A vadászház miatt ítélték el az úttörőszövetség vezetőjét. A Fővárosi Bíróság hamarosan kitűzi a másodfokú tárgyalást Rácz Péternek, a már megszűnt Magyar Úttörőszövetség volt elnökének büntetőügyében. Az úttörővezetőt a Budai Központi Kerületi Bíróság 2005. december 21-én hűtlen kezelés miatt másfél évi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A döntés szerint 1999-ben Rácz jóval értéken alul, 96 millió forint helyett 14 millióért adott el egy vadászházat, amely a szövetség budai hegyvidéken fekvő csillebérci táborának egy elkülönült részén épült fel. Az úttörőszövetség vezetője a vadászkastélyt a hozzá tartozó nagy kerttel egy bizonyos Bau-Bérc Kft.-nek értékesítette, majd (az üzleti titok miatt ismeretlen áron) visszabérelte tőle, és beköltözött a villába. A Bau-Bérc Kft. a tranzakció pillanatában részben Rácz Péter közeli rokonáé volt. Ahogy azt gondoltuk is, a Magyar Nemzet nyomozásba kezdett a Színtér Alapítvány és a Grund Klubhálózat ügyében. A kérdések sorában egyrészt firtatják az úttörőszövetséggel való kapcsolatot, az esetleges személyi átfedéseket, valamint azt, hogy állami pénzekre pályázott-e a Színtér Alapítvány. Azt javasoljuk, hogy a nyilatkozatok elől lépjetek el – írta a vezetőségi tagoknak két alapító, Rácz Péter, a nemrég megszűnt Magyar Úttörőszövetség elnöke és Nagy Nóra volt MSZP-s képviselő. Az elektronikus körlevél lapunkhoz is eljutott. Ráczék támpontokat is nyújtottak az „ellépéshez”. – Ami az egyéni szerepvállalásokat illeti, az bizonyára kezelhető válasz, miszerint az úttörőszövetséggel megszűnt (már akinél egyáltalán volt korábban ilyen) a közvetlen kapcsolat, azonban a gyerekekért és fiatalokért érzett felelősség megmaradt, ezért gondolták az alapítvány munkájában részt vevő magánszemélyek, hogy önkéntes munkában szívesen tesznek valamit a felnövekvő korosztályért – fogalmazták meg a segédletben. Mindennek előzménye, hogy megtudtuk: a javarészt egykori úttörőszövetségi vezetőkből verbuválódott alapítvány a Grund Klubhálózattal együtt a közelmúltban azért jött létre, hogy a múltja és a hozzá kötődő gyanús ügyletek miatt nehezen vállalható szövetség helyett legyen olyan szervezet, amely indulhat az ifjúságnevelésre adható állami támogatások elnyeréséért. Információink szerint az egyik fő forrást a kormány most induló Legyen jobb a gyerekeknek! elnevezésű új programja biztosítja majd. Arról is értesültünk, hogy a témában két hete szűk körű megbeszélést is tartottak az MSZP Vérmező utcai irodájában, amelyen részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök, Juhász Ferenc elnökhelyettes, Rácz Péter, Nagy Nóra és Butor Klára, a szocialisták pártigazgatója is. Rónai Judit, az MSZP sajtófőnöke megkeresésünkre kijelentette: Gyurcsány Ferencnek nincsen mondanivalója a találkozóról. Kérdésünkre, hogy milyen tervei vannak a miniszterelnöknek Rácz Péter volt főúttörővel, és rá kívánja-e bízni a kormány ifjúságpolitikája megvalósításának egy szeletét, Gyurcsány sajtófőnökén keresztül ezt üzente: személyi javaslatait mindig időben teszi meg. Butor Klárától, a Színtér Alapítvány kuratóriumi elnökétől – aki egyébként szocialista informátoraink szerint Rácz Péter élettársa – megtudtuk, a Fővárosi Bíróság már bejegyezte a szervezetet, de a munka még csak most kezdődik, jelenleg a konkrét programok és elképzelések egyeztetése zajlik. – Az alapítvány a megalakulása óta még nem nyújtott be pályázatot, s ilyen jellegű bevétele sem keletkezett – nyilatkozta Butor, aki másik állásában az MSZP pártigazgatója, korábban pedig az úttörőszövetség programigazgatója volt. Hozzátette: ha megkezdik működésüket, természetesen pályáznak majd a különféle állami programokra. Helyet foglalt a Színtér Alapítvány vezetőségében Nagy László, Nyíregyháza szocialista alpolgármestere, a Magyar Úttörőszövetség ügyvivő testületének volt tagja, valamint a szövetség egy másik egykori tisztségviselője, Kovács Csaba. A Grund Klubhálózat vezetője információink szerint Nagy Nóra (ő Nyakó István MSZP-s szóvivő felesége). Nagy az egyesületről elmondta, azt magánszemélyek alapították azzal a céllal, hogy segítse a gyermekek és fiatalok közösségeinek szerveződését, mindennel foglalkozik, ami a gyerekeket érinti, érintheti. – A klubhálózat nem kapott feladatot a kormánytól semmilyen területre vonatkozóan, így az ifjúságpolitikája megvalósítására sem – közölte Nagy Nóra, megjegyezve, „örül”, hogy érdeklődünk az egyesület után. Hozzátette: „Biztos kicsi a világ, sok a közös ismerős, hogy már tud rólunk, hiszen még nem csináltunk semmilyen nyilvános rendezvényt, programot, így a sajtó képviselői sem kaptak még tájékoztatást.” Török László Forrás: www.mno.hu

Kapcsolódó cikk:

Az úttörők felnőttek

2007. április 19. HunHír.Hu nyomán

Volt KISZ-esekből és Altus-csoport cégeinek tisztségviselőiből áll össze az a csapat, amely az új kormányzati negyed helyszínét kiválasztotta, a munkákat kiosztja, majd - egyelőre úgy tűnik - jóval a piaci ár felett építteti.
Heti Válasz hetilap számos összefonódást tár fel Gyurcsány Ferenc egykori munkatársai és a kormányzati negyeddel kapcsolatos beruházás hivatalnokai között. A hetilap megállapítja: bár Szilvásy az Indexnek korábban azt mondta, hogy a volt KISZ-esekből, altusosokból álló minisztériumi stábjának még véletlenül sincs köze beszerzési ügyekhez (a csapat csak jogikodifikációs, illetve költségvetési ügyekben illetékes), az egyik érintett, bizonyos Rákosi Ferenc akkortájt éppen a ciklus legjelentősebb beszerzésén ügyködött. Rákosi Ferenc a nyolcvanas évekig a KISZ KB egyetemi-főiskolai osztályának helyettes vezetője volt, majd az Altus fb-tagjaként landolt, most a kormányzati negyed megvalósításáért felelős miniszteri megbízott.

Rákosi a MEH delegáltjaként tagja volt annak a bírálóbizottságnak is, amely a kormányzati negyed területének kiválasztását célzó nyilvános eljárásban három lehetséges helyszínt jelölt meg: a Déli pályaudvart, a Lágymányosi hídtól délre fekvő pesti Duna-partot, valamint a Nyugati pályaudvar hátoldalát. (A Gyurcsány-kabinet végül - a Fővárosi Közgyűlés akaratával összhangban - az utóbbi terület mellett döntött.) Eközben Szilvásy kormányzatinegyed-ügyi mindenese az ugyancsak az ifjúsági mozgalomban edződött Görözdi György lett - akit mára KVI-s projektvezetői, monitoringbizottsági elnöki, sőt, miniszterelnöki megbízotti tisztséggel is felruháztak - írta a lap.

Egy másik példa: a MÁV ingatlangazdálkodási igazgatói székébe a közelmúltban az a Sarlós Miklós került, aki 2002-ig az Altus-Perfekt vállalatcsoportba tartozó LBS ECoNET Informatikai és Gazdasági Rt. igazgatója volt. S nem mellékesen: a vasútcég befektetéseit koordináló MÁV Vagyonkezelő Zrt. új jogi vezérigazgató-helyettese, Kalicz Anita is Altus-oldalról érkezett - még tavaly nyáron.

A kormányzati negyeddel kapcsolatban más furcsaságok is akadnak. A Heti Válasz által megkeresett ingatlan-értékbecslők négyzetméterenként 160-190 ezer forintra teszik az új belvárosi vagy belváros közeli irodatömbök maximális kivitelezési költségét, de "full extrás” felszereltség és műszaki tartalom mellett is elképzelhetetlennek tartják a 200 ezernél magasabb összeget. A KVI megvalósíthatósági tanulmánya szerint a leendő kormányzati negyed 97 ezer négyzetméteres irodatere 29 milliárd forintnyi ráfordítást igényel, vagyis majd 300 ezer forintot négyzetméterenként. (Ehhez jön még egy 68 ezer négyzetméteres mélygarázs, várhatóan 14 milliárdért.) Mindebből az következik, hogy április végén lesz dolga a kormánynak, amikor tárgyalni kezd az új miniszteriális városrész finanszírozási modelljéről.

"Az alapkérdés adott: mi kerül ezen a negyeden 29 plusz 14 milliárdba?” - teszi fel a kérdést a Heti Válasz.

HunHír.Hu - napi online nyomán

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés