A pénteken nyilvánosságra hozott dokumentumban Markó emlékeztetett: bárhol éljenek a világon, március 15. a magyarok számára mindig és mindenhol a szabadságot, az egyenlőséget és a testvériséget jelenti. "Románia európai uniós csatlakozásával nemzeti ünnepünk is új értelmet nyer, ugyanis most valóban elérhetővé vált a hármas jelszó, a szabadság, az egyenlőség és testvériség, amelyekhez még hozzá kell tennünk a magyar nemzetegyesítést, a határok nélküli magyar-magyar együttlétet is, mint immár megvalósítható célt" - áll a felhívásban.
"Az erdélyi magyarság összefogására azonban ma nagyobb szükség van, mint valaha" - hangsúlyozza Markó, leszögezve: "Hiszen ha a szabadság elérhetővé is vált számunkra, a küzdelem folytatódik: még meg kell teremtenünk az erdélyi magyarság legfőbb célkitűzését, az autonómia, vagyis az önálló döntéshozatal különböző formáit, és ezt csakis egységesen valósíthatjuk meg".
Március 15. ezért főként a nemzeti összefogás, a szolidaritás napja - olvasható a továbbiakban. Az RMDSZ elnöke szerint az elmúlt sok évtized ugyanis azt bizonyítja, hogy az erdélyi magyarok közösségi létének legalapvetőbb igazsága, megtartó ereje az egység. "Amit eddig elértünk, azt csak összefogással érhettük el, és ez a jövőben sem lesz másként".
"Nagy, közös felelősségünk, hogy ez a nap minden magyar ember ünnepe maradjon, és ne engedjük, hogy ezt az ünnepet bárki is önös politikai célokra használja fel" - hívja fel a figyelmet felhívásában Markó Béla.
(MTI)

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=2536

Kapcsolódó cikk:

2007. március 5. Vajdaság Ma

A verseny hiánya, új retorika és erődemonstráció
A romániai magyar sajtó szerint ez jellemezte az RMDSZ-kongresszust

A romániai magyar sajtó szerint - különféle hangsúlyozásban - a jelöltek versenyének hiánya, egy újfajta retorika, valamint az erődemonstráció jellemezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) aradi kongresszusát, írja az MTI.
Salamon Márton László, a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) felelős szerkesztője szerint az, hogy Markó Béla egyedüli jelöltként indult a kongresszuson az RMDSZ elnöki tisztéért, nem jelent semmit, hiszen ezt "jobb helyeken" is természetesnek tekintik. Nyugat-európai vagy amerikai pártoknál bevett gyakorlat, hogy a végső megmérettetésig csak az alakulaton belüli legerősebb vonulat jelöltje jut el, a többiek útközben visszalépnek. Magyarországon is csak egy hete annak, hogy a legnagyobb kormánypárt vezetéséért senki nem szállt harcba Gyurcsány Ferenccel - emlékeztet a szerző.
Ami a román politikai porondon való pozícióját illeti - folytatja fejtegetését a szerző -, a szövetség minden, az elfogadhatóság határán belül levő kompromisszumot meg fog kötni azért, hogy kormányon maradjon. Mert - mint arra Bugár Béla, a pozsonyi kormányból kiszorult felvidéki magyar párt vezetője Aradon is figyelmeztette erdélyi kollegáit - a kisebbségi érdekképviselet ellenzékből "csak a túlélésen gondolkodhat".
Az erdélyi Krónika kommentárja szerint az elnökjelölt ellenlábas-nélkülisége a tisztújítást is megfosztotta a versenyjellegtől. Csinta Samu főszerkesztő szerint a megkérdőjelezhetetlen fölény tudata hatalmas toleranciával töltötte el a többséget, az RMDSZ-kurzusétól eltérő álláspontot képviselő nagyon-kisebbség téblábolását időnként szélesen elnéző mosoly övezte.
Önmagában az sem jelentett meglepetést - írja a továbbiakban -, hogy Markó Béla mondandója több alkalommal is nyílt színi tapsra késztette a hallgatóságot. Az elnök hagyományosan jó szövegű beszédében ezúttal azonban különleges jelentősége volt az üzeneteknek, illetve a megfogalmazások hangsúlyának. A román politikai partnerekhez intézett üzenet például az óvatos keménykedés iskolapéldája volt, de hatásvadász értéke sem elhanyagolandó - állapítja meg a szerző.
A cikk írója úgy véli, változott a szövetség retorikája. Míg eddig az RMDSZ kifele a konfrontációmentes tárgyalások híveként pozicionálta magát, Aradon minden korábbinál élesebben megfogalmazódott a Bukarestnek szánt mondandó: "ha nem tetszik a velünk való párbeszéd, akkor vessétek tekintetetek a kolozsvári egyetemvitára" - írja Csinta Samu, hozzá is fűzve rögtön: kérdés persze, hogy a radikálisabb megoldásokat elriasztó perspektívaként kezeli-e majd Bukarest, vagy épp ellenkezőleg.
A magyar-magyar kommunikációban egyelőre nem érhető tetten hasonló váltás - vélekedik a kommentátor -, mi több, az EP-jelöltség ügyében való elvetélt kongresszusi próbálkozások kapcsán inkább az ellenzék részéről lehetett érezni a párbeszéd szorgalmazását, egyelőre fogadókészség nélkül.
A Háromszék szerint nagy hittel és nagy reménnyel, tovább növekvő önbizalommal távozhatott Markó Béla a kongresszusról, hiszen - mint Farkas Réka szerkesztő megjegyzi - Gyurcsányt is felülmúló támogatással erősítették meg elnöki székében. Csakhogy a fegyelmezetten szavazó testület igen gondosan összeválogatott küldöttekből állt. Nagyon vigyáztak, már a területi szervezetek szintjén, hogy csak olyanok jussanak el Aradra, akik nem okoznak meglepetést, akiknek érdeke is azt kívánja, fenntartsák a jelenlegi helyzetet.
Kicsit a rossz emlékű idők pártkongresszusait idézték az Aradon történtek: mindenki egyetértett szinte mindennel, amit a csúcson kitaláltak - írja Farkas Réka. Pedig a kongresszus jó alkalom lehetett volna szembenézni például azzal, hogy az egységhangoztatás még nem elegendő ennek megteremtésére, egy zárt teremben, saját közönségünk előtt könnyen megsemmisíthetjük az ellenzéket, de kint, a terepen nem ilyen egyszerű leírni az elégedetlenkedőket - írja a lap szerkesztője.

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=2531

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés