Hírek : A magyar nemzet politikai integrációjának doktrínája |
A magyar nemzet politikai integrációjának doktrínája
2007.03.14. 08:54
2007. március 12. Vajdaság Ma. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt az első modern, magyar kisebbségi programpárt. Önmeghatározásában, elsőként a Kárpát-medencében, eltért az addig uralkodó egy kisebbségi közösség egy érdekvédelmi szervezet koncepciótól. Vállalta a kisebbségi többpártrendszert, de programpártként határozta meg önmagát, elutasította a bal-jobb kettősséget. S ezzel magát a politikai versenypárt státusát is.
Pártunk – csakúgy, mint annak idején a történelmi VMDK – kezdettől fogva egy minőségében új kisebbségvédelmi modell elemének tekintette magát. Tudtuk, egyelőre idegen politikai közegben kell tevékenykednünk. Megélünk mi a meglevő politikai kontextusban is, de nem ezt akarjuk. A társadalmi és politikai átalakulás, amelyért küzdünk reményeink szerint egy új, demokratikus politikai- és közjogi intézményrendszer kialakulásához vezet. Ebben a kisebbségi közösségünk nem rozoga híd lesz két ország között, amelyet egyikük sem akar karban tartani, s inkább a másikra hárítaná a feladatot. Közben pedig a hídon taposson az, akinek erre kedve szottyan. A VMDP szerint kisebbségi közösségünk önmagában is érték, amelynek fennmaradása és fejlődése érdeke kell legyen mind az országnak amelyben élnünk adatott, mind pedig Magyarországnak. De, még mielőtt az illúziók világában kötnénk ki, nézzük meg, milyen reális elemekre épül az általunk elképzelt és körvonalazott nemzetközileg is támogatott kisebbségvédelmi rendszer? Ezek az elemek a következők: Egy. Demokratikus államberendezkedés mind Szerbiában, mind Magyarországon. Demokráciában a vajdasági magyar közösség a kettős állampolgárság révén szervesen integrált része lehet a Kárpát-medencében élő magyar nemzet egészének. Másrészt, magyar közösségünk tagjainak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a szerb állam egyenjogú polgáraként beilleszkedhessenek a szerb társadalomba. A cél az, hogy a magyarok a többiekkel egyenrangúan megjelenhessenek a helyi többségi társadalomban működő intézményi struktúrákban, s hogy tehetségüknek, személyes ambícióiknak, befektetett tőkéjüknek és munkájuknak megfelelően haladhassanak előre, boldogulhassanak. Kettő. Magyarország az EU-ban, államként, de egyben határmódosítás nélkül integrált nemzeti közösségként is. Ebben a helyzetben Magyarország a többi EU-tagállamhoz viszonyítva még egy további előnnyel is rendelkezhetne. A vállalt kötelezettségét, hogy megteremti fenntartható fejlődésének feltételeit, úgy teljesítheti, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság egészének belső értékeire építve, s azokat összefogva haladhatna előre. A cél az, hogy az egyenrangú európai nemzetek versengésében a magyar is nemzetként foglalhassa el az őt megillető helyet. Az egymillió tungúziai betelepítése nélkül! Helyeseljük, hogy Gyurcsány Ferenc síkraszáll azért, hogy a készülő EU dokumentumban helyet kapjanak a kisebbségek is. Nem baj, hogy egyelőre nincs támogatása Európában. Meg kell magyarázni azoknak, akik Európában Magyarország számára demokrácia-hirdetési feladatokat adnak a Nyugat-Balkánon, hogy a kettő, Magyarország szerbiai feladatvállalása és a tényleges nemzeti alapú autonómia a reciprocitás alapján - együtt jár. A VMDP-ben mindent megteszünk, azért, hogy ezzel a követeléssel a vajdasági magyarság egységesen lépjen fel. - Harmadszor, szükség lenne az integrálódott, s az egészséges versenyt pártoló Európára, melyben gondoskodnak a minden hetedik kisebbséghez tartozó állampolgárról is, hozzájárulhat ahhoz, hogy a kisebbségi közösségek tagjai ne csak az EU határain belül, hanem azokon kívül is élvezhessék a demokrácia áldásait. Tíz évvel ezelőtt mindezt nem tudtuk pontosan megfogalmazni, de a célokra jól ráéreztünk.
A VMDP a történelmi VMDK eszmei és politikai örököse
Nézzük meg közelebbről, milyen alapkövetelésekre épül a Vajdasági Magyar Demokrata Párt programja. A történelmi VMDK eszmei és politikai örököseként, a VMDP megalakulása óta következetesen síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyar közösségek határmódosítás nélküli politikai integrációjáért. Ezt a politikai eszmét 1994. júniusában a Horn-kormány programjának véleményezésekor, még a történelmi VMDK-ban foglaltuk dokumentumba. Mára politikai doktrínává fejlesztettük. Hogyan? Először, tényként fogadtuk el, hogy a Kárpát-medencében élő magyar közösségek ma is szenvednek a trianoni traumától. De úgy gondoljuk, hogy a Trianon ütötte, máig sajgó lelki sebeket a 21. század elején át kell adnunk a történelemnek. Másodszor, a magyar nemzet egészének olyan előremutató, koherens eszmerendszerre, ha úgy tetszik doktrínára van szüksége, amely alkalmas a trianoni diktátum demokratikus meghaladására, egyszersmind megalapozza a nemzet egészének továbbélését, fejlődését, felemelkedését. A VMDP-ben úgy gondoljuk, a Kárpát-medencében élő magyar közösségek határmódosítás nélküli politikai integrációja mint doktrína, választ ad a nemzeti stratégia fontos kérdéseire. Politikai gyakorlatunkban tíz éve keressük e doktrína érvényesülésének feltételeit, s ahol lehet hozzájárulunk az egész nemzetre vonatkozó eszmei-politikai konstrukció a kiépítéséhez.
A négy pillér és a VMDP politikai módszere
Szerintünk az integrációnak a trianoni trauma meghaladására alkalmas és a Kárpát-medencében élő magyarok felemelkedését célzó politikai eszmerendszere négy pilléren nyugszik. A demokratikus kisebbségi többpártrendszer, a magyar (perszonális) autonómia, a részarányos parlamenti képviselet, s ezzel összefüggésben a szavatolt parlamenti helyek, valamint a kettős állampolgárság, alkalmasak arra, hogy a köréjük csoportosuló, eszmeileg koherens nemzeti törekvéseink rendezetten és következetesen megjelenjenek a politikai színtéren. S arra is, hogy a megfelelően konkretizált formában mindinkább megértésre találjanak a Kárpát-medencében működő magyar politikai elitek soraiban is. A politikai filozófia, amelybe politikai küzdelmeink az elmúlt évtizedben beágyazódtak, meghatározza politikai módszerünket. Ez a módszer a tartósan mostoha körülményektől függetlenül, lehetővé tette, hogy a VMDP vezető eszmei erőként megmaradjon a politikai pártok küzdőterén. Szerbiában csakúgy mint Magyarországon, illetve a nemzetközi politikai színtéren is. A legáltalánosabb politikai körülményekre nincs befolyásunk. Ugyanakkor, programcéljainkért folytatott küzdelmünkben, egyenrangú politikai partnerként igyekezünk szelíd, de tartós nyomást gyakorolni a budapesti politikai elitre. Ezt a tevékenységet Magyarország EU-csatlakozása után különösen indokoltnak érezzük. Nincs okunk arra, hogy ne feszegessük az olyan, Magyarország számára sajnos még mindig kellemetlen kérdéseket, mint amilyen a kettős állampolgárság, a tényleges politikai autonómia ismérveinek meghatározása és nemzetközi képviselete, vagy a rossz születési mutatókkal kapcsolatos tennivalók. A szerbiai politikai színtéren nem kérünk, hanem követelünk. Ismerjük jogainkat, s Szerbiától nem segítséget kérünk, mint a magyarországi politikai elittől, hanem követeljük, hogy tartsa magát a szerb alkotmányhoz – például a menekültek betelepítésének leállításában – s a többi demokratikus normához, amelyek tiszteletben tartása a békés egymásellett-élésünk elengedhetetlen feltétele. Reméljük, hogy a szerb hatalom Koszovó státusának rendezése után nagyobb empátiával fordul az országban maradt kisebbségek igényei felé. A kétpólusú vajdasági magyar politikai elit helyi hatalomhoz simuló szárnyával kialakult kapcsolatunkban – az eszmei különbségek ellenére – állandóan szorgalmazzuk a legfontosabb kérdésekben történő összefogást. Az autonómiaellenes médiával állandó küzdelemben állunk. Nem tehetünk mást, hiszen a politikában, a programcéljainkért folytatott harcunkban nincs megalkuvás: nem kérünk és nem adunk bocsánatot. Programcéljaink előbbrevitele érdekében minden pillanatban készen vagyunk az összefogásra. A szilárd politikai stratégiára és megbízható eszmei alapokra támaszkodó taktikánk eddig megóvott bennünket az olcsó és rossz kompromisszumoktól. Ennyit a módszereinkről. Most, amikor tízéves fennállásunkat ünnepeljük, hozzá kell tennem: a közvetlen politikai módszereink, az állandósult politikai készenlét a reakciókészség és a kitartó küzdelem eredményekhez vezetett. Politikai tevékenységünk során minden fontosabb kérdésben állást foglalunk, véleményünket mindig írott dokumentumban hozzuk nyilvánosságra, s ezzel feleletre, vagy beszédes hallgatásra késztetjük nemcsak akcióink megcélzott szereplőit, hanem a politikai színtéren zajongó többi érdekeltet is.
Mire jutottunk?
A VMDP alapozott a történelmi VMDK-ban szerzett tapasztalatokra. S a szakadáshoz vezető kemény politikai vitákból levonta a tanulságokat. Ennek köszönhetően a Vajdaság autonómiájára, valamint a területi autonómiára vonatkozó követeléseket – ebben különbözünk a történelmi VMDK-tól – a saját politikai doktrínájába fel sem vette. Még a megalakulás évében 1997-ben elfogadtuk a magyar (perszonális) autonómia modelljét és szorgalmazzuk a részarányos parlamenti képviselet elvét. A magyar (perszonális) autonómia modellje értelmében autonómia akkor van, ha a kisebbségi szavazók névjegyzéke alapján, demokratikus többpárti választások útján, létrejön egy legális és legitim képviseleti testület, amely közjogi szempontból beépül az államhatalom intézményrendszerébe, de önálló jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványai vannak. Vagyonnal és önálló pénzforrásokkal rendelkezik, amelyek, csakúgy mint jogszabályalkotási jogosítvány, összefüggésben állnak az oktatás, művelődés és a közszolgálati típusú tájékoztatás autonóm funkcióinak biztosításával. A VMDP perszonális autonómiára vonatkozó modellje nem követel területi elhatárolódást, de a kisebbségi közösség számára lehetővé teszi, hogy az autonómiája keretei között feltárja, kifejezze és legitim módon képviselje az identitása megőrzése szempontjából fontos érdekeit. A szerb hatalomhoz eljuttattuk a Kisebbségi Kódex meghozatalára vonatkozó kezdeményezésünket, benne a magyar (perszonális) autonómia modelljével, a részarányos parlamenti képviseletre illetve a szavatolt parlamenti helyekre vonatkozó követeléssel. Különösen fontosnak tartjuk a kétpólusú kisebbségi elitekre vonatkozó politikai állásfoglalásainkat. Szomorú tény, hogy a bizalmi minimum, amelyet az utódállamok politikai elitje a kisebbségi egypártok számára megállapított, tiltja a magyar pártoknak az autonómiakövetelések képviseletét. A budapesti támogatások leosztásával megbízott egypártok – ez is rossz tapasztalat –igencsak érdekeltek a „kormányzati felelősségvállalásban”. S szó nélkül elfogadják a helyi többség által meghatározott bizalmi minimumot. A „kormányzati felelősségvállalásért” cserébe vállalják az autonómiakövetelés mellőzését. Nem csoda, hogy rendre közelebb állnak a helyi fővárosi hatalomhoz és politikai elithez, mint Budapesthez. Esetenként, természetesen a saját rész- és csoportérdekeik érvényesítése céljából, afféle ütköző zóna szerepét is vállalják. Kell-e mondani, hogy a kisebbségi közösség alapérdekeinek, elsősorban az autonómiaköveteléseinek kárára.
A VMDP és a bizalmi minimum
Nos, a VMDP nem fogadja el a bizalmi minimumot. S a kétpólusúvá vált politikai elit nemzeti szárnyaként egy pillanatra sem adja fel az autonómiára vonatkozó követeléseit. A részarányos parlamenti képviselet elvének elfogadása Szerbiában is lehetővé tenné a kisebbségi közösségekben kialakuló demokratikus többpártrendszer létrejöttét. Meggyőződéssel valljuk, hogy a kettős állampolgárság nemcsak a trianoni trauma meghaladására alkalmas, hanem jó eszköze lehet a Kárpát-medencében élő magyar közösségek határmódosítás nélküli politikai és gazdasági integrációjának is. A most folyó aláírásgyűjtési akciónk alapján az év második felében újra kérni fogjuk a magyar kormányt a kettős állampolgárság bevezetésére. Még mielőtt a schengeni vasfüggöny végleg leereszkedik. Tisztelt jelenlevők! Ma nemcsak pártunk tízéves évfordulójáról emlékezünk meg, hanem köszöntjük nemzeti ünnepünket március 15-ét is. Közdelemben, reménykedve, a negyvennyolcasok hitével valljuk: nem lehet, hogy a magyar nemzet, most süllyedjen el, amikor elkezdődhet az igazi, a hosszú távra szóló felemelkedése. Az viszont igen, hogy a Kárpát-medencében élő magyar szavazók legalább kétharmada nemzeti érzelmű legyen. Ilyen értelemben ellenezzük a kisebbségi egypártrendszert.
A vajdasági torz kisebbségi többpártrendszer hozadéka
Mindenekelőtt a politikai tisztánlátás, s az immár másfél évtizede zajló szemléltető oktatás. A VMDP képes volt rá, hogy a kétpólusúvá vált politikai elit helyi hatalomhoz húzó „kormányzati felelősségvállaló” szárnyával való politikai viaskodása közben, az autonómiaköveteléseket – imponáló intellektuális fölénnyel – máig megtartsa a politikai színtéren. S hogy állandó történelmi ellenszélben bebizonyítsa: a közösségi önrendelkezés igényét az emberekben nem lehet teljesen elfojtani. Mint ahogy a vélemények sokszínűségének tényét sem. Mi látjuk a megoldást, azt, hogyan lehet demokratikus többpártrendszert kialakítani a kisebbségi közösségeken belül. Ezért szorgalmazzuk a részarányos parlamenti képviseletet és vele összefüggésben a szavatolt parlamenti helyeket. Amelyekre a vajdasági magyarok névjegyzékében szereplő magyarok saját pártjaik között válogatva küldhetnek képviselőket. A kérdés most az, mit tesz Budapest? Segít-e nekünk, vagy cserben hagy bennünket? Ha mi világosan látjuk mi a kiút, nem hiszem hogy ezt Budapesten nem látják. Bízom benne, hogy látják! Ma a Kárpát-medencében nincs politikai tényező, amely ha nem is ismeri el a VMDP politikai integrációjára vonatkozó eszmerendszerét, a gyakorlatban ne ehhez viszonyítva alakítaná ki politikáját. S nemcsak a napi politikát, hanem a stratégiát is. A VMDP mégsem áltatja magát azzal, hogy az eszmerendszer amelyre tevékenységét alapozza, meghódította a magyar politikai valóságot. De, a kitartás első gyümölcsei beérnek. Doktrínánk fontos bizonyítékának tartjuk, hogy a történelmileg kiélezett helyzetekben, például manapság Erdélyben, ugyanennek az értékrendnek a mentén zajló, politikai megoszlásnak lehetünk szemtanúi. Megoszlásnak, amelyben Tőkés László képviseli a jövőt, a nemzet felemelkedésének lehetőségét. Ezen az úton, a nemzeti integráció útján kívánunk továbbmenni a jövőben is. (Ágoston András beszéde a VMDP jubileumi ülésén)
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=1183
2007. március 10. Vajdaság Ma
Tízéves a VMDP A születésnapi kongresszus résztvevőit Kasza József is köszöntötte
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt tíz éven át életben tartotta a magyar autonómia és a kettős állampolgárság eszméjét, annak ellenére is, hogy küzdelme során nem élvezte Budapest támogatását – hangsúlyozta 200 ember előtt Ágoston András pártelnök a VMDP tizedik születésnapja alkalmából tartott szabadkai kongresszuson. Mint mondta, Magyarország eddig a határon túli magyarok környezetében a hatalomhoz odasimuló „egypártokat” támogatta. Ennek ellenére a VMDP nemcsak, hogy fenn tudott maradni, hanem továbbra is következetesen kiáll azért, hogy létrejöjjön a magyarság határmódosítás nélküli politikai integrációja, hogy megvalósuljon a politikai autonómia, és hogy a belgrádi parlamentben garantált képviselői helyek illessék meg a magyarokat, amelyekért tisztességes versengés folyhat majd a magyar jelöltek között, akikre a magyar választói névjegyzékre feliratkozó magyarok szavaznak majd. Erről a célról a VMDP sosem fog lemondani – hangsúlyozta Ágoston. A rendezvényt jelenlétükkel megtisztelték Magyarországról a Fidesz - MPSZ és az MDF képviselői, ott voltak a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusának vezetői, a polgári körök, valamint a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért nevű civil szervezet képviselői. Rajtuk kívül a kongresszuson megjelent Kasza József a VMSZ elnöke és Tari István, a VMDK alelnöke. Kasza József üdvözlő beszédében elmondta, hogy nem volt könnyű számára meghozni a döntést, hogy elmenjen a VMDP születésnapi rendezvényére. De végül is így döntött, köszöntötte az egybegyűlteket és hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja megtalálni a lehetőséget a magyar összefogásra. Annak ellenére is, hogy sok-sok sérelem hangzott el az elmúlt időszakban. Kasza József beszéde végén jelezte, hogy az ő helyét hamarosan egy fiatal foglalja majd el a VMSZ élén, és azt javasolta a másik két magyar szervezet vezetőinek, hogy kövessék példáját. Ezt követően a rendezvényen felszólalók elemezték a vajdasági magyarság helyzetét, különös tekintettel a rossz választási eredményekre. A kongresszus részvevői alkalmi művelődési műsor keretében emlékeztek meg 1848. március 15-éről, a forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Kép és szöveg: Ternovácz István
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=1176
|