Hírek : Dr. Gaudi: érdemi jogi ellenérvet továbbra sem tudtak találni az ellenzők ! A délvidéki magyarok többsége magyar állampolgár ! |
Dr. Gaudi: érdemi jogi ellenérvet továbbra sem tudtak találni az ellenzők ! A délvidéki magyarok többsége magyar állampolgár !
2005.08.04. 18:40
Csíkos Zsuzsa az Újvidéki Rádió szerda délutáni (augusztus 3.) adásában a kettős állampolgárság témáját tűzte műsorra.
Felvezetőként a délvidéki politikusok interjúját játszották be, majd a hallgatók is hozzászólhattak a témához, amelyről már nem először hallhattak ebben a betelefonálós műsorban.
A betelefonáló emberek elítélték a magyar kormány újabb „mesterkedését”. Úgy vélték, hogy az EU szakértői közül csak azokat hívták meg, akik olyan válaszokat adtak, amilyeneket a magyar kormány elvárt tőlük.A Magyar Szóban (2005. augusztus 3.) nyilatkozó magyarországi politikusok (Avarkeszi Dezső, Csapody Miklós, Eörsi Mátyás és Révész Máriusz) álláspontját ismerve, Dr. Gaudi Nagy Tamás európa-jogi szakjogász, a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja megerősítette, hogy a délvidéki magyarok többsége ma is magyar állampolgár.
„A támadó jellegű nyilatkozatokban jellemző módon egyetlen igazán komoly szakmai érv sem merült fel, amely pedig felmerült, az súlytalan és alaptalan.” – mondta Dr. Gaudi Nagy Tamás, akinek álláspontját alább közöljük.
2005. augusztus 4. [15:20:52], Vajdaság ma „Magyar állampolgárok vagyunk!”
Csíkos Zsuzsa az Újvidéki Rádió szerda délutáni (augusztus 3.) adásában a kettős állampolgárság témáját tűzte műsorra. Felvezetőként a délvidéki politikusok interjúját játszották be, majd a hallgatók is hozzászólhattak a témához, amelyről már nem először hallhattak ebben a betelefonálós műsorban. A betelefonáló emberek elítélték a magyar kormány újabb „mesterkedését”. Úgy vélték, hogy az EU szakértői közül csak azokat hívták meg, akik olyan válaszokat adtak, amilyeneket a magyar kormány elvárt tőlük. Többen feltették a kérdést, hogy miért csak a magyarok nem kaphatnak kettős állampolgárságot, amikor minden utódállam már megoldotta ezt a kérdést különösebb hírverés nélkül. Akik otthon maradtak, vagy NEM-mel szavaztak december 5-én, azok a külhoni magyaroknak is köszönhetik, hogy ma Magyarországon élhetnek, mert a határon kívüliek közül is sokan véreztek el az ország védelmében akkoriban, amikor ők is magyar állampolgárok voltak – vélekedett egy hallgató. Jellegzetes véleményt fogalmazott meg az a telefonáló, aki megállapította, hogy aki a kettős állampolgárság ellen van, az nem akarja, hogy Magyarország megerősödjön, mert más hatalmat szolgál. Egy kérdésben mindenki egyet értett, mondván: „magyar állampolgárok vagyunk!” Dudás Károly a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke meglepetéssel, sőt rosszallással vette tudomásul, akárcsak a sajtótájékoztatóján Kasza József, hogy nem hívták meg a vajdasági szakértőket is a budapesti tanácskozásra. Dudás úgy tapasztalta korábban, hogy van némi jóakarat a határon túli magyarok támogatására. A tényleges megoldás azonban a kettős állampolgárság lehet. Azt mondta, hogy Szabó Vilmos látogatása a bánsági magyar szórványban egyúttal azt is bizonyítja, a magyar kormány tudja mit jelent a szórvány támogatása, mert az valójában a tömbmagyarság védelme is. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a már ismert álláspontokról beszélt. Arról, hogy a tényleges teljes jogú magyar állampolgárság lehet a megoldás. Minden más elfogadhatatlan és minden más felkínált javaslat kedvezőtlen következményekkel jár, bonyodalmat okozhat. Azt is hangsúlyozta, hogy a magyar politikai elit (nem csak a vajdasági pártok) az utóbbi években valójában egyetlen kérdésben értettek igazán egyet, az pedig a kettős állampolgárság. Rácz Szabó László, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség elnöke cirkuszi bohócmutatványnak nevezte azt, ami a napokban a kormány által szervezett EU-s szakértői egyeztető találkozón történt. Úgy tűnik, december 5-e minden tabut ledöntött, és megnyugtató válaszokat adott az addigi kérdésekre. Most újabb akadályokat próbálnak teremteni. Hangsúlyozta, hogy semmilyen igazolvány nem helyettesítheti az állampolgárságot, amelyre szükségünk van, hogy itthon maradhassunk, és az életünket is megvédhessük. Már nem lehet visszalépni. Az igazolványok ideje lejárt. Forrás: MVSz Sajtószolgálat
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=vajdasag&id=1659
2005. augusztus 4. [15:16:59],Vajdaság ma Dr. Gaudi: érdemi jogi ellenérvet továbbra sem tudtak találni az ellenzők A délvidéki magyarok többsége magyar állampolgár
A Magyar Szóban (2005. augusztus 3.) nyilatkozó magyarországi politikusok (Avarkeszi Dezső, Csapody Miklós, Eörsi Mátyás és Révész Máriusz) álláspontját ismerve, Dr. Gaudi Nagy Tamás európa-jogi szakjogász, a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja megerősítette, hogy a délvidéki magyarok többsége ma is magyar állampolgár. „A támadó jellegű nyilatkozatokban jellemző módon egyetlen igazán komoly szakmai érv sem merült fel, amely pedig felmerült, az súlytalan és alaptalan.” – mondta Dr. Gaudi Nagy Tamás, akinek álláspontját alább közöljük. Avarkeszi Dezső „érvei” üres frázisok, de legalább érveket mondott, a többiek még ennyit sem, ezért – mivel sem politológus, sem kriminológus, sem pszichológus nem vagyok – a többiek nyilatkozatával hosszabban nem is foglalkozom. Lássuk Avarkeszi Dezső "érveit" és azok cáfolatait: A kétoldalú egyezmények tekintetében egyáltalán nem az a lényeg, hogy milyen megfontolásból születtek, hanem az, hogy a kettős állampolgárság megszűnését eredményezték, és ezzel az addig lappangó magyar állampolgárságú személyeket is megfosztották a magyar állampolgárságtól, ez azonban Jugoszlávia viszonylatában elmaradt. A nemzetközi jog személyek közvetlen, személyes jogát nem érintheti, az csak a hazai jogba való átültetésén keresztül hatályosul. Ennélfogva magyar állampolgárokat magyar állampolgárságuktól nemzetközi egyezmény csak akkor foszthat meg, ha az ezt tételesen kimondó egyezményt a hazai jogrendbe iktatja egy jogszabály. A trianoni békeszerződés állampolgárság-vesztést tételesen kimondó 61. cikkelyének magyar jogrendbe emelése az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel megtörtént. Az 1947. február 10-én aláírt és az 1947. évi XVIII. törvénnyel 1947. szeptember 15-ével hatályba léptetett párizsi békeszerződés viszont 1. cikkében csupán arról rendelkezik, hogy Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint amelyek 1938. évi január hó 1-jén voltak. Az érintett területeken élők állampolgárságára, pontosabban a magyar állampolgárság elvesztésére vonatkozó szabályozást ez a békeszerződés nem tartalmaz, hiába fogadta el kötelező hatályát az Országgyűlés. A Moszkvában, 1945. évi január hó 20. napján, a szövetségesek és Magyarország között létrejött fegyverszüneti egyezmény (becikkelyezte: 1945. évi V. törvény, hatályba lépett: 1945. évi január hó 20. napján) 2. pontjában Magyarország kötelezte magát, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia általa megszállt területeiről visszavonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat, Magyarország 1937. december 31-én fennállott határai mögé, továbbá hatályon kívül helyez minden olyan törvényhozási és közigazgatási szabályt, amely az annekszióra, vagy pedig csehszlovák, jugoszláv és román területek Magyarországhoz csatolására vonatkozik. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 26-án kelt, 526/1945. M.E. számú rendeletében (hatályos: 1945. március 17-től) a Moszkvában, 1945. január 20-án létrejött fegyverszüneti egyezmény 2. pontjának végrehajtásaként az ország területi változásaira vonatkozó revíziós törvényeket hatályon kívül helyezte. Ez a rendelet azonban nem tartalmaz utalást arra, hogy a hatályon kívül helyezés visszaható hatályú volna. Ennek hiányában arról van szó, hogy a visszatért területek a magyar impériumból kikerültnek nyilváníttattak ugyan, de nem fosztották meg a magyar állampolgárságtól azokat, akik azt 1941. április 11-ével a törvény erejénél fogva visszakapták, illetve azokat sem, akik a magyar állampolgárságot visszakapott személyek gyermekeiként születtek meg. Annyi történt, hogy az 1941. évi XX. Törvénycikk magyar állampolgárság visszaszerzését előíró 4. §-a 1945. március 17-e utáni időszakban már nem volt alkalmazható, de a korábban ezen jogszabályhely alapján állampolgárságot szerzett személyek szerzett jogát, azaz állampolgárságát nem érinthette. Az állampolgársági jogban minden törvényi szabályozásnak – akár az állampolgárság megszerzéséről, akár elvesztéséről van szó – csak jövőre szóló hatálya lehet, kivéve ha visszaható hatályról kifejezetten szól a szabályozás, jelen esetben azonban erről nincs szó. Aki már egy törvény erejénél fogva magyar állampolgár lett, azt nem lehet csupán azzal megfosztani állampolgárságától, hogy a magyar állampolgárságot visszaadó törvényt hatályon kívül helyezik, ehhez tételesen ki kell mondani egyedi határozattal vagy egy jogszabállyal, hogy egy adott személy vagy személyi kör állampolgárságát elveszti, erre azonban nem került sor. Összegezve: álláspontom revideálása fel sem merülhet, érdemi jogi ellenérvet továbbra sem tudtak találni az ellenzők, úgy látszik még ez az – érintettek nélkül (többek között az MVSZ) – megtartott "konferencia" sem tudta megrengetni a délvidéki magyarok többségének mai napig fennálló magyar állampolgárságára vonatkozó okfejtésünket. (A magyarországi politikusok nyilatkozata megtalálható a http://www.magyar-szo.co.yu/arhiva/2005/08/03/ internetes honlapon, illetve kérésre megküldjük.) Budapest, 2005. augusztus 4. MVSz Sajtószolgálat
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=vajdasag&id=1658
|