Eduard Beneą volt csehszlovák elnök dekrétumai képezték az alapját annak, hogy közvetlenül a háború után több millió német – és magyar – vált politikailag és gazdaságilag jogfosztottá s kollektív bûnössé, és atrocitásoktól kísérve kénytelen volt elhagyni Csehszlovákiát. A németek zöme a mai Németország déli részén telepedett le. Edmund Stoiber hangsúlyozta, hogy a Beneą-dekrétumok ellentétesek az európai joggal, szellemmel és kultúrával. Leszögezte, hogy az Európai Unió alapértékeit az emberi jogok, a szabadság, az igazság s a hazára való jog jelenti, a kontinens jövõjét ezekre az oszlopokra kell építeni, nem pedig elüldözõ dekrétumokra.
A bajor vezetõ, aki szeptember végén távozik mind a tartományi kormányfõi, mind pedig a pártelnöki tisztségbõl, éles szavakkal kritizálta Václav Klaus cseh államfõt a szudétanémeteket támadó korábbi kijelentései miatt.
Klaus nem állít igazat, amikor azt hangoztatja, hogy a szudétanémetek valódi célja a német–cseh kapcsolatok megzavarása – jelentette ki a több tízezres tömeg elõtt a konzervatív német politikus, hangsúlyozva, hogy éppenséggel ennek ellenkezõje az igaz. Stoiber a Beneą-dekrétumokat nem tolerálható jogtalanságnak nevezte, amelyeket még mindig nem helyezték hatályon kívül. Elõfeltételek nélküli, tisztességes párbeszédet javasolt a cseh fél számára a még tisztázatlan kérdések megoldása érdekében. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Prága mindeddig elutasította az ilyen jellegû javaslatokat.
Értesülések szerint a szudétanémetek idei találkozójára meghívták Mirek Topolánek cseh kormányfõt is, õ azonban a meghívást elutasította. Topolánek indoklásként állítólag azt hozta fel, hogy jelenléte nem segítette volna elõ a cseh–német kapcsolatok javítását, írja a Magyar Nemzet.

Kapcsolódó cikk:

Aláírásgyűjtést kezdenek a Benes-dekrétumok ügyében		2007.04.28. 19:58
www.bumm.sk , 2007.04.20. Fehér Csaba, a Szüllő Géza Polgári Társulás elnöke bejelentette: aláírásgyűjtést kezdeményeznek a beneąi dekrétumok és az 1945-48 közötti időszak egyéb magyarellenes jogfosztó intézkedései következtében kisemmizett és hazátlanná tett magyarok kárpótlása érdekében. Fehér Csaba ezt pénteken délután, a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában közölte, ahol a Nemzeti Emlékezés Napjának alkalmából tartottak megemlékezést. Tovább >>   Végre: kárpótlást követelnek a magyarok deportálása miatt 2007.06.09. kuruc.info Fehér Csaba, a Szüllő Géza Polgári Társulás elnöke április 20-án a Nemzeti Emlékezés napján jelentette be, hogy aláírásgyűjtést kezdeményeznek a származási alapú Benes-dekrétumok és az 1945–48 közötti időszak magyarellenes jogfosztó intézkedései által kisemmizett és deportált magyarok kárpótlása érdekében. A szervezők a pozitív eredmény érdekében feltehetően uniós szerveket is bevonnak az ügybe. Fehér Csaba a fentiekkel kapcsolatosan elmondta, hogy szervezetük csak egyike az aláíróknak, a kezdeményezést öt civil csoportosulás szignálta, ezek jelenleg azon tanakodnak, mit tartalmazzon pontosan az aláírásgyűjtő ív. „Legkésőbb nyár végére készülnek el az ívek, addigra egy olyan országos mozgalmat is ki kell építenünk, amely az aláírások összegyűjtéséért felel majd” – fejtette ki Fehér, majd hozzátette, hogy ebben az összes civil szervezet és polgári társulás segítségére számítanak. Az említett polgári társulás elnöke az aláírást gyűjtő lap szövegével kapcsolatosan elmondta, hogy annak fejlécén a 2005. április 5-én civil szervezetek és Bugár Béla, akkori MKP-s elnök által is aláírt Komáromi Nyilatkozat zárómondatai szerepelnek. Fehér Csaba, aki egyben a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának az igazgatója a Hídlapnak elárulta: lát esélyt akciójuk sikerességére, mindenképpen pozitív eredményre számítanak. Kifejtette: az aláírásgyűjtés célja, hogy bizonyítsák a szlovákiai és európai közéletnek, illetve politikának, hogy a felvidéki magyar nemzeti közösség igenis igényli azt az anyagi és erkölcsi kárpótlást, gesztust, amelyet a németek és zsidók már megkaptak Szlovákiától. „Ha összegyűlik 50–100 ezer aláírás, az egy olyan komoly jelzés a szlovák politikai szféra felé, amelyet nem lehet figyelem kívül hagyni” – mondta, majd hozzátette: az ívet az unió szervezeteihez is eljuttatják majd. Fehér lapunknak bevallotta, számítanak az MKP támogatására is, hisz ők is aláírták azt a Komáromi Nyilatkozatot, amelyben a kárpótlásról is szó esik. Nem árt azonban megjegyezni, hogy a Bugártól alig különb, kollaboráns Csáky Pál Ivan Gasparovicnál tett látogatásakor a TASR szlovák hírügynökség szerint arról biztosította a szlovák államfőt, hogy a magyar pártnak „sem a területi autonómia, sem a Benes-dekrétumok kérdését nem áll szándékában forszírozni” (K. anyádat Csáky - Kuruc.info). Ami a kárpótlást illeti, Fehér szavai szerint anyagi és erkölcsi elégtétel is szükségeltetik. „Véleményem szerint egy kombinált megoldás lenne a jó. Az egyszeri kollektív kárpótlásra mindenképpen szükség lenne, de elképzelhetőnek tartom a személyi elégtételt is” – szögezte le a múzeumigazgató. Fehér Csaba a fentiekkel kapcsolatosan kifejtette, hogy a kollektív kárpótlást a felvidéki magyar nemzetiség, mint kollektíva kapná. A pénzt egy arra alkalmas kuratórium kezelné, ebből iskolákat, a kulturális dolgokat lehetne támogatni. Ami az egyéni kárpótlást illeti, Fehér információi szerint több ezren lennének jogosultak rá, konkrét számot azonban nem kívánt mondani: „vannak különböző felmérések, de ezek nem teljesek, egy azonban biztos, több ezer jogosult van még mindig”. „Kifejezem igényemet arra az erkölcsi kárpótlásra, amelyet 1989-et követően a demokratikus szlovák parlamenti képviselet a németek és a zsidók irányában már kinyilvánított. A történelmi igazságtétel teljessége azonban feltételezi a károsultak anyagi kárpótlását is. Mivel az eltelt hatvan év az igazságos egyéni kárpótlást szinte lehetetlenné teszi, ezért – minimumként – ragaszkodom a szlovákiai magyar nemzeti közösség szimbolikus, egyszeri anyagi kárpótlásához“ – áll a Komáromi Nyilatkozatban. (Felvidék Ma nyomán)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés