Ez önmagában még nem lenne baj. A probléma ott kezdõdik, amikor a téma kapcsán az indulatokat, bizonyos esetekben gyûlöletet keltõk vagy nem rendelkeznek kellõ jártassággal, pontos információkkal az adott témában, vagy szándékos csúsztatással próbálnak összemosni – a saját gondolkodásukban pontatlanul vagy hamisan megrögzött – dolgokat, melyek végeredménye már több, mint csúsztatás, egyértelmûen valótlanság lesz. Az Árpád-házi királyi család Árpád-sávos zászlója és a Szálasiék által használt nyilas zászlók esetében ezért kezdtem kutatásba.
Orbán Éva elbeszélte: A fotóarchívumok képeit és régi könyvek fotóit szemlélve meglepõ eredményre és következtetésre jutott. Rá kellett jönnie, nem ez az elsõ eset, amikor hamis információkkal félrevezetik a nagyközönséget, és az emberek jóhiszemûen elhiszik mindazt, amit náluk tanultabb, ismert emberek állítanak. Ez a kis könyv ezért abból a célból született, hogy megossza az érdeklõdõkkel mindazt, amire a szerzõ rábukkant, és segítsen politikusoknak, sztárriportereknek, újságíróknak téves, illetve hiányos ismereteik pótlásában.
A könyv három részbõl tevõdik össze. Az elsõ rész az Árpád-sávos zászló hiteles történetével foglalkozik, megfelelõ dokumentumokkal illusztrálva. Ez a rész, miután a zászlótan párhuzamosan fejlõdött a rokonterületekkel, a címertannal és a pecséttannal, és tárgyi zászlóemlék nemigen maradt az utókorra, röviden foglalkozik e két területtel is. A témát csodálatosan szép régi képekkel kísérhetjük nyomon. A második rész a nyilasok zászlóhasználatáról szól, régi fotók és könyvek képanyagának felhasználásával. A kötet szerzõje összehasonlítást tesz az Árpád-sávos zászló és a nyilas zászló között, továbbá a harmadik részben nemzetközi szaktekintélyekkel, a témát legjobban ismerõ egyetemi tanárokkal készített interjút. Dr. Bertényi Iván és Dr. Pandula Attila mondják el szakvéleményüket.
Az írónõ szeretné, ha a könyvében leírtak sokakat eligazítanának, mert ez az ízléstelen, kreált zászlóvita rendkívül bántotta igazságérzetét, no meg igaz történelmünket is. Véleménye szerint: „Sajnos van egy törpe kisebbség, akiket kimondottan bánt a magyar történelmi múlt, annak hagyományai és jelképei. Hol a Szent Koronával, hol a Turullal, hol az Árpád-sávos zászlóval van bajuk.”
Valószínûleg ezek a régi magyar kultikus emlékek még ma is olyan kisugárzással bírnak, olyan gyökereket jelenthetnének, melyek összefoghatnák a magyarságot, s ez akadályozza a zavargókat saját – a nemzeti érdekekkel ellentétes – céljaik és érdekeik megvalósításában.
Ha kicsit mélyebben foglalkozunk e témával és elolvassuk a valóban nem nagy, de annál tartalmasabb könyvecskét, megtudhatjuk például, Radics Géza kutató szerint „a legõsibb zászlónk a XI. századból való. Nagy a valószínûsége annak, hogy az Árpád-sávos zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetség központi zászlaja volt, amelyet Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér (ezüst) a fõúri réteget képviselte…” Megtudhatjuk továbbá, hogy Imre királyunk az 1202-es Aranybulláját olyan pecséttel hitelesítette, amelyen háromszögû pajzsban vörössel és ezüsttel hétszer vágott mezõ látható. II. András királyunknak az 1222-es Aranybulláján a pecsét szintén hétszer vágott, az Árpád-sávos mezõn 7 oroszlán látható. Mátyás király nagypecsétjének hátsó lapján, a fõhelyen a hétszer vágott Árpád-sáv szerepel a pajzson. Orbán Éva megállapítja: „Mátyás királyunk rendkívül erõs kötõdést érezhetett az Árpád-sávos címerhez, mert még a Corvinák elsõ lapján, a tulajdont jelzõ címerként is negyedelt pajzsban jelen van a vágásos mezõ, a kettõs kereszt a családi címer mellett. Az Árpád-sávok szerepeltek elsõ, titkos pecsétjén is.”
A kötetben szereplõ Képes Krónika 12 iniciáléja alapján megállapítható: Kézai Simon krónikaírónk szerint a magyarok Géza fejedelem koráig turulos zászló alatt harcoltak. Az iniciálékon az Attila-ábrázolásokon piros zászló, középen fekete turulmadár látható, a római kereszténységhez csatlakozó magyar királyoknak pedig piros mezõben kettõs keresztes, valamint hétszer vágott piros-ezüst csíkozású farkincás zászlójuk volt.
