Az ügyvéd kérését a bíró elfogadta. A Szövetség a Székelyföldért alapítói azért kényszerültek erre a lépésre, mivel az önkormányzati egyesületet alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő - a háromszéki szentkatolnai és nagyborosnyói - a múlt hónapban váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felel meg a valóságnak. Lapunk érdeklődésére Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: kénytelenek voltak lezárni az egyesület jogi bejegyzésének eljárását, mivel ebben a formában már nem tudták folytatni, hiszen a két önkormányzat visszavonulásával megváltozott az egyesület alapdokumentuma. „A Szövetség a Székelyföldért Egyesület megalakításáról és jogi bejegyzéséről nem mondunk le, a közeljövőben más formában, gyorsított eljárással szeretnénk bejegyeztetni” - mondta Demeter János.

A Krónika érdeklődésére, hogy az új bejegyzési eljárást még a törvényszékek nyári szünete előtt elindítják-e, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: terveik szerint legkésőbb jövő héten új alakuló ülést tartanak (ez tavaly december óta már a harmadik ilyen lesz), és elkészítik az egyesület új statútumát. Ezt újra benyújtják a sepsiszentgyörgyi törvényszékre, és kérik, hogy gyorsított eljárással tárgyalják meg. Kérdésükre, hogy milyen új formát adnak az egyesületnek, Demeter János tanácselnök elmondta: ezúttal szűkebb körben, csak azokkal az önkormányzatokkal készítik el az alapító okiratot, amelyek csatlakozásról szóló határozata biztosan nem támadható meg. A jogi bejegyzést követően a többi székelyföldi önkormányzat társulhat az egyesülethez.

”Nem beszélni, tenni kell a közösségért”

2006. december 7-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. Az egyesületnek az lett volna a deklarált célja, hogy a székelyföldi önkormányzatok  közösen dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. A tavaly decemberi alakuló ülést megnyitó beszédében Takács Csaba, az RMDSZ időközben leköszönt ügyvezető elnöke történelminek nevezte a pillanatot, „amikor létrejön az első jogilag bejegyezhető intézmény, amely nem beszélni, hanem tenni próbál a közösségért”. Ugyancsak a tavaly év végi alakuló ülésen Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: „Székelyföld fejlődéséhez nem elég a kinyilatkoztatás. Csendes mindennapi munka szükséges, hogy a térséget fejlődőképesen lehessen átvinni a jövőbe, ezt csak összefogással lehet megvalósítani”. Az alakuló ülést követően viszont egy ideig nem indíthatták el az egyesület jogi bejegyzésének folyamatát, mert a Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatait, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. A jogszabály szerint egy közösséget is érintő határozat megszavazása előtt legalább 30 nappal nyilvánosságra kell hozni a tervezet szövegét, hogy a lakosság is véleményezhesse. A prefektúrák beavatkozásának hatására idén év elején több Kovászna és Hargita megyei önkormányzat visszavonta eredeti határozatát, hogy majd a kezdeményezők által elkészített határozattervezet-modell alapján, a törvények betartásával szavazhassák meg újra a csatlakozási szándékukat. Ez a folyamat sem ment zökkenőmentesen, mivel akadtak önkormányzatok, amelyek módosított formában fogadták el a határozattervezetet, ezért a prefektúrák újra megtámadták ezeket, és a testületeket az új döntések visszavonására kötelezték.

”Ha az általunk elküldött formában szavazták volna meg a helyi tanácsok a határozatokat, nem lenne gond, de sajnos a községi jegyzők a saját kedvükre alakították a tervezetet, ezért támadhatókká váltak” - mondta korábban Demeter János. Így módosult az eredeti terv, hogy 200 székelyföldi önkormányzat alapítja meg az egyesületet, míg végül 51-re morzsolódott az alapító tagnak számító önkormányzatok száma. Az így elkezdett jogi bejegyzési folyamat első két tárgyalását áprilisban bírósági kérésre halasztották el, ugyanis a bíró azt kérte, hogy az ügyészség képviselője is jelenjen meg, és mondja el, van-e kifogásuk az egyesület megalakulásával kapcsolatosan. Az április 25-i, harmadik tárgyalási fordulóban újra halasztott a bíróság, ez esetben kiegészítő dokumentumokat kért a Kovászna és Hargita megyei prefektúráktól, hogy az alapító tagként szereplő önkormányzatok határozatait törvényesnek találták-e. A május 15-ére időzített negyedik tárgyaláson viszont a Kovászna megyei prefektúra jogásza tett keresztbe a bejegyzésnek, mivel a bíróság által kért dokumentumot nem küldte el időben. „A székelyföldi önkormányzati társulás akkor jöhet létre, ha lesz rá politikai támogatás, de tudomásom szerint a belügyminisztérium egyes dolgozói az egyesület megalakítása ellen szurkolnak” - kommentálta az eseményeket akkor Demeter János. A május 30-i, ötödik tárgyaláson viszont két háromszéki önkormányzat - a szentkatolnai és nagyborosnyói - akadályozta meg a bejegyzést, mivel váratlanul visszavonták a társulásról szóló határozatukat. Mint kiderült, a két település tanácsa közel két hónapos késéssel reagált a Kovászna megyei prefektúra február 28-i felhívására, amikor körlevélben szólították fel az ügyben érdekelt önkormányzatokat, hogy vonják vissza a hibás határozatukat. Ekkor Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: nem érti a két önkormányzat döntését, hiszen ha már úgyse tartották be a felszólítástól számított 30 napot, és a prefektúra nem támadta meg a határozatukat,  már nem kellett volna visszavonniuk azt. A két önkormányzat visszalépése teljesen felborította az elképzeléseket, ezért a tegnapi, hatodik tárgyalási fordulóban az ügyet képviselő ügyvéd kénytelen volt végleg visszavonni az egyesület bejegyzési kérelmét.

 erdely.ma - kronika.ro nyomán