Hogy ez valóban így lesz, arra a VMSZ tanácsának hét eleji közleményéből is következtetni lehet, a testület ugyanis bejelentette, hogy 2007. május 5-ére Magyarkanizsára összehívja a VMSZ tisztújító közgyűlését. Erre egyes értesülések szerint azért van szükség, mert a januári parlamenti választásokra való felkészülés, a vajdasági magyarokkal folytatott párbeszéd és a vártnál rosszabb választási eredmények értékelése során egyértelműen megfogalmazódott a párton belüli személyi, szervezeti és tartalmi megújulásra vonatkozó igény.

Magyar–magyar ellentétek

Az egyébként, hogy az eredetileg közgazdász-végzettségű, évekig szabadkai polgármesterként, 2000 és 2003 között pedig miniszterelnök-helyettesként tevékenykedő Kasza a VMDP közgyűlésén jelentette be távozási szándékát, igencsak meglepő, tekintve a két párt közötti, tizenhárom éve tartó, kibékíthetetlennek tűnő ellentétet.
A VMSZ és a VMDP egyaránt az 1990 márciusában megalakult Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségéből nőtt ki. A VMDP honlapján található írás szerint az alakulat nem ideológiai alapon szerveződő párt, hanem a magyarok különböző rétegeit tömörítő érdekszervezet volt, amelynek alapvető célja, hogy a Vajdaságban élő magyar nemzeti kisebbség kollektív érdekeit képviselje. Programja az európai demokratikus államokban elfogadott kisebbségvédelmi elveken alapult, s ezek megvalósításának legmegfelelőbb kereteként a területi és a személyi autonómia elemeit kombináló modellt javasolta.
Az 1990. decemberi szerbiai első többpárti választásokon 32 jelöltet állított, és jelöltje valamennyi olyan választókörzetben győzött, ahol a magyarok többségben voltak. A 250 tagú szerbiai parlamentben 8 képviselője volt, és megkapta a magyarokat részarányuk alapján megillető leadott szavazatok 80 százalékát. 1994-ben aztán a belső konfliktusok nyomán több, a belgrádi hatalommal való szorosabb kapcsolattartást támogató képviselő kivált a szervezetből, és létrehozta a VMSZ-t.
A VMDK ezek után fokozatosan veszített jelentőségéből, 1997-ben pedig Ágoston Andrással az élen néhány egykori vezetője létrehozta a VMDP-t, amely azóta is hevesen bírálja Kasza Józsefet és pártját. Részben a két párt közötti párbeszéd-képtelenség következménye, hogy a magyaroknak nem sikerült képviselőt juttatniuk a belgrádi parlamentbe a 2003-as választásokon.

Szükséges a párbeszéd

A legutóbbi találkozás alkalmával Kasza nem is hagyta szó nélkül az őt ért támadásokat. Ugyanakkor kijelentette: átadja helyét a fiataloknak, és ezt javasolta Ágoston Andrásnak és csapatának is, mondván: a vajdasági magyarság érdeke, hogy végre tényleges kommunikáció induljon el a két szervezet között.
Egyes értesülések szerint Kasza utódját már sikerült is megtalálni Pásztor István, Vajdaság tartományi privatizációs titkára személyében. Pásztor az újvidéki jogtudományi karon szerzett jogászi oklevelet, majd dolgozott a szabadkai Sigma gyárban, a szabadkai közgazdasági kar informatikai intézetének igazgatója is volt, 2000 óta pedig ő a tartomány privatizációs titkára.
Ha valóban őt választják az MVSZ élére, rá hárul a feladat, hogy talpra állítsa a pártot, amely a négy évvel ezelőtti választási kudarc után – amikor kiesett a szövetségi parlamentből – az idei voksoláson is csak úgy tudott az eredetileg vártnál egyébként jóval kevesebb képviselőt juttatni a törvényhozásba, hogy előzőleg a kisebbségi szervezetek számára kedvezően módosították a választási törvényt. A feladat nem könnyű, főképp azért nem, mert a többi exjugoszláv tagállamból, illetve Koszovóból százezres nagyságrendben bevándoroló szerb népesség miatt a mintegy 300 ezer főt számláló vajdasági magyarság számaránya jelentősen csökkent a tartományban.
(kitekinto.hu)

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=1216

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés