A tények közismertek: az 1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon nevű kastélyban aláírt békeszerződéssel Európa hatodik legnagyobb államát, Magyarországot kivégezték. 325 411 négyzetkilométernyi területének (Horvátországgal együtt) kétharmadát vették el, és a békeszerződés után megmaradt 92 833 négyzetkilométer. A területrablás során a legnagyobb rész, 103 ezer négyzetkilométer (nagyobb, mint a meghagyott Magyarország) Romániának jutott, Csehszlovákia 63 ezer négyzetkilométert, Jugoszlávia 21 ezret, Ausztria négyezer négyzetkilométert kapott. A 20,9 milliós lakosságból 7,98 millió maradt Magyarországon… 3,2 millió magyar került utódállamok területére és fennhatósága alá.
A Versailles-ba érkező magyar küldöttséget kész tények elé állították: gróf Apponyi Albert, gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál nem tudta meggyőzni az elvakult politikusokat. Jelenlétük semmit nem változtatott a nagyhatalmak által megszerkesztett békeszerződés szövegén. A modernkori történelem legnagyobb fosztogatásának lehetett tanúja a világ 87 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én.
A következményekkel mindannyian tisztában vagyunk. Legtalálóbban Duray Miklós felvidéki politikus írt erről a napokban: „Trianon után bizonyíthatóan kettévált a nemzet, mégpedig úgy, ahogyan az megterveztetett: maradék magyarokra és elcsatoltakra. Úgy, mint a hóviharban, a menedékházban melegedőkre és a kint szorultakra. A bentiek – helyszűke miatt vagy hitevesztettségükben – marják egymást, a kívül rekedteket pedig a vihar tizedeli, meg az itt-ott rájuk csapó farkashordák. Be, a többiek közé nem mehetnek, de az is lehet, hogy egyre kevésbé kívánkoznak közéjük. Sem új házat, sem hazát nem tudnak maguknak építeni.”
87 évvel a gyalázatos döntés után a magyarság legalább annyira fásult, mint egy emberöltővel ezelőtt. A Horthy Miklós vezette magyar hadsereg terület-visszaszerzési sikereit leszámítva e közel kilenc évtizedben egyetlen átfogó terv, elképzelés sem született a Kárpát-medencei magyar kérdés méltányos és tisztességes rendezésére. E tekintetben a rendszerváltás és az azt követő 17 esztendő sem hozott lényegi előrelépést. A Gyulafehérvári Nyilatkozatban megfogalmazott önrendelkezési jogtól ma is éppen olyan távol állunk, mint 89 évvel ezelőtt, annyi különbséggel, hogy néhány éve az autonómiáról szabadabban beszélhetünk, a hiányzó, össznemzetben gondolkodó magyar politikai elit nélkül azonban kivitelezése a jövő ködébe vész.
Trianon nemcsak azért gyásznap minden magyar életében, mert elvette a magyarságtól ősi jussát, az ezeréves magyar állam területeinek zömét, hanem emberöltőkön át meghatározta mindennapi létét, gondolkodásmódját határon innen és túl. Trianon bennünk él, egyféle gyógyíthatatlan betegségként, amivel megtanultunk ugyan élni, de láthatatlan vasfogai minduntalan belénk marnak.
Trianon öröksége orvoslásra vár. Jönnie kell egy olyan kornak, amikor nálunk bátrabb és merészebb magyarok egyszer kimondják: eddig volt, de tovább nincs. A mindenkori magyarságnak ehhez joga van.

(Erdélyi Napló)

Kapcsolódó cikk:

Eva Maria Barki: A revízót és a széles körü autonómiát is követelni kell !		2007.06.01. 16:24
Cikk 2005-ből: Az EU még a jelenlegi autonómiák státuszát is veszélyzeteti ! 2005.06.13. 14:15 Beszélgetés Eva Maria Barki nemzetközi jogásszal. Tovább >>         Eva Maria Barki: az autonómiát nem adják, azt ki kell harcolni!   2007.06.09. 10:16 Erdély Ma, 2007. május 30. Mikor 1994-ben, majd 1998-ban Eva-Maria Barki osztrák nemzetközi jogász Erdélyben az autonómiaformákról — különös tekintettel a Székelyföld területi önrendelkezésére — előadásokat tartott, a román hatalom egy-egy évre kitiltotta az országból. Barki asszony most ismét visszajött, Sepsiszentgyörgyön a Gábor Áron Teremben a Magyar Polgári Szövetség meghívottjaként, népes hallgatóság előtt megtartotta az Autonómiát Székelyföldnek című előadását, melyet lakossági fórum követett. Tovább >>     Dr. Eva Maria Barki felhívása a magyar politikusok számára   2007.04.28. 19:06   Erdély Ma, 2007. április 28., 18:43 A szerb miniszterelnök Vojiszlav Kostunica az ENSZ Biztonsági Tanács küldöttsége elött jogosan vetette fel azt a kérdést, amivel a magyar politikának már 1990 óta foglalkoznia kellett volna. Az utolsó 17 év tapasztalatai az önrendelkezési jog területén és most a koszovói példa fájdalmasan mutatják a mindenkori magyar kormány mulasztását. Tovább >> Ne a nemzeti minimum, hanem a nemzeti maximum legyen az egység alapja!   2007.03.26. 16:29 Erdélyi Napló, 2007.03.24. Tovább >>