizonyíthatná, hogy egy ilyen önkormányzat sem kizárólagos más nemzetekkel szemben, és Zenta sem kerülne hátrányos helyzetbe, csak érteni kell a politizálásnak azon módját, amelyet megértenek és megbecsülnek a szerbek is, és a gerincünket sem kellene minduntalan hétrét hajlítani. Az MPSZ nem a fotelekért harcol, hanem a közösségi érdekekért, amit bizonyít az a tény is, hogy sokszorta szerényebb követelményeket támasztott a VMSZ-szel szemben, mint a mostani önkormányzati koalíciós partnerei. Számunkra a döntéshozatali pozíciók csak eszközök a közösségi célok elérésére. Mi azt akartuk üzenni jószándékú és szerény gesztusunkkal, hogy félre tudjuk tenni az egyéni, sőt a pártérdekeket, a sértettséget a község minden lakója érdekében. Hogy nem így történt, az csakis és kizárólagosan a VMSZ-en múlott, és abban az MPSZ-nek semmilyen felelőssége nincsen. Félünk, hogy ez az újabb politikai baklövés még sokba fog kerülni a polgároknak éppen úgy, mint az első esetben.
Úgy véljük, hogy a tények alapján joggal állíthatjuk: Nem lesz magyar önkormányzat a Vajdaságban egészen addig, amíg a szavazópolgárok a megfelelő pozícióba nem segítik a Magyar Polgári Szövetséget.
Rácz Szabó László, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség elnöke
|