Eva Maria Barki : Eva Maria Barki beszéde a Hösök terén Trianon 85. évfordulóján |
Eva Maria Barki beszéde a Hösök terén Trianon 85. évfordulóján
2007.03.23. 06:22
Eva Maria Barki felhívása az EBESZ-hez, az EU-hoz és az Európa Tanácshoz a külhoni magyarság romló helyzete miatt tovább >>
Eva Maria Barki beszéde a Hösök terén Trianon 85. évfordulóján
(INFO56 - 2005. június 4. - Hősök tere)
Kedves Magyar Barátaim, a határokon innen és határokon túl, Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken, Kárpátalján és várvidéken (mert Ausztriában is élnek magyarok)!
Az utóbbi hónapokban, hetekben sok ünnepnap és emléknap volt szerte Európában, ünnepeltek és emlékeztek a 60 éve véget ért II. Világháborúra, Ausztriában emlékeztek és ünnepelték a szabadság és függetlenség kikiáltásának 50. évfordulóját és emlékeztek és ünnepelték a 15 éves függetlenséget és szabadságot Németországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Szlovéniában, Horvátországban és nemsokára Koszovóban is fogják ünnepelni. Ünnepelnek, mert kivívták maguknak a szabadságot és a függetlenséget saját erejükből új határokon belül. Átrajzolták Európa térképét, számtalan új határ jött létre.
Nekünk Magyaroknak nincs mit ünnepelnünk. Nekünk csak az emlékezés és a gyász marad.
Mert 85 éve Trianon - 85 év igazságtalanságot jelent, 85 év szenvedést jelent, 85 év tragédiát jelent.
Mi minden évben csak emlékezünk és emlékezünk, és emlékezünk, és minden évben rosszabbodik a helyzet. A magyar lakosság száma csökken, elhagyják a szülőföldjüket, mert másodrendű állampolgárok lettek a saját hazájukban, diszkriminációnak, intoleranciának és erőszaknak vannak kitéve, nincs egy nap, hogy ne lehetne hallani magyar-verésekről, hogy bántanak védtelen, ártatlan fiatalokat, akik semmit sem csináltak, megverik őket csak azért, mert magyarok. Először a Vajdaságban, most Erdélyben. Máshol mint Szlovákiában nem verik meg, de bűnös nemzetnek tekintik, ahogy egy múlt heti közvélemény-kutatás mutatja és mindenhol nyomás alatt, politikai és társadalmi kényszer alatt élnek. Párhuzamosan folyik a több formába rejtett asszimilációs törekvés és az etnikai összetétel erőszakos megváltoztatása.
Rendőrségi, büntetőjogi megtorlás nincsen, mert a rendőrség a hatalomé, jogi orvoslás sincsen, mert a bíráskodás a hatalomé, törvény általi változás sincs, mert a demokratikus többség a hatalom oldalán áll.
Ennyit a mostani helyzetről, a szomorú valóságról.
Mit tettünk ez ellen? Mit tettünk az alatt az idő alatt, amikor más népek a szabadságért az önrendelkezésért harcoltak? Mit tett a magyar kormány, mint felelős anyaország, amely felelős a védőhatalmi szerep betöltéséért.
Sajnos nem tudok felsorolni semmit sem, mert ez a lap a történelem könyvében üres. Egyetlen lépés sem történt. Ellenkezőleg: alapszerződésekkel bebetonozták az igazságtalanságot, mert a szomszédok érzékenysége, melyet természetesen nem szabad megsérteni és a nyugati parancsok teljesítése fontosabbak, mint a magyarság politikai rendezése.
Kedves Barátaim, Trianon 1920-ban volt, de a mostani helyzetnek nem az 1920-as Trianon az oka, hanem a mai Trianon újra történő önkéntes megerősítése és lerögzítése. És mit kapunk érte? Veréseket és megaláztatásokat.
A magyar külpolitika elmulasztotta kihasználni azt a történelmi pillanatot, amely a '90-es évek elején adódott. Nekünk nem volt egy Landsbergis, egy Peterle, egy Tudjman. Egy Izetbegovic vagy egy Helmut Kohl.
Az Antall-kormány nyugaton is feltűnő külügyminisztere nem régen azt írta, hogy azért nem volt lehetséges egy hatékonyabb politikát gyakorolni, mert mögötte nem állt a svájci hadsereg. Ha a svájci hadsereg segített volna,talán nem kellett volna aláírnia az Ukrán alapszerződést. De a svájci hadsereget nem lehetett hívni.
Tehát a legfontosabb időszakban volt Nekünk egy Miniszterelnökünk, aki csak lelkében ápolta a határon túl élő magyarokat és egy külügyminiszterünk, aki a svájci hadseregre várt. Talán azt sem tudta, hogy Svájc még mindig egy semleges ország.
Ennyit a magyar külpolitikáról, ami a mai napig nem változott.
De a még nagyobb probléma a határon túli magyarság hivatalos képviseletében látszik.
Ahelyett, hogy síkra szállnának a jogokért, ahelyett, hogy a magyarság érdekeit képviselnék, jobban tetszik nekik a kényelmes bársony székekben ülve a hatalom előnyeit élvezni.
Brüsszelben dicsérik a példamutató román nemzetiségi politikát, mindezt Frunda György tette meg, egy déltiroli sajtóinterjúban Bugár Béla dicsérte a szlovák nemzetiségi politikát, és az RMDSZ már teljesen elveszítette a kontaktust a saját népével. Megdöbbentő például, hogy a sepsiszentgyörgyi RMDSZ a mai trianoni megemlékezésen nem akart részt venni ...... és még sorolhatnám tovább.
Ennyit a magyar érdekképviseletről.
Kedves Barátaim!
Mégis optimista vagyok, mert a nép ellen a nép akarata ellen hosszú távon semmilyen kormány a világon nem tud kormányozni. Az alapvető természeti jogok ellen nem lehet hatni, ez nem jön be. A természet mindenhol erősebb, a természet erősebb, mint a technika, a természetes jogok is erősebbek, minden hatalomnál és minden mesterséges képződmény - legyen ez Moszkvában, Brüsszelben vagy másutt - bukásra van ítélve.
Az emberek a XXI. Században már nem tűrik a gyámkodást és a szabadságjogok csökkenését. Ezért bukott meg az EU alkotmány, ezért fog megbukni az Európai Unió.
Kedves Barátaim!
Én biztos vagyok benne, hogy a magyarság nem lesz az utolsó gyarmat Európában. Nem leszünk örökké rabszolgák! 85-év elég volt!
De a jogokért valamit tenni is kell! Semmit sem lehet ajándékba kapni.
Most jött el a tettek ideje. Nem elég megemlékezni, tettekre szükség van !
A magyarságnak ugyanolyan jogai vannak, mint minden más népnek Európában, ugyanolyan jogai, mint az észteknek, litvánoknak, letteknek, németeknek, szlovéneknek, horvátoknak, koszovói albánoknak. Olyan jogai, amelyek a nemzetközi egyezményekben rögzítve vannak, és amelyek elmaradhatatlanok és elengedhetetlenek.
Az utolsó években sok szó esett a magyar nemzet egyesítéséről, a nemzet lelkének gyógyításáról, óvatos és bátortalan lépéskísérletek történtek ebbe az irányba a státusztörvény és a kettős állampolgárság keretében. Ezek talán hasznos, de nem elegendő eszközök a cél eléréséhez. Nem elegendők, mert egy dolgot, mert a legfontosabb dolgot elfelejtik, hogy a magyar nemzet nem csak egy szellemi fogalom, a magyar nemzet nem csak egy levegőben lógó ideál, elképzelés: elfelejtik, hogy a nemzethez terület is tartozik.
A magyar nemzet egyesítése terület nélkül nem képzelhető el. Végre át kell lépni a Rubikont, végre ki kell mondani, hogy a magyar nép nem kisebbség a Kárpát-medencében, hanem államalakító történelmi nép, 1000 éves hagyománnyal, joggal és kultúrával. Végre abba kell hagyni - ezt már évek óta mondogatom és könyörgök - végül abba kell hagyni, magyar kisebbségről beszélni. Magyar kisebbségek vannak Németországban, Franciaországban, Amerikában....., de nem a Kárpát-medencében. Nem létezik egy romániai magyar kisebbség, szlovákiai magyar kisebbség, vajdasági magyar kisebbség - ez nonszensz - csak egy magyar nép van a Kárpát-medencében egy magyar történelemmel, egy magyar kultúrával, egy magyar identitással. Ezért nem szükséges a kettős állampolgárság, hanem csak egy állampolgárság, éspedig a magyar. Ilyen értelemben a népszavazás eredménye talán bölcs és jövőbelátó volt. Nem kell merni kicsinek lenni, hanem végre merni kell magyarnak lenni és a megillető jogokat követelni.
Kedves Barátaim!
Ez legyen a cél, ne mondják nekem, hogy ezt a célt nem lehet elérni! Igaz, hogy jogos követeléseket is csak akkor lehet elérni, ha egy hatalom van mögötte. Ez a hatalom nem a svájci hadsereg, semmilyen más hadsereg. semmilyen erőszak. Ez a hatalom a nép. Az egyszerű nép. Mi, Önök, minden magyar a Kárpát-medencében. Meg kell kérdezni a népet, hogy mit akar. Meg kell kérdezni a határon túli magyarságot, hogy akarnak-e a mostani hatalom alatt maradni, vagy az anyaországhoz csatlakozni, vagy egy önálló országban élni. Kérdezni kell őket, kezdeményezni kell egy aláírásgyűjtést - az egész Kárpát-medencében. Meg kell kérdezni a nép akaratát.
Nincs nagyobb hatalom, mint a nép. Ezt legutóbb Kijevben mutatták be, amikor sikerült a nép akaratát a háttérben álló orosz hadsereg ellenére végrehajtani. Ugyanazokkal a szavakkal, amelyekkel németek millióinak a lipcsei utcákon az egész világ diplomáciája ellenére sikerült a német egyesítést kikényszeríteni, azokkal a szavakkal:
Mi vagyunk a nép!
Kedves Barátaim!
A Kárpát-medencében "Mi vagyunk a nép!"
De azt nem veszik észre, mert nem látják és nem hallják. Ezt látni kell és hallani. Nem csak itt a Hősök terén, hanem az egész Kárpát-medencében.
Mondjuk és mutassuk, hogy lássák és hallják: "Mi vagyunk a nép!"
Akkor számunkra is megvalósul majd, ami a németeknek sikerült és ami a történelem természetes folyamata. Össze fog nőni, ami összetartozik. A Kárpát-medencében is össze fog nőni, ami összetartozik, csak akarnunk kell, mert mi vagyunk a nép.
Isten áldd meg a magyar népet !
Eva Maria Barki
Eva Maria Barki levele
vissza a főoldalra * Copy: Európai Unió, Európa Tanács, Média
Magyar fordítás
Excellency
Dimitrij Rupel
OSCE Chairman-in-Office in 2005
Preservnova cesta 25
1000 Ljubljana
SLOVENIA
Fax: 00386/1/478 21 70
Bécs, 2005. 06.04
Excellenciás Úr !
A Trianoni Békediktátum 85. évfordulója alkalmából szeretnénk felhívni a figyelmet az ezen diktátum következtében idegen uralom alá került magyarság azóta is megoldatlan problémáira.
A megígért jogok máig nem kerültek biztosításra. A Kárpát-medence történelmileg magyarok lakta területein élő magyarok nem csak az önrendelkezési jogukat nem tudják megfelelően gyakorolni - még autonómia formájában sem –, hanem egyre inkább kénytelenek szembesülni az intolerancia, az erőszak és a diszkrimináció jelenségeivel. Az a tény, hogy egyes országokban magyar tagjai is vannak a kormányoknak, nem javítja a helyzetet, sokkal inkább eltereli a figyelmet a tényleges állapotokról.
A határon túli magyarok helyzete ezért fokozott figyelmet igényel valamint segítségnyújtást kíván problémák megoldásában annak érdekében, hogy sikerüljön a konfliktusokat elkerülni, valamint a stabilitást fenntartani.
30 évvel ezelőtt, 1975. augusztus 1.-én a Helsinki-záródokumentum aláírásával olyan folyamat vette kezdetét, mely az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok területén áttöréshez vezetett Európában és az aláíró országokat „értékközösségben” (community of values”) kovácsolta össze. 15 évvel ezelőtt (Koppenhága, 1990) az EBESZ tette meg az első, iránymutató lépéseket a kisebbségvédelem területén.
Az elmúlt 15 év fejlődési tendenciái megmutatták, hogy a népek önrendelkezési joga a nemzetközi jog elmaradhatatlan és elengedhetetlen részeként (ius cogens) egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ezennel az EBESZ szervezetéhez és tagországaihoz fordulunk annak érdekében, hogy “felelössegközösségként” ( “community of responsibility” ) nézzenek szembe a kihívással, és tegyék meg az első lépéseket a Kárpát-medencében honos magyar nép nemzeti, történelmi és kulturális identitásának helyreállítása és megőrzése érdekében. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. cikkelyében meghatározott a népek önrendelkezési jogának érvényre jutását támogató mechanizmusok világszerte segítenének a konfliktusok megelőzésében.
Mi, a jelen levél aláírói a magyar nemzet határon túl élő részének, melyet 85 éve választ el államhatár az anyaországtól, melynek elválasztó szerepe az Európai Unió kereteiben sem szüntethető meg követeljük:
Szabadságot, önrendelkezési jogot és az emberi méltóság követelményeinek megfelelően folytatható létet a demokrácia, a jogállamiság valamint a népek és nemzetek egyenjogúsága alapján.
Öszintén köszönöm megtisztelö figyelmét
Dr. Eva Maria Barki
A következö szervezetek és pártok csatlakoznak:
Tökés László, Püspök Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, s. k., Nagyvárad
Székely Nemzeti Tanács, elnök Dr. Csapó József, s. k., Sepsiszentgörgy
Erdélyi Magyar Ifjak, elnök Soós Sándor, s. k.., Kolozsvár
Egyesült Magyar Ifjuság, elnök Soós Sandor, s. k., Kolozsvár
Vajdasági Magyar Demokrata Párt, elnök Ágoston András, s. k., Temerin
Magyar Föderalista Párt, elnök Mihajlovics József, s. k., Szlovákia
Jobbik Magyarorságért Mozgalom, elnök Kovács Dávid, s. k., Budapest
Hatvannégy Vármege Ifjúsági Mozgolom, elnök Toroczkai László, s. k., Budapest
Trianon Társaság, elnök Kiss Dénes, s. k., Budapest
Magyar Nemzeti Front, elnök Schuster Loránt, s. k., Budapest
Bocskai Szövetség, elnök Dr. Kreczinger István, s. k., Budapest
Erdély Szövetség, elnök Lipcsey Ildikó, s. k., Budapest
Horthy Miklós Társaság, elnök Dobai Miklós, s. k., Budapest
56-os Magyarok Világtanácsa, elnök Dezsö Ábrahám, s. k., Budapest
December Ötödike Csömöri Polgári Líga, elnök Sándor Mátyás György, s. k., Csömör
Nemzetközi Erdély Bizottság, elnök Dr. Barki Eva Maria, s. k., Bécs
Los Angeles Magyar Kör, elnök Dr. Ösapay György, s. k., Los Angeles
Magyarok Világszövetsége Országos Tanácsa, elnök Gönczöl Gyula, s. k., Leva
Alkotmányossági Mühely, elnök Fáy Árpád, s. k., Budapest
Szabad Magyarországért, elnök Takács András, s. k., Budapest
Magyarok Világszövetsége, elnök Patrubány Miklós, s. k., Budapest
Eva Maria Barki felhívása az EBESZ-hez, az EU-hoz és az Európa Tanácshoz a külhoni magyarság romló helyzete miatt tovább >>
Eva Maria Barki: Semmisnek tekinthető a Trianoni békediktátum! Tovább >>
Eva Maria Barki: A magyarság elmulasztja a történelmi lehetőségeket. Tovább >>
Eva Maria Barki EMI táborban mondott teljes beszéde 2005.augusztusában Tovább >>
Trianon igazságtalanságaira figyelmeztette Busht Eva Maria Barki -2006.júniusában>>
Eva Maria Barki: Egy népnek ki kell mondania, ha akar valamit >>
Eva Maria Barki : Nemzeti maximumot ! >>
|