Hiszen egy olyan küzdelem aprólékosan dokumentált folyamatát ismerhette meg a közönség, amely rendkívül sok tanulsággal szolgálhat. Barki asszony a dél-tiroli „sikertörténet" titkának az erős közösségi elhatározást és a következetes harcot nevezte, amely több évtizedes küzdelem révén a területi autonómiát mint kompromisszumos megoldást nyújtotta a dél-tiroli népnek. Hiszen ők és az ügyük mellett kiálló anyaországuk a teljes önrendelkezést tûzték ki célul mondta az előadó. Arra a kérdésre, hogy miért ilyen nehéz az itthoni törekvés érvényesítése, Barki asszony válasza egyszerûen hangzott: mert hiányzik a közösség igazi akarata. Új nemzeti politikára van szükség érvelt az előadó -, aki szerint az eddigi kudarcokért a legnagyobb felelősség a magyar kormány(oka)t terheli. A Transylmania és az Ismerős Arcok együttes kimerítő esti koncertje után szombaton újult erővel indultak az előadások, beszélgetések. A tematikailag gazdag napon rovásírásunk, a csángókérdés, az önálló állami magyar egyetemért folytatott küzdelem, a délvidéki magyarság mindennapjai, a második világégésben folytatott honvédő harcaink mellett lélekbe maró volt Witner Mária halálra ítélt -56-os szabadságharcos vallomása, amely a forradalom megtorlásának emberi dimenzióit tárta a hallgatóság elé. Az érdeklődéssel várt autonómia-kerek-asztal résztvevői pedig Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Gazda Zoltán és Ferencz Csaba igyekeztek átfogó képet adni az autonómiatörekvések sikereiről és kudar-cairól. A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a hazai magyar közélet válságban van, politikai képviselete kudarcot vallott, mi több, maga alá gyûrte magát a közösséget. A továbblépést egy olyan új közmegegyezésben látják, amely elhozza az „egypártrendszer" felszámolását, megteremti egy jól megfogalmazott stratégia mentén amelynek alapja az önrendelkezési jog érvényesítése a cselekvési együttmûködést. A vasárnap áhítattal, Bőjte Csaba atya közvetlen gondolataival indult, és olyan neves személyiségek tartottak előadást, mint Kiszely István antropológus, aki szemléletesen sorolta fel: mit adott a honfoglaló magyarság Európának. Kiszely szerint a „hivatalos" történettudomány még ma is tévesen azt állítja, hogy gyûjtögető pogány hordaként jöttek a magyar törzsek a Kárpát-medencébe, holott immár írott ázsiai források is igazolják, hogy a honfoglalók és elődeik rendkívül gazdag kultúrával, hitvilággal rendelkeztek, a legutóbbi vizsgálatok pedig genetikai vitalitásunkat igazolják. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a két évvel ezelőtt életre hívott Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője a jogi eszközök lehetőségeit vázolta. Szerinte minden magyarellenes cselekedet miatt jogi úton is elégtételt kell szerezni, ennek érdekében hozták létre és bővítik a szakmai hátteret biztosító intézményes keretet. Vasárnap a tábor vendége volt Rácz Sándor -56-os hős (az -56-os forradalom fél évszázados évfordulója kapcsán egyébként sok előadás, beszélgetés zajlott). Nemzetpolitikai kerekasztalra került sor, amelyen hazai és magyarországi neves személyiségek, politikusok Borbély Imre, Lezsák Sándor, Mikola István, Molnár Tamás, Gergely István a radikális fellépés fontosságát hangsúlyozták, valamint a sajtó helyzetét elemző beszélgetést tartottak. A tábor szervezői zárónyilatkozatot is megfogalmaztak. „1990 óta folyamatosan azt kell látnunk, hogy egyik nép a másik után kapta meg a követelt önrendelkezési jogot: a németek, észtek, litvánok, lettek, horvátok, szlovákok, szlovének, montenegróiak, és a közeljövőben Koszovó is függetlenné válik. A magyarságnak autonómiát sem akarnak adni." Ezért az EMI szerint az egész Kárpát-medencében „meg kell kérdezni a népet mint az önrendelkezési jog birtokosát, hogy döntse el, milyen politikai és jogi formában akar élni". „Ennek érdekében aláírásgyûjtést, illetve ott, ahol kívánatos, népszavazást kell kezdeményezni" – áll a zárónyilatkozatban, amely egyben felhívás „minden magyar érdekképviselethez, minden magyar párthoz, az egyházakhoz, a civil szervezetekhez, a közéleti személyiségekhez, de elsősorban a magyar kormányhoz, hogy támogassák és segítsék ezt a kezdeményezést, amelynek eredményét a Vox Hungarica nevû központ szervezésében minden illetékes országos és nemzetközi fórum és szervezet elé fogjuk terjeszteni". Ferencz, Háromszék

Kapcsolódó hírek:

Mi vagyunk a nép – Az EMI felhívása aláírásgyűjtésre a Kárpát-medence magyarságához autonómia-ügyben
  2006.08.14. 10:23

Mi vagyunk a nép! 1990 óta folyamatosan azt kell látnunk, hogy egyik nép a másik után kapta meg a követelt önrendelkezési jogot: a németek, észtek, litvánok, lettek, horvátok, szlovákok, szlovének, montenegróiak, és a közeljövőben Koszovó is függetlenné válik. A magyarságnak autonómiát sem akarnak adni. A magyarság több mint ezeréves államalkotó nép a Kárpát-medencében. A magyarságnak is jár az 1918-ban megígért és a mai napig megtagadott önrendelkezés. Mivel az eddigi törekvések süket fülekre találtak, cselekednünk kell! Véget ért a türelmünk, nem várhatunk tovább! Meg kell kérdezni a népet, mint az önrendelkezési jog birtokosát, hogy döntse el, milyen politikai és jogi formában akar élni. Meg kell kérdezni a népet az egész Kárpát-medencében, az eredményt pedig meg kell mutatnunk a világnak, hogy lássák, hallják és teljesítsék a magyarság akaratát. Aláírásgyűjtést, illetve ott, ahol kívánatos, népszavazást kell kezdeményezni az egész Kárpát-medencében. Felhívást intézünk minden magyar érdekképviselethez, minden magyar párthoz, az egyházakhoz, a civil szervezetekhez, a közéleti személyiségekhez, de elsősorban a magyar kormányhoz, hogy támogassák és segítsék ezt a kezdeményezést, amelynek eredményét a VOX HUNGARICA nevű központ szervezésében minden illetékes országos és nemzetközi fórum és szervezet elé fogjuk terjeszteni. II. EMI-tábor Gyergyószentmiklós, 2006. augusztus 13. A felhívást Eva Maria Barki Bécsben élő nemzetközi jogász olvasta föl a II. EMI-tábor Kárpát-medencei nemzetpolitika című kerekasztala végén, és azt a hallgatóság egyöntetűen megszavazta.

(Erdély Ma)

Dél-tiroli példa Nagyváradon
  2006.08.14. 10:38

 

Az olaszországi német politikus, aki egyben a római szenátus tagja is, előadásában ismertette az Erdélyhez és a Partiumhoz hasonlóan az anyaországtól az első világháború után elcsatolt Dél-Tirol autonómiájának kiépítését. Emlékeztetett arra, hogy az olasz hatóságok az előzetes ígéretek ellenére, csupán azután hajlottak az önrendelkezés biztosítására, hogy az ötvenes-hatvanas években a németek robbantásokkal is nyomatékosították követeléseiket: többek között magasfeszültségű villamosvezetékeket röpítettek a levegőbe. Az autonómia jellegzetességeiről elmondta, Trentóban 70 tagú tartományi parlament működik, Bozenben pedig 35 tagú regionális törvényhozás. A regionális kormányban az etnikai arányoknak megfelelően képviseltetik magukat a különböző nemzetiségek. Az autonóm tartomány statútuma szerint helyi szinten dönthetnek az önkormányzatok ügyeiről, a telekkönyvi hivatalokról. Emellett az oktatás – beleértve a szakoktatást is – , valamint a legtöbb gazdasági terület a helyi döntéshozók hatáskörébe tartozik. A teljes pénzügyi autonómia nem valósult meg, ám a római kormány az itt beszedett adók mintegy hetven-kilencven százalékát visszajuttatja a tartománynak. Dél-Tirolban teljes mértékben biztosított a kétnyelvűség, a közhivatalnokoknak a német és az olasz nyelvet is ismerniük kell, és ebbéli tudásukról külön vizsgán kell számot adniuk. Teljes a kétnyelvűség a rendőrségeken és a bíróságokon is, valamint törvény biztosítja, hogy a közhivatalnokok nemzetiségi megoszlása tükrözze a tartomány etnikai arányait. A tartományt egyébként három-három küldött képviseli a római szenátusban és a képviselőházban egyaránt. Közösségünk célja nem a határok megváltoztatása, hanem a határokon átnyúló együttműködés révén ennek a kérdésnek a meghaladása. Meggyőződésem, hogy minél inkább hajlandó egy állam a regionalizációra, minél több jogot biztosít a területén élő kisebbségeknek, annál biztosabbá válik a belső békéje és a fennmaradása – zárta előadását Oskar Peterlini. A német előadó után Szilágyi Zsolt politológus, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke ismertette a romániai helyzetet, rámutatva, hogy a rendszerváltás után tizenhat évvel sem tapasztalható bizalom a román hatalom részéről, és a magyar közösség önrendelkezési törekvéseit továbbra is a nemzetbiztonság elleni merényletnek tekintik. „Az európaiság igazi mértéke az lesz a majdan EU-taggá váló Romániában, hogy mennyire tartja majd tiszteletben nemzetközi vállalásait, többek között a kisebbségi jogok terén – mutatott rá a politikus. Leszögezte: a parlamenti politizálás kudarca után parlamenten kívüli, békés eszközök szükségesek a románok meggyőzésére arról, hogy a kisebbségek önrendelkezésének biztosítása nem fenyegeti az ország területi integritását, sőt: az autonómia nem más, mint a konfliktusmegelőzés legjobb módja. Balogh Levente, Krónika

Képes beszámoló - kuruc.info Tovább >>