Az alkotmányt a furcsa október végi népszavazáson fogadták el, az állami és a kormányhű média heves kampánya után, amely kampány a kilencvenes éveket idézte fel. Utóbb a szlovák külügyminiszter - szerb kollégáját idézve! - azt mondta, hogy meghamisították. Ugyanezt állította még a szavazóhelyek zárásakor Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnöke és Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetője is. Ahogy az már Szerbiában lenni szokott a csalásról szóló állításokat nem vizsgálták ki - annyi történt csupán, hogy a Demokrata Párt (DS) egyik újvidéki népszavazási ellenőre kilépett a pártból, így tiltakozván az ellen, amit szervezett csalásnak nevezett. A népszavazás bojkottjára szólító LSV és az LDP saját sikereként értelmezte, hogy Vajdaságban még a hivatalos adatok szerint sem volt meg az 50%-os részvételi arány.

Így tehát van alkotmányunk, amelyet Vajdaságban ugyan nem tudtak elfogadtatni a többséggel, de amelyben igen sok «pozitívumot» talált a két társszerző: a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és a Szerb Radikális Párt (SRS), de a DS, a G17 Plusz, sőt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyes tisztségviselői is. Természetesen, mindenki a saját szemszögéből.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a VMSZ vezetőségén belül nem volt egység az alkotmányt illetően. Míg Kasza József távozó elnök és Korhecz Tamás, a párt tartományi kormányalelnöke az igennel való szavazást tartották jobbnak, mások, mint például Pásztor István, akit VMSZ Tanácsa tegnap hivatalosan is jelölt az pártelnöki posztra, a referendumon való nemmel voksolást szorgalmazták – nagyjából ugyanazokat az érveket sorakoztatva fel, mint a Liga és az LDP.

A VMSZ Elnöksége október utolsó hetében végül semmitmondó közleményt adott ki a párt hivatalos véleményeként, amelyből csak az derül ki, hogy a VMSZ nem támogatja a bojkottot, de azt már a szavazókra bízza, hogy mit karikáznak be.

A két kisebb magyar nemzeti párt: a VMDP és a VMDK egyértelműen a nemmel való szavazást pártolta.

Mit is állít a Velencei Bizottság?

Aleksandar Kravić, az LSV elnökségi tagja kedden Újvidéke ismertette a közvéleménnyel az elemzést: „Miközben tanulmányoztuk ezt a véleményezést, olyan benyomásunk támadt, mintha mi írtuk volna” – mondta.
A brit, lengyel, finn, osztrák és belga jogszakértőkből álló bizottság szerint a szerbiai alkotmány nem szavatolja Vajdaság gazdasági és pénzügyi autonómiáját, sőt a törvények szintjére degradálja a tartományi hatáskörök rendezését. Furcsának tartja a Velencei Bizottság azt az alkotmányos rendelkezést is, amely számszerűsíti és 7%-ban határozza meg azt a részt, amelyet Vajdaság a szerbiai költségvetésből kap.
A kisebbségi és emberi jogokat illetően a Velencei Bizottság elvben elégedett, de – mint mindig – a részletek is fontosak: a jogszakértők felfigyeltek arra, hogy a cirill betűs az egyedüli hivatalos írásmód, miközben a nemzeti kisebbségek óriási többsége latin betűket használ. Vajdaságban például csak a ruszinoknak cirill betűs az ábécéje.
Az új alkotmány nem szavatolja az igazságszolgáltatás függetlenségét, hiszen a bírákat a parlament választja meg.
A Velencei Bizottság azt sem érti, hogy a szerb alkotmány hogyan helyezheti a belső törvénykezést a már becikkelyezett nemzetközi normák fölé.
Az alkotmány elfogadására buzdítók többek között azzal érveltek, hogy ezt sokkal könnyebben lehet majd megváltoztatni, mint az előzőt, a miloąevićit. A Velencei Bizottság ezt nem így gondolja. A jogszakértők szerint a gyakorlatban igen nehéz lesz módosítani az alkotmányt.
A DS talán a legnagyobb vesztese annak, ami az alkotmány elfogadása körül történt. A demokraták vajdasági főnöke, Bojan Pajtić tartományi miniszterelnök a referendumi időkben és az alkotmány elfogadása után is vérmesen bizonygatta, hogy Vajdaság igenis kapott gazdasági autonómiát, meg hogy egy könnyen módosítható alkotmányról van szó. Ezzel most már nem hozakodhat elő.
Az SRS és a DSS akkoriban azzal érvelt, hogy az alkotmányt Koszovó miatt kell elfogadni, amire a DS haptákba vágta magát és – korábbi fenntartásai ellenére – az „igenre” buzdított. Akkoriban úgy tűnt, hogy az alkotmány körüli egyezség magába foglalja a választások utáni egyezség csíráját is, vagyis hogy a DS ugyan engedett alkotmány-ügyben, de a DSS jobban hajlik majd a kormányalakítási megállapodásra. Mostanra kiderült, hogy erről szó sincs.

Márton Attila

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=1214

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés