A beszélgetés házigazdája (alulírott) bevezetőként elmondta, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat országjáró körútjának része a csíkszeredai találkozó, és örömét fejezte ki, amiért a székelyföldi városban köszöntheti az NJSZ két legismertebb munkatársát, akik közül az egyik ráadásul a közvélemény-kutatások szerint egyértelműen öt százalék feletti népszerűségnek örvendő Jobbik listavezetője, mert reményt hoztak Erdélybe: a reményt, hogy talán itt is a budapesti rendőri zaklatások áldozataihoz hasonló jogi védelemben részesülhetnek a magyarságukért meghurcoltak, és reményt, hogy a gyökeres változtatást hirdető nemzeti radikális párt még tovább erősödik, széles körben ismert képviselőjelöltje pedig rá tudja irányítani a magyar ügyre az Európai Parlament figyelmét.

 

Miért volnánk kevesebbek, mint az észtek?

A magyar államnak kutya kötelessége lenne az egységes magyar nemzet minden tagjáért felelősséget vállalni és ennek jegyében cselekedni – ahogy az alkotmány, ha igen szerényen is, de mégiscsak előírja –, de ennek nem tesz eleget. Magunkra vagyunk utalva, nem várhatjuk sem a magyar, sem a megszálló román államtól, mely a trianoni diktátum haszonélvezője, hogy bármit is tegyen sorsunk jobbá tételéért – vázolta a helyzetet Gaudi-Nagy Tamás. Leszögezte: egyenrangú polgárok, emelt fejű, büszke emberek kell hogy legyenek a Kárpát-medencében a saját területükön élő őshonos magyarok.

 

 

Miért lennénk kevesebbek, mint az észtek, akik hazájának a Székelyföldéhez hasonló méretű lakossága a szovjet megszállás és az ország felének kiirtása után egy egészséges öntudatú, modern, hagyományokat felvállaló, önálló nemzetként lehetett része az Európai Uniónak, úgy, hogy közel negyven százalékos a szovjet birodalomból ottragadt orosz kisebbség fölött tudnak nagyon keményen és határozottan hatalmat gyakorolni? – tette fel a kérdést. A Kárpát-medence bármely részén élő közösség tagjait meg kell hogy illessék nemcsak a velük született egyéni jogok – szabad önazonosság-választás, nyelvhasználat, a kultúrához való hozzáférés joga –, hanem a közösségként való élés, az összetartozás kifejezése összes színterének az igénybevétele is. Legyen magától értetődő, hogy nem érhet senkit hátrány csupán azért, mert magyar, a szülőföldjén született, és neki mindig csak egy másodlagos nyelv lesz a többségi állam erővel rákényszerített nyelve – fejtette ki az NJA egyik vezetője.

Elmondta, ennek jegyében érezte úgy több mint hetven jogász, akiket az egységes magyar nemzetbe vetett hit vezet, hogy szükség van egy ilyen jogvédő-csoportosulásra. Köztük van Rozsnyai Sándor sepsiszentgyörgyi ügyvéd is, ami annak tudható be, hogy a magyar jogvédelem ernyőjét akarják kiterjeszteni minden magyar fölé. Gaudi az EMI tagjait hozta fel példának, mint akik mozgalomban tevékenykednek, és el akarják õket rettenteni attól, hogy tevékenységüket folytassák, lásd a Trianon-film ügyét, de bárkire érvényes ez, akit amiatt ér támadás, joghátrány, mert a magyar nemzet büszke, emelt fejű tagja kíván lenni. Ilyen esetekben működésbe kell lépnie a nemzeti önvédelemnek. Ennek egy olyan színteréről van szó, melyet a NJA szeretne ellátni, betölteni, s remélik, hogy Erdélyországban is sikerül minél jobban lendületbe vinni, elérni azt, ami a Csonkaország területén már működik: hogy amikor jogi köntösbe álcázva valamilyen módon lesújt akár egy áruló, gyülevész társaság, mint volt Budapesten, vagy pedig egy többségi megszálló nemzet tagjai megpróbálnak megfélemlíteni, elrettenteni a saját közösségükhöz tartozó embereket attól, hogy azok legyenek, akik, vagy azt tegyék, amit pl. az EMI, akkor szakértõk lépjenek fel a védelmükben. A jogvédelem határait nem a jelenlegi határok között húzzuk meg – tette egyértelmûvé az ügyvéd.

Végezetül gróf Apponyi Albertet, a „nemzet nagy ügyvédjét” idézte meg, aki a trianoni diktátum „tárgyalásain” képviselte a magyar államot, s képes volt arra, hogy az árulások miatt szétzilált, megszállt hazájú, halálra ítélt nemzet képviseletében odaálljon a döntőbírók elé, és három nyelven elmondott támadhatatlan érvrendszerrel szembesítse a hóhérokat azzal, hogy ha megteszik, amire készülnek (és amit végül meg is tettek), annak következményeit mindaddig nem lehet orvosolni, és a nemzet nem is hagyja magát, amíg a megfelelő jóvátétel meg nem történik. A magyarságot papiroson el lehet tüntetni, de nemzetként való létezésétől soha nem lehet megfosztani – mondta Apponyi, és ennek a gondolatnak a jegyében folytatják a nemzeti jogvédők a küzdelmet, fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás, aki örömét fejezte ki, amiért a Jobbik programjában az olvasható, hogy egy magyar jogvédő hálózatnak létjogosultsága van a Kárpát-medencében.
 

A Jobbik programjáról szólva Morvai Krisztina így foglalta össze annak lényegét: fel kell emelnünk a fejünket, vissza kell vennünk a nemzeti büszkeségünket, és vissza kell vennünk a hazánkat. A program egyik alappillére és jelszava tehát: Magyarország a magyaroké. Érvényes ez a Csonka-Magyarországra is, hiszen az utóbbi időben nagyon hasonlóvá vált az elszakított területeken élő magyarok sorsa és fájdalma, valamint a Csonka-Magyarországban élő magyaroké, hiszen nekik is meg kell élniük azt, hogy idegenek irányítják a hazájukat.

A Jobbik annyiban más, mint a többi párt, hogy kimondja: Nagy-Magyarország csodálatos ország, melynek virágoznia kellene, ehhez képest állandóan nadrágszíj-húzogatásról, válságról, nyomorúságról beszélnek. Azért van ez, mert Magyarországot olyan emberek vezetik, akik nem szeretik igazán, ahogy a kárpát-medencei magyarságot sem, nem akarnak magyar feltámadást, hanem idegen érdekek szolgálatában állnak, és folyamatosan a nemzetközi nagytőke érdekeit szolgálják – mutatott rá a listavezetõ.

 

Míg a Jobbik szemlélete értelmében az ember természeténél, születésétől fogva közösséghez tartozó lény, a másik oldal szerint valamiféle atomizált egyed, s az állam feladata az, hogy ezt az egyént minél inkább szabadon hagyja, melynek úgy tud kiteljesedni a szabadsága, hogy ne legyen semmiféle kötelezettsége a másikkal szemben, ne kelljen semmiféle közösséghez tartoznia, családhoz, faluhoz, egyházhoz, és pláne ne nemzethez. Pedig az ember, aki Isten teremtménye, akkor tudja a küldetését betölteni, akkor tud boldogulni, kiteljesedni, ha közösséghez tartozik, és egymással szolidaritásban, szövetségben, szeretetben tudják az életcéljukat beteljesíteni. Ennek a közösségnek a legszebbike a nemzet, ezért a legfontosabb a Jobbik programjában a nemzethez való tartozás, és ennek a védelme és képviselete, ezért mondjuk, hogy a kárpát-medencei magyarságért fogunk kiállni az EP-ben – magyarázta Morvai Krisztina.

A jogvédelem kiemelten szerepel a programpontok között, mégpedig kárpát-medencei nagyságrendben – folytatta a politikus, kitérve arra is: nagy terve, hogy ha bekerül az EP-be, szeretné elérni egy olyan jogvédő szolgálat létrehozását, mint amilyen az NJSZ, kiterjesztve az egész Kárpát-medencére, hasonló feladattal, ugyanazzal a céllal. A végső cél pedig Magyarország feltámadása – vallotta a Jobbik listavezetője.

 

Elmondta továbbá, szeretne oda hatni az EP-ben, hogy tematizálódjon a magyargyűlölet kérdése, azaz a magyarok méltóságának az ügye. Ma téma a rasszizmus, az antiszemitizmus, a cigányellenesség, stb., a magyarság kapcsán ezekről a kérdésekről tárgyalnak, de arról, hogy a magyarságot milyen súlyos diszkrimináció éri a Kárpát-medencében, milyen súlyos magyarverésekről érkeznek hírek, az EU-ban senkinek fogalma sincs. Nagyon fontos, hogy ezt valaki behozza az EU-ba, tegyük egyértelművé, hogy jogaink vannak. Nem állandóan dörgölőzünk, nem szemlesütve hálálkodunk azért, hogy egyáltalán életben hagynak, vagy hogy beléphetünk az EU-ba úgy, hogy fel kell ajánlanunk a termőföldünket megvásárlásra 2011-től olyan külföldiek részére, akiknek 4-5-ször nagyobb a nemzeti jövedelmük, mint nekünk, közben negyedét vagy tizedét kapjunk pl. a mezőgazdasági támogatásnak. Ennek vége kell hogy legyen, dörgölőzés helyett jogokat kell követelni. És amikor a magyart verik, nem azzal kell foglalkozni, hogy csak nehogy kiderüljön, hanem nemzetközi sajtótájékoztatókat kell tartani, és a világ nyilvánossága elé vinni az ügyeket, tiltakozni, kikérni magunknak, és arra kérni a nemzetközi közösséget, figyeljen ezekre az ügyekre – sorolta Morvai.

Ígérete szerint bekerülése esetén összegyűjtené a magyarverésekkel kapcsolatos ügyeket az összes elszakított területről, és ahogy az EP-ben mások, például szocialista képviselők arról tartanak állandóan szónoklatokat, hogy Magyarországon mekkora antiszemitizmus van, az EU nyilvánossága elé vinné a kárpát-medencei magyargyűlölet ügyét, amely magyarveréseket és diszkriminációt eredményez, és amelyek ellen az EU – elvei és szabályai alapján – köteles fellépni.

Kérdésünkre, tud-e egyáltalán egy ember változást elérni ilyen kérdésekben, illetve mely frakcióhoz csatlakozna (főleg azok után, hogy a Néppárt oszlopos tagja, a Fidesz a „szavazatmaximalizálás jegyében” hetek óta rágalomhadjáratot folytat a Jobbik ellen, MSZP-s ügynököknek nevezne a párt politikusait), Morvai Krisztina kifejtette: a Jobbik euroszkeptikus párt, álláspontjuk szerint nem jó így az EU, ahogy van, a birodalmi törekvés helyett egy sokkal lazább szövetség kellene, a nemzetek Európája a demokráciától távol álló, korrupt, bürokratikus eurokrácia helyett, ahol nem is választott emberek döntenek, ráadásul multinacionális cégek lobbitevékenysége alapján, s a nemzetektől elveszi a szuverenitást. Csak euroszkeptikus frakcióba tudna beülni, de hogy milyen lehetőségek lesznek, a választás után derül ki, viszont azt sem tudja kizárni, hogy független lesz, ha bekerül. Csak a választóimnak tartozom felelősséggel, nem fegyelmet diktáló frakcióvezetőnek – fogalmazott.

A jobbikos politikusnak ugyanis meggyőződése, hogy függetlenként is lehet eredményt elérni, és nem csak a felszólalások egy EP-képviselő lehetőségei, az ENSZ-ben végzett munkája során is megtapasztalta, hogy mennyi más lehetőség van. Az a fontos, hogy legyenek célok, bátorság, hogy éljünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel. Például ha egy EP-képviselő tart egy nemzetközi sajtótájékoztatót, akkor arra elmennek, ott úgy beszél olyan kérdésekről, mint Trianon vagy autonómia ügye, a magyargyűlölet, ahogy akar, továbbá lehet vetíteni, vendégeket hívni, bemutatni áldozatokat, jogvédő szervezeteket. Másik lehetőség: igaz emberekkel összefogni. Szerinte meg lehet értetni ügyeket nyitott emberekkel, ha igazuk van. Ő rendezett már egynapos konferenciát az ENSZ-ben az abortuszról saját költségen – egy napon keresztül téma volt, és úgy látja, lehetett változást elérni az emberek gondolkodásában. Vannak például olyan tervei, hogy szerveznek egy egynapos konferenciát Trianonról: mit jelent a diktátum, mi Csonka-Magyarország, melyek az elszakított területek – tehát bemutatni ügyünket az európai képviselőknek, a bizottságok tagjainak, az európai sajtónak, lássák, hogy mi a valóság, mert vagy semmit nem tudnak, vagy csak hazugságokat ismernek. Továbbá ott van az úgynevezett lobbizás, a kapcsolat- és hálózatépítés lehetősége és sok más egyéb. Ha az embernek a helyén van szíve, elszánt, elkötelezett és szenvedély van benne, nagyon sokat el lehet érni – zárta szavait a leendő EP-képviselő.

 

A hozzászólások során egy székelyruhát viselő csíki bácsi azt tanácsolta Morvai Krisztinának, „inkább Tőkés László püspök úrral működjön együtt, mint Líviákkal, és ha netán bejut, amiben nagyon reménykedünk, utána is látogasson el Székelyföldre.”

 

A közel háromórás fórumot követően az egybegyűltek egy részének társaságában a két előadó megkoszorúzta a kommunizmus áldozatainak emlékművét, majd elénekelték a Magyar ás a Székely himnuszt, egy résztvevő Reményik-verset szavalt, majd Gaudi-Nagy Tamás indítványozására elmondták a Magyar hiszekegyet: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.”