Azáltal, hogy nem védi a kisebbségben élők anyanyelvhasználatát, hanem súlyos büntetéseket ró az azt nyilvánosan használókra, ez a törvény nem a szlovák nyelvet védi, hanem erőszakot követ el a magyar és más nemzeti kisebbségek ellen. Igazi célja a szlovákiai magyarok otthonérzetének csökkentése, asszimilálásuk, a szülőföldjükről való elűzésük. A szlovák államnyelv-törvény összeegyeztethetetlen az Európai Közösséget létrehozó szellemiséggel, és kisebbségellenességében túltesz Mussolini Olaszországának fasiszta gyakorlatán.
 
A magyar politikának rendületlen harcot kell vívnia e törvény hatályon kívül helyezéséért minden nemzetközi politikai fórumon, a Visegrádi országok csoportjától kezdve, az Európai Közösségen át az Egyesült Nemzetek Szervezetéig. Mindenekelőtt pedig latba kell vetnie érdekérvényesítő képességét a magyar-szlovák kétoldalú viszonyban, a szlovák termékek bojkottjától a két állam közti alapszerződés felmondásáig és azon túlmenő lépésekig.
 
Mindemellett le kell szögezni, hogy a szlovák államnyelv-törvény és az annak elfogadásához vezető út egyenes következménye egy több évtizede tartó, érdekérvényesítésre képtelen, önfeladó magyar politikának.

Az a politika, amely megfelelő válasz nélkül hagyja a két ország közötti államhatár egyoldalú, szlovák részről elkövetett megváltoztatását, amely semmit nem tesz a hitleri nácizmussal vetekedő benesi dekrétumok hatályon kívül helyezéséért, amely következmények nélkül hagyja a szomszédos állam számottevő politikusainak háborús fenyegetéseit, amely eltűri, hogy békésen szurkoló állampolgárait kegyetlen rendőrterrorral bántalmazzák, az a politika egyenesen vezet a magyarellenességében minden eddigi törvényen túltevő szlovák államnyelv-törvényhez – és azon is túl. A szlovák államnyelv-törvény ugyanis szemmel láthatóan nem végállomás a magyarellenes szlovák politikában.
 
A szlovákiai magyar politikum mulasztása és felelőssége is elévülhetetlen a szlovák államnyelv-törvényhez vezető úton, hiszen egy tál lencséért – a kormányzással járó személyes előnyökért – lemondott a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezésének történelmi lehetőségéről.

A Magyarok Világszövetsége sokszorosan felhívta a szlovákiai magyar politikai réteg figyelmét arra, hogy a kisebbségi jogok érvényesítésére az Európai Uniónak nincsenek sem eszközei, sem szándéka. A kisebbségi jogok érvényesítésének egyetlen lehetősége a csatlakozási folyamatban rejlik, amikor a csatlakozni kívánó országon számon lehet kérni az 1991-es koppenhágai kritériumokat. Figyelmeztetéseinket a szlovákiai magyar politikusok, miként magyarországi társaik is sorozatosan figyelmen kívül hagyták.
 
A Magyarok Világszövetsége a brüsszeli székhelyű Közép-Európai Emberi Jogi Bizottsággal karöltve 2001 és 2003 között, Szlovákia csatlakozását megelőzően következetes harcot folytatott a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezéséért: Csatlakozás vagy benesi dekrétumok? E két év alatt hat ízben tartottunk Brüsszelben és Strasbourgban az Európai Parlament intézményeiben meghallgatásokat, szemináriumokat, vitafórumokat, nemzetközi sajtótájékoztatókat. Ezeken többször hoztuk vert helyzetbe a szlovák állam képviselőit, akik tagadták a benesi dekrétumok érvényét, de hatályon kívül helyezésüket semmilyen alakoskodással bizonyítani nem tudták. Ám ekkor is szemünkbe vághatta az Európai Parlament szlovákiai rapportőre, a holland Jan Wiersma, hogy Szlovákiában nem éri hátrány a magyar kisebbséget, mert ő napi kapcsolatban van Szlovákia magyar miniszterelnök-helyettesével, Csáky Pállal, aki soha nem jelezte neki a magyarok jogainak sérelmét.

Az említett időszakban a szlovákiai magyarok jogainak érvényesítéséért európai parlamenti képviselők sokaságát vittük a szlovákiai magyarok közé, és rendeztünk számukra lakossági fórumokat, sajtótájékoztatókat. Valamennyi alkalom közül jelentőségében kiemelkedik a 2002. április 4-én, Kéménden tartott nagyszabású rendezvény, amelyen többen nyomatékkal kifejtették: Magyarok, annyi jogotok lesz az Európai Unióban, amennyit a csatlakozási folyamatban kivívtok. A katalán, baszk, flamand, skót európai parlamenti képviselők figyelmeztetése süket fülekre talált a magyar politikusok körében, határon túl és innen.
 
A magyar érdekérvényesítés Szlovákia esetében és az egyetemes európai értékekre való tekintettel, a pozsonyi parlament azon határozatának hatályon kívül helyeztetésével kezdődik, amely Szlovákia EU-s tagsága idején örök érvényűvé nyilvánította az emberi jogokat lábbal tipró benesi dekrétumokat. Minden olyan politikai törekvés, amely ezt az alapkövetelményt mellőzi szemfényvesztés, megtévesztés, jó esetben pótcselekvés.
           
A szlovák államnyelv-törvény újabb bizonyítéka annak, hogy megérett az idő a trianoni és a párizsi békediktátumok fölülvizsgálatára. Az erre a célra született, Igazságot Európának! című petíció mellékletei sorában a szlovák államnyelv-törvény egy olyan új érvvé dagad, amely csak erősíti és legitimálja a trianoni és a párizsi békediktátumok tarthatatlanságának kimondását.