Több kiadás

Drágul a kenyér: Még egy rossz hír: a pékek újra árat akarnak emelni, körülbelül 10%-ra kell számítani. A boltokban és a piacokon attól függ, hogy emelik-e a hús és a kenyér árát, hogy a kereskedő átvállalja-e a plusz-költségeket, vagy sem. A Pékszövetség elnöke szerint muszáj árat emelnie a kiskereskedőknek is.

Drágul a hús és az energia : Legalább tíz százalékkal emelkednek a húsárak ősztől, miután az élelmiszerek áfája magasabb lesz és drágulnak az energiaárak is.

Drágul az iskolakezdés: Idén is mélyen a pénztárcánkba kell nyúlni, ha mindent be akarunk szerezni a gyerekeknek az iskolakezdésre. Egy év alatt legalább 10-15 százalékkal drágultak ugyanis az iskolaszerek. A tanév kezdete előtt egy átlagos kétgyermekes család 20 - 40 ezer forintot is elkölt a tanszerekre. A tankönyvek beszerzése még 5 - 10 ezer forinttal növelheti a családi büdzsé kiadásait.

Drágul a menza:Az arányok eltolódtak, és sajnos az önkormányzatok lassan már a mennyiséget sem tudják finanszírozni, nemhogy a minőséget' - hangsúlyozta a Junior Zrt. kereskedelmi igazgatója, Palánkai Péter. A Budapesten és környékére szállító vállalat naponta 90-95 ezer főre főz, nagyrésztóvodásoknak és iskolásoknak. A megnövekedett áfát egyértelműen át kell hárítaniuk, mondja Palánkai Péter.

Drágul a gépkocsi átírás: A pénzügyi megszorító intézkedések részeként szeptember elsejétől drágább lesz a gépkocsik átírása. Húsz százalékkal emelkedik a díj, ami azt jelenti, hogy 1890 cm3-ig köbcentinként 18, a fölött 24 forintot kell majd befizetni. Az új illeték a szeptember elseje utáni keltezésű szerződéskötésekre vonatkozik. A vagyonszerzési illetéknek tehát továbbra se lesz köze a megszerzett vagyon nagyságához.

Drágul az autópálya és a taxi: Az autópálya-matricákért átlagosan 5 százalékkal kell többet fizetni.

Drágul a tömegközlekedés a fővárosban: 170 forint helyett 185 forintot kell fizetni a vonaljegyért, a dolgozóknak szóló havibérlet ára 6250 forint helyett 6900 forint lesz. Az egyesített BKSZ-bérlet 6875 forintról 7590 forintra emelkedik. A járulékok emelése, illetve az áfakulcs növekedése miatt a taxisok is kénytelenek emelni az árakat.

Több adó

Nem lesz adócsökkentés 2011-ig: 2011 előtt várhatóan nem lesz adócsökkentés derül ki a Reuters tudósításából. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanis elmondta, Magyarország új konvergenciaprogramja alapján a júniusban elfogadott adótörvények 2011 végéig hatályban maradnak. A kormányfő újságíróknak azt mondta: a program nem számol a jelenlegi adómértékek csökkentésével 2011-ig.

Minimálbér-adó: A minimálbér hivatalosan most sem adómentes, csak jóvá lehet írni az adóját, azaz nem kell semmit fizetni. Jövőre viszont a jóváírás mértéke nem, csak a minimálbér nő. Vagyis, így ezután is adózni kell majd. A minimálbér kvázi adómentességét a Medgyessy-kormány vezette be, 2002-ben

Minimum járulék 125 ezer fölött: Mindenkitől elváratik, hogy havi 125 ezer forintos jövedelem után fizessen járulékot, ha a valódi jövedelme eléri ezt a szintet' - fogalmazott Katona Tamás. Az államtitkár hozzáfűzte: 'nem fogadjuk el, hogy azok, akiknek havi jövedelme meghaladja a 125 ezer forintot, azok más ágon vegyék ki a jövedelmet, és alacsonyabb jövedelem után fizessenek járulékot.

Elvárt adó: A jövőben valamennyi társasági adó fizetésére kötelezett cégnek a fennmaradáshoz minimálisan elvárható nyereség után társasági adót kell fizetnie. Az elvárt adó alapja az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összes bevétel 2 százaléka. Az adó kulcsa a társasági adó szabályainak megfelelően 5 millió forint adóalapig 10 százalék, fölötte 16 százalék.

Szolidaritási adó: A nyereséges vállalkozások és a 6 millió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek 4 százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelesek. A jövő év elejétől azon magánszemélyek lesznek a külön adó megfizetésére kötelesek, akiknek az éves összevont jövedelme meghaladja a 6 millió forintot. Az adó alapja a 6 millió forintot meghaladó jövedelemrész, mértéke pedig 4 százalék.

Kamat adó: Három hét múlva húsz százalékra emelkedik a nulla százalékos kamat- és árfolyamnyereség-adó kulcsa, aki azonban most választ befektetést magának, ezt a sarcot akár el is kerülheti. szeptember elseje előtt befektetett forintokra a fordulónap után kapott első kamatot még nulla százalékos adó terheli. Később azonban a kamatjellegű jövedelem után már meg kell fizetni a közterheket

Ingatlanadó: 2008-tól lesz ingatlanadó, ennek mértékére a miniszterelnök korábbi nyilatkozatában már utalt. Az ingatlanszövetség szerint csak akkor lehet ingatlanadót bevezetni, ha minden más ilyen típusú adót eltörölnek

Emelkedő járulékok: Járulékemelési elképzelésekről is beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) szombati plenáris ülésén többek között. Közölte: nem szűnik meg november 1-jével, sőt fennmarad a jövő évben is az 1.950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás, noha korábban a megszüntetésére vonatkozó megállapodás született. A jövő évben a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék 6 százalékról 7 százalékra nő. Nyugdíj adó Áprilistól fizetőssé váló közutak 2007.02.28 Véglegessé vált azoknak a közutaknak a listája, amelyeken a 12 tonnánál nehezebb teherautók áprilistól csak matricával közlekedhetnek. Az 5-ös és 7-es főút kivételével valamennyi egyszámjegyű főúton, valamint csaknem 30, kétszámjegyű főúton lesz kötelező az autópályákra is érvényes matrica megvásárlása.

Több rezsi

Többe kerül villany és a fűtés: Átlagosan több ezer forinttal emelkedik egy magyar család rezsije az életbe lépett energia áremelések miatt. A villany 14 és fél , a távhő 18, földgáz átlag 27 % -kal drágul. A magyar családok többségének nincs több menekülési lehetősége, ugyanis rövidesen a tűzifa is drágul.

Többe kerül a kábeltévé: Szeptembertől ismét emelkednek a kábeltelevíziós díjak, a szolgáltatók ugyanis nem vállalják át az előfizetőktől az áfa 5 százalékos emelkedését. Szűcs László, a UPC Magyarország Kft. sajtókapcsolati igazgatója emlékeztetett: amikor januárban a telefon- és az internetszolgáltatás áfája csökkent, a kedvezményt ugyanígy továbbadták az ügyfeleiknek. A mostani áremelést egyébként januárban újabb követheti, amikor életbe lépnek a kábelcégek új tarifái. Idén a csomagok a UPC-nél átlagosan 10 százalékkal, a T-Kábelnél 4-9 százalékkal, a Fibernet 7 százalékkal drágultak.

Többe kerül a gáz: Augusztus 1-től átlagosan 27%-kal emelték a lakossági gázárát. A januári gázáremelés után világpiaci áron lehet majd hozzájutni ehhez a ma még nélkülözhetetlen energiaforráshoz. Mivel a jövedelmek 2-3 éven belül Magyarországon nem emelkednek az elmúlt évekhez hasonló mértékben, ezért a mostani áremelés hosszú távon visszafogja a gáz felhasználását és növelheti az energiatakarékos megoldások terjedését.

Többe kerül a távfűtés: November elsejétől átlagosan 8,4 százalékkal drágul a távhő Budapesten. A magánembereknek 8,4 százalékkal, a közüzemi fogyasztóknak pedig 8 százalékkal kell többet fizetniük. Ezt a főpolgármester jelentette be. A főváros számítása szerint egy 52 négyzetméteres lakásban élő családnak havonta 800 forinttal kell majd többet fizetni a távfűtésért. Ez éves szinten az eddiginél körülbelül 10 ezer forinttal jelent több kiadást. Demszky Gábor közölte azt is, hogy a tavalyinál 18 százalékkal, vagyis 2,2 milliárd forinttal többet fordítanak a rászorulók támogatására.

Többe kerül a tűzifa: A gáz után kúszik a szén és a fa ára is. Csökken és drágul a készlet a szilárd tüzelőanyagokból, amelyekkel most sokan újra megpróbálkoznak. A gázár emelése miatt sokan ismét a fa- és széntüzeléssel próbálkoznak. A vevőket azonban itt is áremelések várják. Nincs könnyű dolga annak, aki még az áfaemelés előtt be akar vásárolni, hiszen a tűzifára néhány tüzéptelepen heteket kell várni.

Többe kerül a MÁV és a VOLÁN: Szeptember 1-jétől nagyjából kétszer annyival drágulnak a vasúti és közúti személyszállítás tarifái, mint amennyit az áfaemelés indokolna. A vonatjegyek ára 8,5 százalékkal nő, a Volánbusz járatain 8,1 százalékkal drágulnak a jegyek. Ahol nőnek a tarifák, ott azért ennyivel, mert az állam a közlekedési társaságoknak fizetett fogyasztói árkiegészítés megemelt áfáját átterheli az utasokra.

Többe kerül a BKV: A kormány megszorításai akár 20 milliárdos mínuszt is okozhatnak jövőre a BKV-nál. Ezt újabb drasztikus jegyáremeléssel ellensúlyozhatja a főváros az őszi választások után. A jegyek és bérletek ára már amiatt is drágul, hogy az azokat terhelő forgalmi adó 15-ről húsz százalékra emelkedik. Kérdéses, hogy jövőre kap-e állami támogatást a Budapesti Közeledési (BKV) Zrt. Többe kerül az autófenntartás

Fizetős betegellátás

Vizitdíj: A Gyurcsány Ferenc szerint, az ingyenes szolgáltatások elveszítik értéküket, és azokra a végtelenségig nő a kereslet. Az MTI által idézett interjúban a miniszterelnök kifejtette, a vizitdíj vagy a kórházi díj önmagában nem egészségügyi reform. Bevezetik a vizitdíjat, megszűnik az ingyenes gyógyszer, liberalizálják a gyógyszerpiacot, megszűnik a kötelező kamarai tagság, nem lesz viszont dobozdíj - lapunk értesülése szerint egyebek mellett ebben állapodtak meg hétfőn a kormánypártok.

Marad a hálapénz is:  Az SZDSZ által szorgalmazott vizitdíjjal szemben az MSZP új, számlás megoldása megosztja a szakmát. A FigyelőNet által megkérdezett kórházigazgatók álláspontja eltérő volt, melyik megoldással járnának jobban a jelenleg alulfinanszírozott intézmények. Egy dologban azonban egyetértettek: az önkéntes hozzájárulás nem fogja megszüntetni a paraszolvenciát.

Dobozdíj: Az olcsóbb gyógyszerek körében a dobozdíj bevezetése, a drágább készítményeknél a jelenlegi százalékos támogatás megtartása lehet a megoldás a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítására - közölte az egészségügyi minisztérium államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón, annak kapcsán, hogy a tárca az egészségügy átalakításáról szóló Zöld könyvről egyeztet a szakmai szervezetekkel.

Nem lesz ingyenes gyógyszer: Az egészségügyi miniszter minden gyógyszert fizetőssé tenne. Molnár Lajos szerint indokolt és hatékony lépés lenne, hogy jelenleg ingyenes gyógyszerekért a jövőben minimális térítési díjat kelljen fizetni.

Pár ezer forinttól a milliós számláig: Megkérdeztük a biztosítótól, mennyibe kerül néhány vizsgálat, kezelés. Egy lábszárröntgen például 1144 forintba, de ha a lábat be is kell gipszelni, az plusz 3608 forint. Egy szívbillentyűműtét katéterezéssel már 1 millió 270 ezer 240 forintba kerül. A szocialisták szerint az az igazi reform, ha a betegek számlát kapnának az orvostól, de annak csak egy részét kellene kifizetniük. Viszont hogy pontosan mennyit, azt még ők sem tudják.

Privatizálják a betegszállítókat: A betegszállítási feladatok egyharmada kerülhet október elsejétől magáncégek kezébe. Többek között erről egyeztetett a miniszteri biztos és az alternatív betegszállítók szövetsége. László Imre azt mondta, a tervek szerint a betegszállító cégek első ütemben 39, már leállított gépkocsit kapnának az OMSZ-től.

Kétmilliárdos hiány a budapesti kórházakban: Az idén több mint 1,8 milliárd, jövőre várhatóan közel 6,7 milliárd forint veszteséget könyvelhetnek el a fővárosi önkormányzat egészségügyi intézményei a kormányzati stabilizáló csomag, a konvergencia-kritériumok teljesítése és az egészségügyre biztosított források jelentős szűkítése miatt - rögzíti az az előterjesztés, amelyet csütörtökön fogadott el a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottsága. Válságterv a kórházakban

Tandíj

Nem lesz tandíj: Az Oktatási Minisztérium, cáfolva a Népszava következtetéseit, az RTL Klub Online kérdésére elmondta, ebben a kormányzati ciklusban biztosan nem kell tandíjat fizetni az alapképzésben részt vevő egyetemistáknak, főiskolásoknak. Terveik szerint - egyeztetve a február 15-én hivatalba lépő pénzügyminiszterrel- , a felsőfokú tanintézményektől sem vonnak el pénzeket.

Nem akarnak tandíjat a parlamenti pártok: Egyértelmű nemet mondott a négy parlamenti párt képviselője a tandíj bevezetésére azon a felsőoktatási kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szervezésében tartottak. Sándor Klára, az SZDSZ ügyvivője elmondta, pártja nem akar tandíjat bevezetni, ugyanakkor utalt arra, hogy az új felsőoktatási törvényben jelentős előrelépés: nem az első, hanem egy diploma ingyenes. Arató Gergely, az oktatási tárca politikai államtitkára, szocialista politikus szintén nemet mondott a tandíjra. Azt is elmondta, hogy az új felsőoktatási törvény azt is rögzíti, hogy 12 félév ingyenes az államilag finanszírozott képzésben.

Lesz tandíj: Tandíj bevezetéséről döntött a kormány. A hivatalos nevén fejlesztési részhozzájárulásnak nevezett összeg az alapképzésben az államilag finanszírozott hallgatóra jutó évi 525 ezer forint 20 százaléka, 105 ezer forint lesz.

62% ellenzi a tandíjat: A felnőtt magyarok 62 százaléka elfogadhatatlannak tartja a felsőoktatási tandíj bevezetését, és az ún. ausztrál modellt, vagyis a tandíj utólagos megfizetését is 57 százalék ellenzi - derül ki a Marketing Centrum május közepén készült felméréséből. 105.000 Ft Tandíj évente

Több elbocsátás

Létszámleépítés a Mentőszolgálatnál: Az biztos, hogy első lépésben, október 1-jével 150-200 fővel csökken az OMSZ létszáma, ezzel párhuzamosan megkezdődik az alternatívok irányába a betegszállítási feladatok átadása. Az egészségügyi tárcánál készülő elemző-értékelő munka befejeztével pontosan megtudják majd állapítani, hogy a feladatátadással hány ember válik feleslegessé az OMSZ-nél. Egyelőre nem tudják megmondani, a létszámleépítés valóban 734 embert érint-e, mert lehet, hogy a csökkentés 10,2 százalékos lesz, de lehet akár 5,7 százalékos is.

Nyolcvanöt embert küldenek el a katasztrófavédelemtől: Nyolcvanöt munkatársától válik meg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, ahol augusztus 31-ig kell befejezni a létszámleépítést. Körülbelül 30 hivatásost érint a leépítés, de őket sem a végrehajtás területéről küldik el, hanem a megyei, az országos szintű szervektől, illetve a háttérintézményektől. Kormányzati döntés alapján, a közszférát érintő létszámleépítés keretében történik a dolgozók elbocsátása augusztus 1-je és 31-e között.

A kismamákat GYES után rúgják ki: A létszámcsökkentés összesen 14-15 ezer közszolgát érint, köztük a gyermekgondozási segélyen lévő kismamákat is. Őket azonban csak a gyes letelte után küldhetik el, ezt hívja a minisztérium gondoskodó elbocsátásnak.

7,3 százalék a munkanélküliség: Az idén május-július között a foglalkoztatottak száma 3 millió 934 ezer, a munkanélkülieké 311 ezer volt, a munkanélküliségi ráta 7,3 százalékra emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Leépítések a munkaügyi központokban is: Komoly, akár 20 százalékos létszámcsökkentés vár a munkaügyi központokra, így a kirendeltségek dolgozóinak hamarosan saját kollegáikkal kell majd foglakozniuk. A tervek szerint a megyei munkaügyi központok regionális szintűvé szervezése miatt körülbelül 800 embert küldenének el erről a területről. Pedig az állami szféra karcsúsítása miatt éppen most lesz igazán nagy szükség a hivatalok munkájára. Létszámstop az államigazgatásban

Privatizáció

Eladják a Malévet: Az oroszok készenlétben: Hamarosan kiírják a negyedik tendert a nemzeti légitársaság eladására erre enged következtetni, hogy a privatizációs szervezet képviselői a héten tárgyaltak a Malév érdekképviseleteinek vezetőivel. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. kommunikációs osztályán az MTI-nek megerősítették a Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent hírt a szakszervezeti tárgyalások tényéről, de a tenderkiírás időpontját nem közölték.

Eladják a MÁV Cargot: Lapinformációk szerint a kormány 100 milliárd forint körüli bevételre számít a MÁV teherfuvarozási üzletágának eladásából, mivel azonban jelenleg még csak az előkészületek folynak, a tranzakcióra leghamarabb a jövő év második felében kerülhet sor.

Eladják a honvédség felszereléseit: A Honvédelmi Minisztérium három részvénytársaságának esetleges privatizációját vizsgálja a honvédelmi miniszter, a tervek szerint mindhárom vállalat 50 plusz 1 százaléka az állam kezében maradna. Szekeres Imre egy pénteki budapesti sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy a kormány javaslatára megvizsgálják a privatizáció lehetőségét a szaktárca száz százalékos tulajdonában lévő Currus Zrt., az Armcom Zrt., valamint az Arzenál Zrt. esetében. A cégek többek között katonai felszerelések gyártásával, karbantartásával foglalkoznak.

Eladják Bábolnát: Az állami tulajdonban lévő Bábolna Zrt. és a hozzá tartozó Szendrői Gazdaság és Kerteskői Gazdaság privatizálásáról döntött múlt szerdai ülésén a kormány - tudta meg az MTI a Kormányszóvivői Irodától.

Eladják a minisztériumokat:  A következő négy évben összesen 350 ezer négyzetméternyi jó elhelyezkedésü, ezért nagyértékű épületet dobnak majd piacra. Vagy Angyalföldön vagy Csepelen bérelnek (esetleg építtetnek) 160 ezer négyzetméternyi új, az igazgatási igényekhez igazodó irodacentrumot. Az eladástól várhatóan egyetlen épület menekül meg, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, amely műemléki védettséget élvez. A tervek szerint ide költözik át Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a kancellária.

Eladják az MTV stúdióit.


(Kuruc.info - MNM)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés