Hírek : A kollektív bűnösség elve érvényesül a Wass Albert ügyben |
A kollektív bűnösség elve érvényesül a Wass Albert ügyben
2007.05.12. 11:27
Erdély Ma, 2007.május 12. Borítékolni lehetett volna, hogy a Wass család által benyújtott perújrafelvételi kérelmet, melynek célja Wass Albert író rehabilitálása lenne, visszakézből elutasítja a kolozsvári ítélőtábla. Erre Wass Endre, az író fia és Kincses Előd ügyvéd, a család jogi képviselője is számíthatott, hiszen a kolozsvári törvényszék épületében (egykoron a magyar állam építette!) működő fellebbviteli bíróság majdnem ,,szellemi örököse” a II. világháború utáni, koncepciós pereket gyártó és lefolytató román ,,népbíróságnak”, melynek egyetlen konkrét célt jelöltek ki feladatául: minél több magyart - főleg arisztokratákat, földbirtokosokat, gyártulajdonosokat! - háborús bűnössé kell nyilvánítani, hogy a kommunistákból lett nacionalisták és a nacionalistákból lett kommunisták rátehessék kezüket ezek minden ingó és ingatlan vagyonára.
Csak úgy, mellesleg ki is végeztek néhányat, hosszú börtönbüntetéssel sújtottak másokat, ha éppen sikerült a vérbíróság pribékjeinek rájuk tenni kezüket. A vagyonfosztások, a kitelepítések, a kényszerlakhelyre hurcolások napirenden voltak, mert a bojároknál is kapzsibb új ,,proletárhatalom” (némely ,,magyarok” is asszisztáltak ehhez) kastélyokra, birtokokra, gyűjteményekre óhajtotta rátenni piszkos mancsát - a néphatalom nevében.
Ez a sors várt a mezőségi Wass családra is, mely ellen - koholt, bizonyíthatatlan vádaskodások alapján (reális vádak nem is voltak!) - két halálos ítéletet és teljes vagyonelkobzást rendeltek el. Jelesen Wass Albert író és édesapja, az öreg Wass gróf ellen. A fölbérelt mezőségi román parasztok hazudozásain kívül semmi bizonyíték nem volt ellenük, de akkor elég volt a hazug tanúskodás emberek halálos ítéletének kimondásához. Az öreg grófot azzal vádolták például, hogy ,,fehér lovon vonult be Ombuztelkére és Vasasszentgotthárdra”, s később - a honvédség felhasználásával - atrocitásokat követett el a helyi román lakosság ellen.
Hogy történt-e ott incidens, atrocitás, azt máig sem tudni egyértelműen, de az teljesen nyilvánvaló, hogy a beetetett román parasztok az idős Wass grófot Horthy Miklós szerepébe helyezve vádolták meg kegyetlenkedések irányításával. Agyrém az egész, s még inkább agyrém, hogy író fiát, Wass Albertet, aki az ,,események” időpontjában több száz kilométerre, valahol a Felső-Maros mentén, a Görgényi-havasok tájékán tartózkodott, az ,,atrocitások” szellemi kitervelőjeként ítélték halálra. Háborús bunösként, az emberiség ellen elkövetett tettek gyanúsítottjaként. Wass Albertnek sikerült a vérszomjas banditák elől elmenekülnie, s az Egyesült Államokban soha senki nem vádolta háborús bűnökkel. Fiai Amerika megbecsült polgárai lettek, egyikük éppen NATO-tábornok.
Ez viszont mind nem elég. Napocán ma is azok uralkodnak és hangoskodnak, döntenek és ítélkeznek, akik az erdélyi magyarságot, s főleg annak elitjét, kollektív bűnösséggel vádolnák mindörökre.
Az író Wass Albertnek nem lehet köztéri szobrot állítani, róla nem lehet iskolát, közintézményt elnevezni. De szelleme hódít, népszerűsége egyre növekszik, hiszen az elfogult gazemberség általában visszaüt azokra, akik azt kitervelték. Még örököseikre is.
Magyari Lajos, Háromszék
|