Az egyik iniciálén Szent István király látható férfikora teljében. A király sziklás talajon áll. Lábszárán aranypettyes, barna lábvért van, páncélingét piros-fehér csíkozású ruha borítja, melynek csíkozása azonos a hétszer vágott Árpád-sávos felségjellel.
A kötet szerzõje rámutat: Árpád-házi királyaink koronázásuk után Szent István bíborpiros mezõben hármas halmon álló kettõs keresztes farkincás zászlóját használták, míg az uralkodócsalád férfitagjai a hétszer vágott Árpád-sávos zászlót.
Vagyis Orbán Éva a kutatásaira hivatkozva kijelenti: Az Árpád-sávos történelmi zászló nem nyilas zászló, és a nyilas zászlót a hozzákapcsolt sávok nem teszik Árpád-házi zászlóvá, de mindkettõ a zászló kategóriába tartozik. A történelmi Árpád-sávos zászló és a nyilaskeresztes zászló két külön zászló.
Az Árpád-sávos zászló semmiképp nem téveszthetõ össze a nyilasok zászlajával.
Annak ellenére sem, hogy utóbbin is „Árpád-sávok” – bár eggyel többen – vannak. ’56-ban sem határolódtunk el a Rákosi-címer miatt a nemzeti zászlónktól, mindössze kivágtuk belõle az idegen felségjelet.
Továbbhaladva, a szerzõ rávilágít: A Magyar Köztársaság hivatalos államcímerében is láthatók az Árpád-sávok. Címerpajzsunk fele a hétszer vágott Árpád-sávos címer és zászló, az Árpád-házi királyi család szimbóluma. Másik fele a piros mezõben hármas halmon, koronából kijövõ fehér kettõs kereszt, a Szentkoronával megkoronázott Árpád-házi királyok uralkodói címere. A kettõs kereszt az apostoli király megkülönböztetõ jele, hiszen a középkori Európában egyedül a magyar királyoknak volt joga országunkban egyházi méltóságokat kinevezni.
A mai hivatalos magyar címer egyértelmûen felvállalja történelmi múltunkat. A magyar kitüntetések mindegyikén jelen van az állami címer, a rajta lévõ Árpád-sávos mezõvel.
A hétszer vágott Árpád-sávok életünk több területén külön is megtalálhatók. Például települések – Esztergom, Kisvárda, Dunaszentgyörgy, Nagyigmánd stb. – címerében, iskolát vagy végzettséget kifejezõ jelvények között is elõfordul – állapítja meg Orbán Éva. Sõt a Magyar Honvédség alakulatainál és oktatási intézményeinél is megtalálhatjuk az Árpád-sávok használatát.
Az Árpád-házi szimbolika egyaránt jelen van a hivatalos állami, önkormányzati és civil szervezetek, lovagrendek jelképrendszerében is. A magyar Parlamentben kinevezésük alkalmával a közjogi méltóságok, a miniszterek, a képviselõk a magyar történelmi zászlók elõtt, köztük az Árpád-sávos zászló elõtt teszik le hivatali esküjüket.
Mirõl szól tehát az Árpád-sávos zászló kreált vitája? Dr. Bertényi Iván, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke szerint téves és rossz felfogás összemosni a nyilas zászlót a történelmi Árpád-sávos zászlóval. Orbán Éva hiánypótló munkája segíti eligazodni a félretájékoztatott vagy a témában járatlan olvasót.
E cikk szerzõje pedig reménykedik, hogy e téma tárgyilagos tisztázása után egyik õsi magyar szimbólumunk végre méltó helyére kerül. Aki pedig magával viszi és magasba emeli egy-egy ünnepi esemény alkalmával az Árpád-sávos zászlót, nem árt, ha tudja, majd ezeréves történelmi ereklyénket tartja a kezében, melyet valóban nem engedhet sárba taposni.
(A kötetet kiadta a Technika Alapítvány prof. Pungor Ernõ akadémikus vezetésével, valamint a Szent László király Alapítvány.)

Frigyesy Ágnes

Kapcsolódó cikk:

Könyvajánló - Orbán Éva: Amit az Árpádsávos zászlónkról illik tudnunk		2007.02.28. 17:15
http://magyarmenedek.com - Magyar Menedék Könyvesház - Orbán Éva várva-várt könyve végre megdönti azokat a hamis vádakat amelyekkel az elmúlt időszakban illették ezt a nagy múltú történelmi ereklyénket, az Árpádházi Királyok Lobogóját! Mindenkinek ajánljuk ezt a könyvet aki szeretné megtudni, hogy mi is a valódi különbség a Nyilas és a történelmi Árpádsávos lobogó között, és miért is lehetünk valóban büszkék rá! Tovább >>

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés