Ágoston András Magyarittabén elmondott március 15-i ünnepi  beszéde.

Hölgyeim és Uraim, Tisztelt jelenlevők!

Amióta Magyarország tagja lett az EU-nak, új időszámítás kezdődött a Kárpát-medencé­ben élő magyarság életében. Eljött a nyílt beszéd ideje.
Ha a Pilvax-beli ifjak lelkét 1848. március 14-én a „tanuljunk meg kicsik lenni” érzés uralta volna, ma nem ünnepelnénk március tizenötödikét. S nem lenne Petőfink.

Ha visszatekintünk nemzetünk történetére, látnunk kell: a ballépések mindig akkor követ­keztek be, amikor a kovácsi elv, a „tanuljunk meg kicsik lenni” győzedelmeskedett a realizmus felett.

Ugyancsak történelmi tanulság: a nemzeti realizmus, a nemzetben való gondolkodás a legmélyebb szakadékból is ki tudott menteni bennünket.
Ma is ezt az örök küzdelmet vívjuk önmagunkkal és egymással is. A vezető nagyhatalmak kivételével, más nemzeteknél sincs ez másként.
Kemény, néha önemésztő ez a viaskodás, de nem eredménytelen.

Mondjuk ki: nem vis­szafogottságra van most szükség, hanem bátorságra, hogy a lehetőségeket kihasználva kiemeljük a nemzetet a 20. század mocsarából, hogy megvalósítsuk a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációját. Magyarországnak és nekünk a kisebbségi közössé­geknek is csak ez a folyamat, s nem az egymillió tungúziai befogadása lehet a kiút.

Ha Budapest ma a „tanuljunk meg kicsik lenni” elv alapján azt mondja, hogy támogatjuk az autonómiát, de csak akkor, ha az összhangban van az európai normákkal és ha azt támogatja a helyi többség is, ez nem elég.

Budapestnek el kell végre döntenie mit akar tenni a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseivel. A vajdasági magyarok esetében – tekintettel arra, hogy Kosovo kapcsán a nagyok is ide figyelnek – a nemzet ellen való történelmi tett az is, ha Budapest nem tesz semmit.

Újra kell gombolni a mellényt. S nem valaki másnak, hanem a ma élő és tevékenykedő politikus nemzedéknek. Az autonómia és a kettős állampolgárság ügyében is.

Az elmúlt több mint másfél évtized tapasztalata azt mutatja, nincs autonómia Budapest határozott fellépése nélkül. Aki ezt nem fogja fel az vagy szándékosan beszél mellé, vagy nem tudja felmérni mi a realitás. A kisantanttól való páni félelem indokolatlan. Pont azóta indokolat­lan, amióta Magyarország EU-tag lett.

De nekünk, kisebbségi politikusoknak is tennünk kell nemzetünk felemelkedése érdeké­ben.

Ragyogó példaként Tőkés László áll előttünk, aki az erdélyi magyarok autonómiatörekvé­seinek képviselőjeként tagja lehet az Európa Parlamentnek. Az, amit a nagyváradi református püspök és lelkes csapata az aláírásgyűjtési csatában az RMDSZ hata­lomhoz húzó politikai gépe­zetével szemben elért, nem más, mint maga a nagybetűs Siker.

Itt a Vajdaságban mielőbb egyességre kell jutnunk arra vonatkozólag, milyen alapelveken kell nyugodnia az autonómiamodellnek, amelyért síkraszállunk.
Nincs sok időnk! A közös álláspontot mielőbb ki kell alakítanunk.
Az, hogy ma Magyarittabén a vajdasági magyar pártok közösen koszorúzunk első fontos szimbolikus lépés lehet a közös álláspont kialakítása felé.

Tíz éves a Vajdasági Magyar Demokrata Párt
1997 – 2007

Bozóki Antal: Küzdelmes évtized - Jubileumi felszólalás

 
Üdvözlöm a Vajdasági Magyar Demokrata Párt tízéves jubileumi ülésének résztvevőit, sikeres és eredményes munkát kívánok.
A VMDP vezetésének gratulálok a tízévi töretlen és kitartó küzdelméhez a vajdasági ma­gyar kisebbségi közösség jogainak a megvalósításáért.
Szerbiában most politikai válsághelyzet van kialakulóban. Szerbiának jelenleg nincsen kormánya, és a parlament sem működik. A politikai küzdelem most a körül folyik, hogy merre billen Szerbia – európai útra lép-e, ami az európai normák és követelmények elfogadását is ma­gába foglalja, vagy a radikalizmus útjára lép.
A Szerb Radikális Párt egyik vezetőjének legújabb nyilatkozata szerint a párt „meg tudja szervezni október 5-ét”. Tudjuk, hogy ez mit jelentene a demokrácia fejlődése, de a kisebbségek helyzetének alakulása szempontjából is.
Szerbiában jelenleg nincsen hatályos kisebbségvédelmi törvény.
Szerbiának nincsen kisebbségvédelmi minisztériuma. A kisebbségi ügyek intézését vala­miféle szakszolgálatra bízták.

A Tartományi Végrehajtó Tanács nemrég egy nemzeti kisebbségügyi tanácsot alapított, amely 19 tagja közül 11 a tartományi kormány tagja, a többi tagot pedig a nemzeti tanácsok elnö­kei képezik. Kérdezem én, milyen szerepe van egy ilyen tanácsnak? A TVT tagjai javasolják a TVT-nek, hogy mit fogadjon el, amit aztán majd a TVT ülésén saját maguk szavaznak meg.
Néhány nappal ezelőtt leváltották Ana Tomanova-Makanovát – közli az újvidéki Građanski list március 7-i számában.

A (most már) volt koordinátor leváltására három héttel az után került sor, hogy a nemzeti tanácsok vezetőinek találkozóján Makanovának felrótták, hogy a Demokrata Párt tagjaként „po­litikailag aktiválódott”. Felrótták neki, hogy koordinátorként nem volt felhatalmazása arra, hogy „a nemzeti kisebbségi tanácsok nevében politikai kérdésekkel foglalkozzon”.

Egyik bírálója – az említett írás szerint – sajnos éppen az Varga László volt, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) jegy­zője, aki a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselőjeként került be a szerbiai parla­mentbe. Varga szerint a koordinátornak „csak technikai szerepe van és nincsen felhatalmazása arra, hogy politikai kérdésekkel foglalkozzon”.

Ana Tomanova-Makanova kétéves koordinátori tevékenysége – saját nyilatkozata szerint is – „sokat foglakozott a nemzeti kisebbségek politikai kérdéseivel”. Rendszeresen rámutatott a nemzeti kisebbségi közösségek problémáira, bátran kiállt jogaik megvalósításáért és bírálta az állami szerveket a problémák megoldásának elodázása miatt. Egyik legnagyobb visszhangot keltő nyilatkozata szerint a szerbiai (és a vajdasági) kisebbségi jogok védelmét „a törvénytelenség és a káosz jellemzi”.

Ezt a káoszt csak fokozza, hogy az egyes nemzeti tanácsoknak, mint például a Magyar Nemzeti Tanácsnak, lejárt a mandátuma, a többinek pedig rövidesen lejárt. A szerb ha­talomnak négy év nem volt elegendő arra, hogy ezt a kérdést törvénnyel rendezze.

Makanovának a miloąevići idők módszereivel történt leváltását elítéljük, mint az aktuális hatalom kisebbség- és demokrácia ellenes cselekedetét. A hatalom most is demonstrálta, hogy nem tűri meg a bírálóit és a másképpen gondolkodókat !

Az ilyen viszonyulás nem a kisebbségek helyzetének rendezését szolgálja. Szerbiának ezt a kérdést – az Európai Unióhoz való közeledés útján – a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségekkel összhangban előbb-utóbb rendeznie kell.

Kasza József mai felszólalását úgy értékelem, mint a vajdasági magyar pártok együttmű­ködése új kezdetének, egy vajdasági magyar koalíció megalakításának a lehetőségét.

A vajdasági magyar pártok együttes fellépéséhez szükséges egy közös program megfo­galmazása a pártok részéről és azok egységes közvetítése a szerb hatalom felé.

Forrás: VMDP hírlevél

www.commora.hu

Kapcsolódó cikkek:

A magyar nemzet politikai integrációjának doktrínája		2007.03.14. 08:54
2007. március 12. Vajdaság Ma. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt az első modern, magyar kisebbségi programpárt. Önmeghatározásában, elsőként a Kárpát-medencében, eltért az addig uralkodó egy kisebbségi közösség egy érdekvédelmi szervezet koncepciótól. Vállalta a kisebbségi többpártrendszert, de programpártként határozta meg önmagát, elutasította a bal-jobb kettősséget. S ezzel magát a po­litikai versenypárt státusát is. Tovább >>

Senkit sem zavar?!		2007.03.14. 08:51
2007. március 13. Vajdaság Ma. „Szerbia a szerbeknek” avagy, magyarosabban „Szerbia legyen a szerbeké” hirdeti öles fekete cirill betűkkel egy felírat (a sok közül) az újvidéki Darányi-telepen, ahol (még mindig) jelentős számú magyar is él. Ott virít, senkit sem zavar?! Ha emlékezetem nem csal, akkor a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV), a Liberális Demokrata Párt (LDP) és a Demokrata Párt (DS), meg a tartományi hatalmi szervek is szerveztek korábban gyűlöletfeliratok-átfestést, de mintha ők is belefáradtak volna. Nem győzik, annyi van belőlük… Miért gyűlöletfelirat? Egyszerű a válasz. A falfirka azt hirdeti, hogy Szerbiában a szerbeken kívül másnak helye nincs. Ez még a jelenlegi „megtűrt kisebbség” státusnál is kevesebbet kínál a nem szerbeknek: olvadjatok be vagy menjetek el, hisz ez csak a mienk! Tovább >>   2007. március 15. Vajdaság Ma Füttyel válaszoltak Magyarittabén Gyurcsány levelére a délvidéki március 15-i ünnepségek egyik központi helyszínén A vajdasági Magyarittabén megtartott ünnepi megemlékezésen az egybegyűltek füttyszóval kísérték Gyurcsány Ferenc üzenetének a felolvasását. Hosszú évek óta először történt meg, hogy közösen koszorúzott a három délvidéki magyar párt vezetője. A délvidéki március 15-i ünnepségek egyik központi helyszínén, a bánsági Magyarittabén az egybegyűltek füttyszóval kísérték Síposné Lukács Ilonát a szabadkai magyar főkonzulátus munkatársát, aki Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét olvasta fel. Hosszú évek óta először volt rá példa, hogy a három délvidéki magyar párt vezetői közösen koszorúztak, így dr. Páll Sándor a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének az elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetője, illetve a Vajdasági Magyar Szövetséget Kasza József elnök helyett Pál Károly alelnök képviselte. A régóta várt eseményt az egybegyűltek tapssal fogadták. A Vajdaság területén Magyarittabé mellett Bácskossuthfalván tartottak még központi megemlékezést. E két településen áll a Délvidéken Kossuth-szobor. (FH/ Hír TV) http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=vajdasag&id=4869

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés