| Hírek : Mellébeszélt a brüsszeli biztos – nem tárgyalják a Babes–Bolyai-ügyet |
Mellébeszélt a brüsszeli biztos – nem tárgyalják a Babes–Bolyai-ügyet
2007.05.10. 16:17
Erdély Ma 2007. május 10.
Nem foglalkozik a Babes-Bolyai Egyetem ügyével az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosa. Leonard Orban, román brüsszeli biztos az Európai Parlament nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán több alkalommal is olyan konkrét ügynek nevezte az egyetem kétnyelvű tábláinak problémáját, ami nem tartozik hatáskörébe. A képviselők szerint a biztos mellébeszél.
Magyar egyetemi hallgatóból is jó román állampolgár lesz, bizonygatja Kelemen Attila, az RMDSZ képviselője, aki nem érti, miért van Romániában német, angol, vagy francia nyelvű egyetem, és miért nincs magyar? Az érzelmektől sem mentes parlamenti meghallgatáson a román biztos kemény kérdésekre kitérő válaszokat adott. A kolozsvári egyetemmel kapcsolatban például ezt: „Nem a mi hatáskörünk. Az Európai Bizottságnak ebben a kérdésben nincs hatásköre. Itt száz százalékban a tagállamoké a döntés joga. A képviselők másként látják. Gál Kinga mellébeszélésnek nevezte a másfél órás eszmecserét, és ellentmondásosnak tartja, hogy miközben a biztos a nyelvi sokszínűséget hirdeti, az egyetemen történtektől távol tartja magát”.
„Ha azt mondja magáról egy egyetem, hogy háromnyelvű, és azon a három nyelvű egyetemen a három nyelv körül az egyiken nem lehet kitenni például a dohányozni tilos feliratú táblát, akkor ez tipikusan az az eset, amiről kéne, hogy szóljon egy ilyen biztos” – közölte Gál Kinga EP képviselő.
„Ne takarózzon azzal, hogy ez a szubszidiaritás alapján nemzeti kompetencia, hiszen a koppenhágai kritériumok óta egyértelmű és nyilvánvaló, hogy a kisebbségi ügy nem belügy, hanem egész Európa ügye” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba EP képviselő.
A csatának még nincs vége, a képviselők továbbra is napirenden kívánják tartani a Babes-Bolyai Egyetem és általában az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás ügyét Brüsszelben. A helyzetet nem látják reménytelennek, példaként három spanyol regionális nyelvet említettek, amelyek az ő erőfeszítéseik nyomán váltak néhány uniós intézményben elismert nyelvvé.
Duna TV
|
Jogsértések miatt panaszt tehet közvetlenül az EU-s ombudsmannál is - más kérdés, hogy lesz-e jogorvoslat |
|
2007.05.07. 16:03 |
|
|
 Erdélyi Napló, 2007.05.07.Mint a szerkesztõségünkhöz (Erdélyi Napló) küldött néhány levélbõl kiderül, végre mi magyarok is kezdünk öntudatosodni, mi is kezdünk valamit konyítani az állampolgári ismeretek nevû tantárgyhoz. (Ez eddig inkább csak az ellenfeleinkre volt jellemzõ.) Noha az Európai Unió, eddigi tapasztalatok szerint, a kisebbségi ügyekkel, a jogsértésekkel kevéssé foglalkozott, a helyzet némileg másként fest, ha a panaszosok konkrét, megtörtént eseteket tárnak az illetékes fórumok elé. Tovább >>
|
  A Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) alapítandó önálló magyar karok érdekében küldtek aláírásokat az Európai Parlamenthez és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez (EBESZ) jelentette be tegnap a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tartott sajtótájékoztatóján Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke. A tájékoztatón részt vett Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor és Kincses Ajtay Mária professzor, a BKB marosvásárhelyi tagozatának vezetője is.
Kovács elmondta, több tucat támogató aláírást gyűjtöttek össze, a kolozsvári BBTE magyar oktatóinak többsége támogatja az önálló magyar természettudományi és humán tudományi fakultások megalapítását. Átadta az aláírások listáját Sógor Csabának, és felkérte, hogy továbbítsa a szenátus tanügyi bizottságának, illetve Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek.
„Elvárjuk az Európai Parlamenttől, hogy nyomást gyakoroljon az önálló karok megalapítása érdekében” mondta Kovács Lehel, aki elmarasztalta a BBTE vezetőségét, mert egyetlen alkalommal sem tett eleget az önálló magyar fakultások létesítésére benyújtott kérelmeknek, pedig 1990-től kezdve négy ilyen kérést iktattak. Kovács elmondta, a jelenlegi természettudományi fakultás 65 magyar oktatója közül 55-en írták alá a listát, a humán tudományok karának 48 oktatójából 43 támogatta a kezdeményezést. Hozzátette, szerinte nem volt semmi értelme a két fakultás román nyelvű oktatóinak a véleményét is kikérni az ügyben.
A sajtótájékoztatón azt is megtudhattuk, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) is önálló magyar karokat követel a Bolyai Kezdeményező Bizottság. A 60 éve magyar intézményként létrehozott, majd kétnyelvűvé tett marosvásárhelyi orvosi egyetemen ma a diákok 45, a tanárok 30 százaléka magyar.
Önálló karokat, anyanyelvű szakoktatást, magyar nyelvű feliratokat szeretnének, ám erre vonatkozó igénylistájukat nem merik aláírni, mert olyan retorzióktól tartanak, amilyeneket a BKB tagjai szenvedtek el.
„Kovácsot és Hantzot kidobták az egyetemről, nekem is megígérték, hogy ki leszek dobva, aztán voltak még ezek a telefonálgatások, meg az a bizonyos levél...” – mondta Kincses Ajtay Mária, professzor, a Bolyai Kezdeményező Bizottság marosvásárhelyi tagozatának vezetője.
Az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottsága júniusban napirendre tűzi azt az indítványt, amely a romániai magyarságot a felsőoktatás terén sújtó diszkrimináció ellen tiltakozik. (szerk.)
Az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottsága napirendre tűzi azt az indítványt, amely a romániai magyar kisebbséget a felsőoktatás terén sújtó diszkrimináció ellen tiltakozik – közölte csütörtökön a strasbourgi parlamenti ülésszakon részt vevő magyar delegáció két tagja, Kozma József MSZP-s és Almássy Kornél MDF-es képviselő.
Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének előző, januári ülésszakán a testület több vezető politikusa, a magyarok mellett neves külföldi képviselők közös határozati javaslatot nyújtottak be, vizsgálatot kérve abban az ügyben, hogy biztosított-e a magyar kisebbség esélyegyenlősége a romániai felsőoktatásban. A határozati javaslat emlékeztet a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzetre, ahol két magyar oktatót eltávolítottak, mert magyar nyelvű feliratokat akartak elhelyezni az épületekben.
Kozma és Almássy ígéretet kaptak, hogy a következő, júniusi bizottsági ülésen önálló napirendi pontként tárgyalják majd a magyar felsőoktatás romániai diszkriminációjának ügyét. „Azt szeretnénk elérni, hogy egy jelentéstevőt, raportőrt nevezzenek ki, azaz e témában elinduljon egy korrekt vizsgálat” – mondta az MTI-nek Almássy Kornél.
Krónika
www.kronika.ro
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Erdélyi Napló, 2007.05.07.Mint a szerkesztõségünkhöz (Erdélyi Napló) küldött néhány levélbõl kiderül, végre mi magyarok is kezdünk öntudatosodni, mi is kezdünk valamit konyítani az állampolgári ismeretek nevû tantárgyhoz. (Ez eddig inkább csak az ellenfeleinkre volt jellemzõ.) Noha az Európai Unió, eddigi tapasztalatok szerint, a kisebbségi ügyekkel, a jogsértésekkel kevéssé foglalkozott, a helyzet némileg másként fest, ha a panaszosok konkrét, megtörtént eseteket tárnak az illetékes fórumok elé. 
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum